Az Európai Bizottság elnöke felszólította az európaiakat, hogy fokozzák a Moszkvára gyakorolt nyomást, és figyelmeztetett: annak ellenére, hogy Oroszország kinyilvánította szándékát a béketárgyalásokra, "gondolkodásmódja nem változott", továbbra is arra törekszik, hogy "átrajzolja a térképeket".
Európának továbbra is nyomást kell gyakorolnia Oroszországra, mert az ország változatlanul arra törekszik, hogy "állandóan átrajzolja a térképeket" és visszaszerezze elveszített "befolyási övezeteit" - mondta Ursula von der Leyen szerdán, a strasbourgi Európai Parlamentben elmondott beszédében.
Miközben az Egyesült Államok által vezetett, gyors ütemben zajló béketárgyalások azzal a veszéllyel fenyegetnek, hogy az Ukrajna elleni folyamatos támadásai ellenére gazdasági könnyítéseket helyeznek kilátásba Moszkva számára, az Európai Bizottság elnöke arra figyelmeztetett: "Oroszország a kezdetektől fogva azt hitte, hogy túlélheti Ukrajnát, Európát és valamennyi szövetségesét".
"És ez az oka annak, hogy minden alkalommal, amikor komoly előrelépés történik a valódi békét eredményező tárgyalások irányába, az erőszak eszkalálódik" - jelentette ki, utalva az ukrán civil lakosságot ért legutóbbi orosz csapások sorára.
"Ezt már láttuk korábban is. Ez egy minta. És az elmúlt napokban a Kremlből érkező hangok sokat elárulnak a valódi szándékaikról. Számukra Ukrajna továbbra is egy sokkal nagyobb játszma első lépése".
Béke vagy kapituláció?
Von der Leyen megjegyzései azután hangzottak el, hogy a Kreml jelezte: el akarja utasítani azt a béketervet, amely az amerikai és ukrán tisztviselők hétvégi genfi tárgyalásain született.
A tárgyalások során jelentősen módosították az eredeti, 28 pontos tervezet feltételeit, amely Moszkva érdekeinek kedvező, átfogó rendelkezéseket tartalmazott.
Az európaiak, akikkel nem konzultáltak, mielőtt a - mint kiderült: Moszkvából eredő - 28 pontos terv kiszivárgott a sajtóhoz, megdöbbenéssel fogadták a javaslatokat, amelyek olyan, a hatáskörükbe tartozó kulcsfontosságú kérdéseket érintettek, mint a gazdasági szankciók jövője és a lekötött orosz vagyon sorsa.
Az elmúlt néhány napban magas szintű kapcsolatok sora zajlott, beleértve az uniós vezetők hétfői informális találkozóját és a "tettrekészek koalíciójának" keddi virtuális összejövetelét , amelynek célja Európa hangjának megerősítése és Kijevnek a szöveg újbóli kiegyensúlyozásában való segítése volt.
"Ezt az elvet elfogadták" - mondta von der Leyen. "Semmit Ukrajnáról Ukrajna nélkül. Semmit Európáról Európa nélkül. Semmit a NATO-ról a NATO nélkül".
Beszédében von der Leyen az ukrán fegyveres erők méretének korlátozása ellen érvelt, ami vitatott téma volt a tárgyalásokon, és szilárd biztonsági garanciákat sürgetett a teljes körű invázió megismétlődésének megakadályozása érdekében.
A nyugati szövetségesek fontolgatják, hogy a háború befejezése után többnemzetiségű erőket telepítenek ukrán földre az elrettentés fokozása érdekében. Moszkva határozottan elutasította az ötletet.
- mondta von der Leyen a képviselőknek.
"Tehát világosan kell látnunk, hogy nem lehet egyoldalúan feldarabolni egy szuverén európai nemzetet. És hogy a határokat nem lehet erőszakkal megváltoztatni. Ha ma legitimáljuk és formalizáljuk a határok aláásását, akkor holnap újabb háborúk előtt nyitunk kapukat".
A számla kifizetése
Von der Leyen hangsúlyozta azt is, hogy sürgősen támogatni kell Ukrajna pénzügyi és katonai szükségleteit, amelyek 2026-ra és 2027-re 135 milliárd euróra becsülhetők.
A múlt héten az Európai Bizottság bemutatott egy dokumentumot, amely három lehetőséget tartalmazott a hiány pótlására:
- a tagállamok kétoldalú hozzájárulását,
- közös uniós szintű hitelfelvételt, valamint
- az orosz központi bank immobilizált eszközein alapuló úgynevezett jóvátételi kölcsönt. Az eszközök értéke az egész blokkban mintegy 210 milliárd euró.
Az uniós vezetők a tervek szerint december 18-i újabb találkozójukon hoznak döntést.
Míg a tagállamok többsége a jóvátételi kölcsönt támogatja, mivel az megkímélné költségvetését a számla kifizetésétől, a példátlan projekt ellenállásba ütközött Belgium részéről, amely az eszközök nagy részét birtokolja, és fél Moszkva agresszív megtorlásától.
Von der Leyen megerősítette, a Bizottság készen áll arra, hogy jogi szöveget terjesszen elő a kölcsön alátámasztására, ami Belgium egyik legfontosabb követelése.
"Hogy teljesen egyértelmű legyek, nem látok olyan forgatókönyvet, amelyben az európai adófizetők egyedül fizetnék a számlát" - mondta, és kifejezte, hogy a jóvátételi hitelt részesíti előnyben.
"Egy másik dolognak is világosnak kell lennie: minden ezzel kapcsolatos döntést az illetékes joghatóságok szabályainak megfelelően kell meghozni, és tiszteletben kell tartani az európai és a nemzetközi jogot".
Egyelőre nem tudni, hogy a béketörekvések arra ösztönzik-e Belgiumot, hogy feloldja fenntartásait, vagy még határozottabban kitart. Az eredeti 28 pontos terv olyan modellt javasolt, amely lehetővé tenné Washington és Moszkva számára, hogy profitáljon a lefoglalt eszközökből.
A vitatott modellt a genfi tárgyalások után vélhetően törölték, és további tárgyalások várhatók.
Von der Leyen azzal zárta beszédét, hogy megerősítette felhívását, miszerint fokozni kell a nyomást Moszkvára, és rá kell kényszeríteni az országot a háború befejezésére.
Az EU 2022 februárja óta 19 szankciócsomagot vezetett be Oroszországgal szemben. A múlt hónapban az Egyesült Államok szankciókkal sújtotta Oroszország két legnagyobb olajvállalatát, a Rosznyeftet és a Lukoilt.
"Igen, a helyzet összetett. Igen, a helyzet ingatag. Igen, a helyzet veszélyes. De úgy gondolom, lehetőség van arra is, hogy valódi előrelépést érjünk el" - mondta a Bizottság elnöke. "Kötelességünk, hogy részt vegyünk minden olyan erőfeszítésben, amely igazságos és tartós békét hozhat. Tudjuk, hogy ez nem lesz könnyű. De meg kell találnunk a módját, hogy előrehaladjunk".