Egyre időszerűbb a kérdés: mennyire fejlettek ezek a rendszerek, és kell-e miattuk aggódnia Európának?
Kína hagyományos szilveszteri holdújévi gálaműsora idén azért került a címlapokra, mert humanoid robotok vitték el a show-t, összehangolt kungfumutatványokat és parkour-bemutatókat adtak elő.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A produkció több áttörést is hozott, és látványosan érzékeltette, milyen gyorsan fejlődik az ország technológiája.
A kínai állami televízió (CCTV) által közzétett videó szerint két tucat robot hajtotta végre az első folyamatos, freestyle asztalugrásos parkour-számot, az első levegőben végrehajtott szaltót, egy folyamatos egy lábon végzett szaltósorozatot, egy kétlépéses, falról elrugaszkodó hátraszaltót, valamint az első, 7,5 fordulatos Airflare grand spint.
Kína felgyorsította az olyan, mesterséges intelligenciával működő robotok fejlesztését, amelyek egyre kevesebb emberi beavatkozást igényelnek.
Sokat fejlődtek a robotok a tavalyi gála óta, ahol humanoidok bizonytalan, ingadozó néptáncot jártak kendőkkel. Az idei gépek már jóval stabilabbnak tűntek, ami egyértelmű előrelépést jelez.
Mit jelent mindez a gálán túl?
A látványon túl azonban kérdések is maradnak: valójában milyen fejlett ezeknek a robotoknak a technológiája, és kell-e tartanunk a további fejlesztésüktől?
Világszerte tesztelnek vállalatok humanoid robotokat gyárakban és raktárakban, sőt egyes cégek már a jövőbeni otthoni felhasználásra is felkészítik őket.
Védelmi szakértők szerint az ilyen gépeknek idővel katonai felhasználása is lehet.
„Nagy valószínűséggel lesz helye ember- és állatformájú robotoknak a katonai és biztonsági szervezeteknél, különösen akkor, ha olyan, emberekre tervezett környezetben kell működniük, mint az autók, lépcsők vagy ajtók” – mondta Hans Liwång, a Svéd Védelmi Egyetem had- és biztonságtechnikai rendszertudomány professzora az Euronews Nextnek.
Arra is figyelmeztetett, hogy a valós bevetés jóval összetettebb, mint egy színpadra állított produkció. Katonai környezetben szerinte sokkal kevésbé számít a robot formája, mint az, hogy rendelkezik-e kellően „jól fejlett logikával” ahhoz, hogy kiszámíthatatlan környezetben működjön.
Liwång arra is intett, hogy ne tulajdonítsunk túl nagy jelentőséget a látványos bemutatóknak, mert azokat az állami propaganda szemüvegén át is lehet nézni.
„Egy előre betanult, megtervezett és teljesen kontrollált show-műsor nem árul el sokat a technológia valódi állapotáról. Ezeket a produkciókat azzal a céllal rakják össze, hogy lenyűgözzenek, ezért nagy valószínűséggel eltúlozzák a technológia képességeit” – fogalmazott.
Tudja tartani a lépést Európa?
Európának ugyan egyelőre nincs oka pánikra, de nem is fordíthatja el a tekintetét – mondta Liwång.
„Európának tisztában kell lennie a nemzetközi fejleményekkel. Tanulnunk kell másoktól, nem a nulláról felépíteni mindent. Tanulnunk kell a fejlesztésbe fektetett erőfeszítésekből és magából a technológiai fejlődésből is.”
Szavai egy olyan időszakban hangzanak el, amikor a humanoid robotika versenyét egyre inkább Kína és az Egyesült Államok vezeti.
Elemzők szerint Kína előnye elsősorban a gyártási méretekben és az ellátási láncok integráltságában rejlik.
Az országnak sikerült kiépítenie egy szinte teljesen vertikálisan integrált robotikai értékláncot, amelyet erős állami támogatás is segít; ez lehetővé teszi a cégek számára, hogy gyorsan felfuttassák a termelést és leszorítsák az árakat.
A Kínai Tavaszünnepi Gálán is központi szerepet kapó Unitree Robotics vállalat G1-es humanoid robotját 13 500 dolláros (mintegy 11 280 eurós) alapáron kínálja.
A Tesla egyelőre nem közölt kereskedelmi árat Optimus nevű robotjára. Elon Musk vezérigazgató egy 2025 januárjában tartott eredménybeszámolón azt mondta: a gyártási költség akár 20 000 dollár (nagyjából 16 700 euró) alá is csökkenhet, ha az éves kibocsátás eléri az egymillió darabot, ami arra utal, hogy az árak addig magasabbak maradhatnak, amíg nem indul be a valóban nagy volumenű sorozatgyártás.
A Németországban székelő, globális iparági szervezet, a Nemzetközi Robotikai Szövetség 2024-es jelentése (forrás: angol) szerint Kína továbbra is a világ legnagyobb iparirobot-piaca, és 2024-ben az összes új robottelepítés több mint felét adta világszerte.