Komoly átrendeződést jeleznek a kutatásaok a jövő vasárnap esedékes ciprusi választás nyomán. A feltörekvő pártok között van szélsőjobboldali-nacionalista, euroföderalista és reform-közép szervezet is.
A ciprusi parlamenti választást május 24-én, jövő hét vasárnap tartják. Az országban ellentmondásos a politikai klíma: a hagyományos pártokkal és az állami intézményekkel szemben minden eddiginél nagyobb a politikai bizalmatlanság, ugyanakkor mindenki politikai stabilitást szeretne. Az új képviselőház összetételén túl azért is fontos a választás végkimenetele, mert eldől, hogy lesz-e generációváltás a ciprusi politikában: kérdés, hogy a hagyományos pártok meg tudják-e őrizni befolyásukat, az új politikai erők pedig képesek-e bejutni a parlamentbe. Mérlegre kerül az is, hogy az új parlament rendelkezik-e a szükséges politikai legitimitással az alacsony közbizalommal rendelkező időszakban.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A parlamenti házelnök személye hasonlóan fontos kérdés, mint a parlament összetétele, hiszen a befolyása meghatározó. Nemcsak a parlament napirendjét határozza meg, hanem nagyban rajta múlik a pártok közötti politikai egyensúly, az alkotmány szerint ráadásul a köztársasági elnök helyettese akadályoztatása és távolléte esetén.
Cipruson prezidenciális, azaz erős elnöki rendszer van, ami azt jelenti, hogy az elnök egyszerre kormányfő is. A mostani parlamenti választás egyúttal a 2028-as elnökválasztás előszobája. Az egyik feltörekvő parlamenten kívüli párt vezetője, az ALMA mozgalom vezére, Odüszeasz Mihaelidész nyíltan a 2028-as elnökjelöltségre készül.
A házelnök megválasztása az idei választáson máshogy zajlik majd, mint eddig. Az új rendszer szerint a házelnök megválasztásához a jelölteknek az összes képviselő abszolút többségét, azaz 56-ből legalább 29-et kell megszerezni. Ha egyik jelölt sem éri el a szükséges szavazatszámot, akkor második fordulót rendeznek, amelyben az első forduló két legsikeresebb jelöltje jut tovább. Az a politikus lesz a házelnök, aki egyszerű többséget, azaz a legtöbb szavazatot kapja a második fordulóban.
A hatósági adatok szerint a Ciprusi Köztársaság hat választókerületében összesen 568 587 regisztrált választópolgár jogosult szavazni. Ebben benne 859 ciprusi török állampolgár is, akik rendelkeznek személyi igazolvánnyal és van érvényes lakcímük is.
Ki marad a hagyományos pártok közül?
A hagyományos pártok alatt öt pártot ért a sajtó. A jobbközép Demokratikus Tömörülés (DISY) a közvéleménykutatások többségében az első helyen áll, a 19-23%-os átlagos támogatottsága a valaha mért legalacsonyabb. A baloldali-szocialista Progresszív Munkáspárt (AKEL) szintén versenyben van az első helyért: a felmérések szerint orrhosszal marad le a DISY-től, 19–20%-on áll. A három választás óta kilenc parlamenti mandátummal rendelkező centrista Demokratikus Párt (DIKO) évtizedek óta a harmadik legnagyobb erő a parlamentben, az új pártok felemelkedésével azonban ők lehetnek az egyik legnagyobb vesztesei a választásnak. A kutatások 7-8%-ot jósolnak nekik. A korábbi nagypártokból kivált két kispárt, az EDEK és a DIPA jelenleg kieső helyen állnak.
Feltörekvő új pártok
Az utóbbi években több mozgalom és kispárt jelent meg a ciprusi politikában. Többnek a jövő heti választás lesz az első alkalom arra, hogy parlamentbe jusson. Sok vezető úgy jelent meg a politikai porondon, hogy beszállt a közösségi médiában zajló az átláthatóságról és a korrupcióellenességről folytatott nyilvános párbeszédbe, és fokozatosan erős közéleti támogatottságot kapott. Ilyen szervezetek a Volt Ciprus és az újonnan létrehozott ALMA, azaz a Polgárok Ciprusért, amelyet a ciprusi számvevőszék egykori vezetője, Odüsszeasz Mihaelidész vezet. Mindkét párt a fiatal és a kiábrándult szavazókat próbálja megnyerni, az ALMA azonban ezt sokkal dinamikusabban teszi, hiszen pár hónap alatt 8–11%-os támogatottságra tett szert, míg a Volt Ciprus a parlamentbe jutásért küzd. Cipruson 3,6%-ot kell elérni ahhoz, hogy egy párt parlamentbe jusson.
A közélet átláthatóságát sürgető és az intézmények elszámoltathatósága mellett síkra szálló pártoknak egyre növekszik a támogatottsága. Bár a felmérések alapján az Európa-párti áramlat egyre népszerűbb és sokkal szervezettebb, mint a korábbi választásokon, a keményvonalas, nacionalista hangok is erősödnek. A szélsőjobboldali Nemzeti Népfrontot (ELAM) a legutóbbi közvéleménykutatások biztos bejutóként tartják számon. A párt fokozatosan az utolsó pillanatokig növelni tudja a szavazótáborát: 10% körüli választási eredményt és 3–5 mandátumot jósolnak nekik.
A választásokat meghatározó ügyek
A szavazókért folytatott harcot az fogja megnyerni idén Cipruson, aki jobban képes tematizálni a társadalmi feszültségeket. Cipruson a legfőbb problémák a megélhetési költségek emelkedése, a lakhatási válság, az egészségügyi rendszer kapacitáshiánya és a közoktatás rossz minősége, ugyanakkor olyan problémákkal is kezdenie kell valamit a választási programoknak, mint a kelet-mediterráneumi helyzet, a migráció és a közel-keleti fejlemények.
A közvéleménykutatások adatai szerint a három legfontosabb téma a korrupció és az intézményrendszer (33%), az ország egyesítésének kérdése (25%) és a megélhetési válság (23%).
A nyilvános vita elsősorban a korrupcióról, a közélet átláthatóságáról és a politikai rendszerbe vetett bizalom helyreállításának szükségességéről szól. Az elemzők körében az a szakmai konszenzus, hogy a ciprusi szavazást alapjaiban határozza majd meg a részvételi arány.