Észak-Olaszországban, Ivrea városában több ezren gyűltek össze, hogy részt vegyenek a legzűrösebb, leggyümölcsösebb csatában: a Narancsháborúban, az ivreai éves karnevál csúcspontján. A háromnapos ütközet során tonnaszám hajigálják a narancsokat.
Az utolsó napi csatában több ezer harcos, olaszul „aranceri”, vagyis narancsdobáló vesz részt.
A különleges ételcsata eredetét a 13. század elejére, Kr. u. 1200 körülre, egy zsarnoki báró elleni lázadásra vezetik vissza.
A bárót megdöntötték, várát lerombolták, és szabad város jött létre.
A legenda szerint a felkelést Violetta vezette, egy molnár lánya, Toniotto menyasszonya, aki megtagadta egy olyan feudális törvény elfogadását, amely szerint a helyi báró a férj helyett a menyasszonnyal tölthette az első nászéjszakát.
A csata mai változatában a „báró hada” lovaskocsikon halad keresztül a földön küzdő, kilenc csapatra osztott „köznép” sorain, miközben a felek narancsokkal dobálják egymást.