Donald Tusk szerint Litvánia már 2019-ben kérte a magyar delegáció kizárását egy NATO-találkozóról, mivel attól tartott, hogy a magyar delegáció titkos információkat adhat át Moszkvának.
"Orbán Viktor külügyminisztere megerősítette, hogy szisztematikusan tájékoztatta Moszkvát arról, hogy az uniós vezetők mit mondanak zárt ajtók mögött. Micsoda szégyen" - írta Donald Tusk miniszterelnök az X-en, reagálva azokra a hírekre, amelyek szerint Magyarország bizalmas információkat adott át Oroszországnak.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Tusk: már régóta voltak ilyen gyanúink
Tusk jelezte, hogy a botrány nem érte meglepetésként. Már március 22-én, még a kiszivárogtatások megerősítése előtt figyelmeztetett arra, hogy Orbán Viktor emberei tájékoztathatják Moszkvát az Európai Unió Tanácsának üléseinek részleteiről.
"A hír, hogy Orbán emberei tájékoztatják Moszkvát az EU Tanács üléseinek részleteiről, senkit sem lephet meg. Már régóta él bennünk ez a gyanú. Ez az egyik oka annak, hogy csak akkor beszélek, amikor feltétlenül szükséges". - írta a lengyel kormányfő, mielőtt Szijjártó Péter magyar külügyminiszter megerősítette, hogy a titkos uniós üléseken rendszeres kapcsolatban állt Szergej Lavrov orosz külügyi tárcavezetővel.
Tusk kedden a kabinet ülése előtt elárulta, hogy Litvánia 2019-ben már kérte a magyar delegáció kizárását a NATO-ülésről, attól tartva, hogy az esetleg titkos információkat adt át Moszkvának. A Magyarországgal kapcsolatos kifogások - hangsúlyozta a miniszterelnök - sok forrásból és hosszú idő óta érkeznek.
"Már 2019-ben, ha jól emlékszem, Litvánia például a magyar delegáció kizárását kérte a NATO-találkozóról, mondván, felmerült a gyanú, hogy a magyar delegáció a szigorúan titkos információkat ad át Moszkvának" - mondta.
A Washington Post beszámolója Szijjártó Lavrovval folytatott megbeszéléseiről
A kiszivárogtatások megvitatásának közvetlen kiváltó oka a "Washington Post" hétvégi cikke, amely szerint Szijjártó Péter magyar külügyminiszter állítólag információkat adott át orosz kollégájának, Szergej Lavrovnak az uniós találkozók szüneteiben.
Szijjártó kezdetben "álhíreknek" nevezve azokat, később azonban elismerte, hogy a miniszteri találkozók előtt vagy után konzultált nem uniós országokkal - köztük Oroszországgal, Törökországgal és Izraellel -, és ezt "teljesen természetesnek" tartotta.
Gabrielius Landsbergis, aki 2020 és 2024 között Litvánia külügyminisztere volt, hétfőn megerősítette, hogy a 2023-as vilniusi NATO-csúcstalálkozó előkészítése során ügyeltek arra, hogy a magyar képviselők ne vegyenek részt az érzékeny kérdésekről szóló megbeszéléseken.
"A 2023-as vilniusi NATO-csúcstalálkozó előkészítése során igyekeztünk arra törekedni, hogy a magyar képviselők ne vegyenek részt a megbeszéléseken, különösen ott, ahol érzékeny kérdésekről volt szó" - tette hozzá a csúcstalálkozóra utalva.
Vytautas Leskevicius, Litvánia 2015 és 2020 közötti NATO-nagykövete a Reutersnek adott interjújában azt mondta, hogy nem emlékszik arra, hogy Magyarország kizárását kérték volna, ahogyan azt Tusk állítja.
A Reuters értesülései szerint Moszkva nem kommentálta az ügyet. Orbán Viktor miniszterelnök ehelyett vizsgálatot rendelt el, azt állítva, hogy külügyminiszterét lehallgatták.