A világ vezetői szabályoznák a mesterséges intelligenciát, de nem tudnak megegyezni a hogyanról. Itt van, miről is folyik most a vita.
Indiában gyűlnek össze a világ politikai és technológiai vezetői az éves globális MI-csúcsra, amelynek célja az egységes mesterségesintelligencia-irányítási keret és a nemzetközi együttműködés megteremtése.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Mivel azonban a tavalyi, Párizsban rendezett MI-csúcs rávilágított arra, mennyire megosztottak az országok abban, miként kellene szabályozni a technológiát a biztonság érdekében, egyelőre kérdéses, hogy most egyáltalán születnek-e konkrét vállalások.
Összegyűjtöttük, mit mondtak eddig a világ és a technológiai szektor vezetői az Újdelhiben zajló AI Impact csúcstalálkozón.
Az Egyesült Államok: elutasítja a globális MI-kormányzást
A Fehér Ház technológiai főtanácsadója, Michael Kratsios pénteken közölte, hogy az Egyesült Államok „teljes mértékben” elutasítja a mesterséges intelligencia globális szintű kormányzását.
„A mesterséges intelligencia bevezetése nem vezethet jobb jövőhöz, ha bürokráciák és központosított ellenőrzés alá rendeljük” – fogalmazott.
„Ahogy a Trump-kormányzat már számtalanszor leszögezte: teljes mértékben elutasítjuk az MI globális kormányzását” – tette hozzá az amerikai delegáció vezetője.
Szavai JD Vance amerikai alelnök tavalyi figyelmeztetését követték, aki az úgynevezett „túlzott szabályozás” ellen emelte fel a szavát, mondván, az „megölhet egy átalakító erejű ágazatot”.
Emmanuel Macron: védelem a „digitális visszaélés” ellen
A francia elnök ígéretet tett arra, hogy Franciaország G7-elnöksége alatt megvédi a gyerekeket a „digitális visszaélésektől”.
Macron további védőintézkedéseket sürgetett, miután Elon Musk Grok nevű MI-chatbotját olyan deepfake-képek előállítására használták, amelyek szexualizált nőket és gyerekeket ábrázoltak az érintettek beleegyezése nélkül.
Azt is hangsúlyozta, hogy a mesterséges intelligencia nem koncentrálódhat néhány, rendkívüli hatalommal bíró technológiai óriás kezében.
„Az MI a stratégiai verseny egyik fő terepévé vált, és a nagy technológiai cégek még nagyobbak lettek.”
Macron visszautasította azokat a bírálatokat is, amelyek szerint Európa a saját kárára túlszabályozza az MI-t.
„Ellentétben azzal, amit néhány rosszul informált barátunk állít, Európa nem vakon a szabályozásra összpontosít” – mondta.
„Európa az innováció és a befektetések terepe, de egyben biztonságos tér is, és hosszú távon a biztonságos terek nyernek.”
Arról is beszélt, hogy Párizs és Újdelhi közös víziót vall a „szuverén MI-ről”: olyan mesterséges intelligenciáról, amelyet úgy fejlesztenek és irányítanak, hogy egyszerre védje a bolygót és ösztönözze az inkluzív gazdasági növekedést.
Narendra Modi: „közös erőforrás az egész emberiség javára”
India miniszterelnöke a vendéglátó ország kultúráját és örökségét méltatta: „India Buddha földje, és a Magasztos Buddha azt mondta, hogy a helyes cselekvés a helyes megértésből fakad. Ezért nagyon fontos, hogy együtt olyan ütemtervet dolgozzunk ki, amely megmutatja a mesterséges intelligencia valódi hatását.”
„India iránya az MI-vel kapcsolatban egyértelmű” – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy a technológia „közös erőforrás az egész emberiség javára”.
