Lengyelország befejezte a Balti-tengert Közép- és Nyugat-Európával összekötő közlekedési útvonal egy stratégiai fontosságú szakaszát.
HIRDETÉS
A Via Baltica az európai közlekedési hálózat része, és kulcsfontosságú közúti útvonal, amely összeköti Litvániát, Lettországot és Észtországot Lengyelországgal, valamint az Európai Unió más országaival.
Karol Nawrocki elnök Litvániába látogatott, a két nemzet kölcsönös kötelezettségvállalásának aláírásának évfordulóján. 1791. október 20-án a dokumentum fontos lépés volt a litvánok és lengyelek egyenjogúságának megteremtése felé az akkori Lengyel-Litván Közös Államszövetségben. Az ünnepséget a két ország elnökeinek találkozója követte, amelyen biztonsági kérdésekről, a kétoldalú együttműködésről és az Ukrajnának nyújtott közös támogatásról tárgyaltak.
Via Baltica: a Balti-tengert Közép- és Nyugat-Európával összekötő közlekedési útvonal
Lengyelországban az útvonal az S61-es gyorsforgalmi út mentén halad a litvániai Budzisko határátkelőtől Ostrów Mazowieckáig, ahonnan csatlakozik a Varsóba vezető S8-as útvonalhoz. A szakasz teljes hossza 310 kilométernyi korszerűsített út.
Az útvonal jelentősége túlmutat az ország határain - a TEN-T európai hálózat kulcsfontosságú része, amely összeköti a Balti-tengert az Északi-, a Fekete- és az Égei-tengerrel. A nemrégiben elkészült Łomża elkerülő út volt az utolsó hiányzó láncszem a lengyel szakaszon - ez nemcsak a nemzeti úthálózat, hanem az egész közép- és kelet-európai közlekedés szempontjából is fontos. A Via Baltica a balti államok és a kontinens többi része közötti fő közúti folyosó.
Az útvonalon a Lomza Zachód és Kolno közötti szakasz már elérhetővé vált az autósok számára - az S61-es gyorsforgalmi úton a Lomza elkerülő szakaszon már két sávban lehet közlekedni.
"Megnyitottuk a Suwałki felé vezető autópályát, így a Via Baltica nemzetközi közlekedési folyosó teljes, Varsótól Budziskóig tartó 310 km hosszúságú szakasza immár kétszer kétsávos út" - jelentette be csütörtökön az Országos Közutak és Autópályák Főigazgatósága.
A Via Baltica lengyelországi szakaszának megépítése több mint tíz évig tartott és több mint 11 milliárd zlotyba került, amelyből csaknem 6 milliárd zloty európai uniós forrásból valósult meg. A lomzai elkerülő utat 440,4 millió zlotyval társfinanszírozta az Infrastruktúra és környezetvédelem program, 245,9 millió zlotyval pedig a 2021-2027-es FEnIKS program. Így szinte a teljes útvonal társfinanszírozása uniós forrásokból történt.
A NATO-csapatok számára alapvető fontosságú út
Ez az útvonal nem csak a polgári közlekedés, hanem a katonai logisztika szempontjából is fontos. Mindenekelőtt fontos közlekedési folyosó, amelyen keresztül naponta több ezer teherautó szállít árut Észak- és Nyugat-Európa között. A jelenlegi geopolitikai helyzetben az útvonal további stratégiai jelentőségre tesz szert.
Kulcsszerepet játszik a NATO-csapatok mobilitásában, lehetővé téve az erők gyors mozgását a szövetség keleti szárnyán. Ezáltal a Via Baltica az egész régió biztonságának fontos elemévé válik.
Szintén építés alatt áll a Rail Baltica
Ez egy modern vasútvonal, amely az európai vasúti szabványok szerint épül, hogy gyors összeköttetést biztosítson a balti államok és a kontinens többi része között. Az első szakaszok a tervek szerint 2030-ra lesznek üzemképesek. Bár az alapvető építési munkálatok már befejeződtek, a projekt még számos kihívással néz szembe.
Az észtországi Tallinntól a litvániai Kaunason keresztül a lengyel határig tartó 870 kilométeres új vasútvonal építése 2019-ben kezdődött, de a balti kormányok között a kezdetektől fogva késések és viták kísérik az útvonallal kapcsolatban.
A projekt már most legalább öt év késésben van - az eredeti tervek szerint az első személy- és tehervonatok a teljes balti útvonalon 2025-ben indultak volna el. A Rail Baltica projekt komoly késedelmének egyik oka a pénzhiány.
Mennyibe fog kerülni a balti vasútvonal megvalósítása?
A projekt becsült költségei az eredeti 6 milliárd euróról 24 milliárd euróra négyszeresére emelkedtek. Az Európai Bizottság szerint ezek a költségek túl magasak. A balti államok könyvvizsgálói is aggodalmuknak adtak hangot. A három ország közös könyvvizsgálata szerint a beruházás befejezéséhez mintegy 11 milliárd euró hiányzik.
Az Európai Unió a Rail Baltica projekt költségeinek legfeljebb 85 százalékát fedezi az Európai Hálózatfinanszírozási Program keretében, amely a határokon átnyúló közlekedési infrastruktúra fejlesztését támogatja. A finanszírozás fennmaradó részét Litvánia, Lettország és Észtország biztosítja.
Egyelőre tehát egyszerűsített "gazdasági útvonal" lesz - kétvágányú helyett többnyire egyvágányú. Kevesebb zajvédő fal lesz, és a pálya ágyazata valamivel alacsonyabbra kerül, mint az eredeti feltételezések szerint. Ezenkívül a mellékvonalak kezdetben a meglévő széles nyomtávúak maradnak. Ezekkel a megoldásokkal több milliárd eurót lehet megtakarítani.
A Rail Baltica katonai célokra is alkalmas
A Rail Baltica projekt Európa egyik legmodernebb nagysebességű vonalát építi. Az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt egyre fontosabbá válik ennek az új, NATO-konform vonalnak a katonai célú felhasználása.
Az új Rail Baltica vonal európai szabványok szerint épül. A változtatásnak geopolitikai okai is vannak - orosz agresszió esetén a Rail Baltica a csapatok és nehéz felszerelések gyors szállítását hivatott lehetővé tenni nyugatról keletre. A projekt fő célja azonban a balti városok és az Európai Unió egységes piaca közötti kapcsolatok javítása - gyors utazás a turisták és a vállalkozók számára, valamint hatékony áruszállítás.