Az Euronewsnak Dubajban adott interjújában Mohit Joshi, a Tech Mahindra vezetője az MI ügyfelekre gyakorolt hatásáról, a narratíváról és a brit–indiai szabadkereskedelmi megállapodás kilátásairól beszélt.
A mesterséges intelligencia (MI) példátlan ütemben alakítja át az iparágakat, az informatikai vezetők pedig versenyt futnak az innováció felskálázásáért és a digitális infrastruktúra következő generációjának kiépítéséért. Az MI-átalakulásért folytatott versenyben a Tech Mahindra is ott van a kulcsszereplők között.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az informatikai szolgáltatásokat és tanácsadást nyújtó vállalat az 1980-as évek végén indult Mahindra British Telecom néven, a Mahindra Csoport és a British Telecom Group közös vállalkozásaként.
Négy évtizeddel később a csoportnak már több mint 17 000 munkatársa dolgozik Európa-szerte, ez a piac pedig Mohit Joshi vezérigazgató szerint „bevételeink 25–30 százalékát adja”.
A World Governments Summit margóján Joshi a Egyesült Királyság és India között készülő, történelmi jelentőségű szabadkereskedelmi megállapodás lehetséges hatásairól beszélt, amelyet „win-win helyzetnek” nevezett.
„Erős partnerség lesz” – mondta, kiemelve, hogy az európai vállalatok így sokkal magabiztosabban támaszkodhatnak majd az indiai munkaerőre, és működhetnek együtt indiai cégekkel.
„Európában igen jelentős piac nyílik majd a mezőgazdasági gépek, az autóipar, valamint a mérnöki termékek és szolgáltatások előtt. Úgy gondolom, ez valóban win-win helyzet a két régió számára, amelyek nagyon hasonló demokratikus elveket és hasonló, nyitott társadalmi berendezkedést vallanak” – fogalmazott.
Joshi a Perzsa-öböl menti Együttműködési Tanács országaiban rejlő hatalmas növekedési potenciált is hangsúlyozta. „Ebben a régióban igen jelentős, kétszámjegyű növekedést látunk, gyakorlatilag minden ágazatban” – mondta.
Az interjú során Joshi egy, az MIT által 2025-ben közzétett tanulmányra is kitért, amely a mesterséges intelligencia bevezetésének valóságát vizsgálta. A kutatás szerint a vállalati generatív MI-pilotprojektek 95 százaléka nem hozott kézzelfogható megtérülést.
Joshi szerint ez elsősorban a felhasználási esetek megválasztásán, az adatok minőségén és a termelési környezetbe való kiterjesztés kockázatain múlik.
**"**Számos pilot azért bukott el, mert soha nem volt valódi üzleti indok arra, hogy termelésbe vigyük. Az emberek sokkal idegesebbek, ha valamit éles környezetbe kell átültetniük_”_ – mondta.
Joshi hozzátette: „Amikor valamit termelésbe visznek, garantálniuk kell az adatok megfelelő minőségét. Biztosítaniuk kell a kiberbiztonságot, és olyan védőkorlátokat kell kialakítaniuk, amelyek kizárják az elfogultság vagy a modell elcsúszásának kockázatát.”
Joshi szerint a mesterséges intelligenciáról szóló narratívának is változnia kell: a munkahelyek elvesztéséről az emberek munkájának támogatása felé kell elmozdulnia.
„A közbeszéd nagy része a munkahelyek megszűnésére fókuszált. Úgy gondolom, ez a félelem erősen eltúlzott” – mondta.
„Úgy vélem, a mi iparágunk számára, amely valóban az MI-fejlesztések élvonalában jár, ez komoly hátszelet jelent majd, mert a nagyvállalatok jóval többet költenek technológiára. Minden egyes technológiai váltás együtt járt új munkahelyek létrejöttével” – tette hozzá.
Joshi szerint az elmúlt egy évben a legtöbb felhasználási eset az ügyfélélmény átalakításáról szólt, a jövőben azonban sokkal inkább a bevételnövelésre fókuszáló megoldások kerülnek előtérbe.
„Hogyan tudjuk úgy használni az MI-t, hogy az nagyobb bevételnövekedést hozzon a vállalatoknak?” – vetette fel.