„Együtt kell olyan MI-jövőt építenünk, amely előmozdítja az innovációt, erősíti a társadalmi befogadást, és az emberi értékeket beépítve halad előre. Amikor a technológia és az emberi bizalom kéz a kézben jár, a mesterséges intelligencia valódi hatása az egész világon láthatóvá válik.”
„El kell köteleznünk magunkat amellett, hogy az MI-t a globális közjó szolgálatába állítjuk.”
„Olyan korszakba lépünk, ahol az emberek és az intelligens rendszerek együtt alkotnak, együtt dolgoznak és együtt fejlődnek” – fogalmazott.
Technológiai vezetők – Bill Gates mégsem vesz részt
A Microsoft társalapítója, Bill Gates eredetileg a csúcs nyitóbeszédét tartotta volna meg.
Ám néhány órával az esemény előtt a Gates Alapítvány közölte, hogy Gates mégis visszalép, mondván, a döntés „alapos mérlegelés” után született, és célja, hogy „a figyelem a [csúcs] legfontosabb prioritásain maradjon”, az indoklás részleteit azonban nem tették közzé.
A visszalépésre azt követően került sor, hogy az amerikai igazságügyi minisztérium januárban nyilvánosságra hozott iratai felfedték kapcsolatait a néhai szexuális bűnelkövetővel, Jeffrey Epsteinnel. Gates korábban azt mondta, megbánta, hogy időt töltött Epsteinnel.
Az OpenAI vezére, Sam Altman: „Az MI a legjobb módja annak, hogy az emberiség gyarapodjon”
Az OpenAI vezérigazgatója és társalapítója szerint a világnak „sürgősen” szabályoznia kell a mesterséges intelligenciát.
„Az MI demokratizálása a legjobb módja annak, hogy az emberiség gyarapodjon” – mondta, ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy ha a technológia egyetlen cég vagy ország kezében összpontosul, az „pusztuláshoz vezethet”.
Altman hozzátette: „Ez természetesen nem azt jelenti, hogy ne lenne szükség szabályokra és védőkorlátokra.”
„Nyilvánvalóan szükségünk van rájuk, sürgősen, ahogyan más, nagy hatású technológiák esetében is.”
A Google vezérigazgatója, Sundar Pichai: „Nem engedhetjük, hogy a digitális szakadék MI-szakadékká váljon”
A Google és az Alphabet vezérigazgatója szerint az MI „életünk legnagyobb platformváltása”.
„A szupergyors fejlődés küszöbén állunk, olyan új felfedezések előtt, amelyek segíthetnek a feltörekvő gazdaságoknak átugrani a hagyományos lemaradásokat” – fogalmazott Pichai.
Ugyanakkor hangsúlyozta: ahhoz, hogy „mindenki számára valóban hasznos MI-t építsünk, bátran kell haladnunk előre, felelősen kell közelítenünk hozzá, és közösen kell megbirkóznunk ezzel a sorsfordító pillanattal”.
Az Anthropic vezérigazgatója, Dario Amodei: „Lehetőségek és kockázatok”
A cég vezérigazgatója szerint az MI „az elmúlt tíz évben exponenciális pályán halad… és ma már jócskán előre tartunk ezen a görbén”.
Arra figyelmeztetett, hogy csak néhány év választ el bennünket attól, hogy a gépek felülmúlják az embert, és olyan jövőt vázolt fel, ahol „egy adatközpontban zsenik országához hasonló, MI-ügynökökből álló rendszer működik, amely a legtöbb dologban többre képes, mint az emberek többsége, és emberfeletti sebességgel képes összehangolni a tevékenységét”.
Elmondása szerint a mesterséges intelligencia képes lehet betegségek gyógyítására és emberek millióinak kiemelésére a szegénységből, ugyanakkor súlyos kockázatokat is hordoz, a visszaélésektől a munkahelyek tömeges átalakulásáig.
„India szerepe ezekben a kérdésekben és kihívásokban egészen központi – mind a lehetőségek, mind a kockázatok oldalán” – fogalmazott Amodei.