Az olasz kabinet félévente rendeletben határozza meg a biztonságosnak számító országok listáját, hogy ne küldjék vissza a menekülteket az albániai menekülttáborokból azzal az okkal, hogy ők nem biztonságos országból érkeztek, ezért Olaszországban kell elbírálni a menedékkérelmüket.
HIRDETÉS
Az olasz kormány hétfő esti ülésén törvényerejű rendelettel határozta meg a biztonságosnak számító országok listáját. A Meloni-kormány az intézkedéssel felülbírálta a bíróságok korábbi döntését az albániai táborokban elhelyezett migránsok elengedéséről.
A migráció és a menedékkérelmi eljárás szabályozását érintő kormányrendelet rögzítette, mely származási országokat tartják biztonságosnak. Ugyanezt eddig a külügyi és belügyi tárca szabta meg, de a minisztériumi rendelkezések nem voltak elegendőek az olasz bíróságok értelmezése szerint.
A kormány most törvényerejű rendelettel válaszolt az utóbbi napokban kialakult vitákra, amelyek az Albániában létesített befogadó központokat érintették. Az október 11-én megnyitott táborokban elhelyezett első csoportot, tizenkét embert visszaszállították Olaszországba, miután az illetékes római bíróság nem engedélyezte feltartóztatásukat.
Egyiptomi és bangladesi férfiakról volt szó, és a bíróság úgy ítélte meg, hogy sem Egyiptom, sem Banglades nem számít biztonságos országnak, ezért menedékkérőknek számítanak, tehát miután benyújtják menedékkérelmüket, szabadon mozoghatnak Olaszország területén belül.
A bírói határozat szerint az uniós jogszabályok ilyen esetben felülírják a nemzeti tárca határozatát. Az Európai Bíróság egy állásfoglalása szerint nem lehet egy unión kívüli országnak csak egy részét biztonságossá nyilvánítani.
Megnövelt kormányzati hatáskörök
A kormányülést követő sajtótájékoztatón a belügyminiszter, Matteo Piantedosi elmondta, hogy a listán eredetileg szereplő 22 ország helyett 19 maradt a rendeletben. Kamerunt, Kolumbiát és Nigériát leszedték a biztonságos országok listájáról az uniós állásfoglalás szerint.
Piantedosi hangoztatta, hogy Olaszország "úttörő" szerepet tölt be, mivel egyrészt tiszteletben tartja az európai előírásokat, másrészt előrevetíti a 2026 júniusától életbe lépő migrációs és menekültügyi paktumot, amely módosítani fogja az országok biztonságának meghatározását. A belügyminiszter úgy vélte, véget kell vetni az előző kormányok "korlátlan és ideológiai alapú befogadási politikájának".
Újságírói kérdésre megjegyezte, hogy az albániai táborok fenntartása semmivel sem kerül többe mint a bevándorlók olaszországi ellátása, szállítása, elhelyezése, ami a belügyi tárcának évi 1,7 milliárd euróba kerül.
Carlo Nordio igazságügyi miniszter szerint az olasz bíróságok egyszerűen rosszul értelmezték az uniós jogszabályokat.
Antonio Mantovano, a miniszterelnöki hivatalt vezető államtitkár reményét fejezte ki, hogy a rendelet véget vet a vitáknak, és az albániai táborok folytathatják működésüket a következő csoport odaszállításával. Kifejtette, hogy jelenleg Albánia, Algéria, Banglades, Bosznia-Hercegovina, a Zöld-foki Köztársaság, Elefántcsontpart, Egyiptom, Gambia, Georgia, Ghána, Koszovó, Észak-Macedónia, Marokkó, Montenegró, Peru, Szenegál, Szerbia, Srí Lanka és Tunézia számít biztonságosnak. A listát a kormány félévente felülvizsgálja.
Giorgia Meloni olasz kormányfő hétfőn úgy nyilatkozott, kormánya elkötelezte magát a határok védelme mellett, “Olaszországba kizárólag törvényesen lehet belépni”. Elsődlegesnek nevezte az emberkereskedők elleni küzdelmet.
Megosztó "innovatív megoldások"
A Tirana és Róma közötti rendszer offshore migránsközpontokat hozott létre Shëngjinben, egy Albánia fővárosához közeli kikötővárosban. A Meloni és albán kollégája, Edi Rama által tavaly novemberben aláírt ötéves megállapodás értelmében havonta akár 3000, az olasz parti őrség által nemzetközi vizeken felfogott migránsnak nyújtanak menedéket Albániában.
A megállapodás iránt több ország, köztük Ausztria, Dánia, Hollandia és Németország is érdeklődést mutatott, annak ellenére, hogy Albánia ragaszkodik ahhoz, hogy a megállapodás kizárólag Olaszországra vonatkozik.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a múlt héten a médiával megosztott levelében azt javasolta, hogy az uniós tagállamok dolgozzanak ki "innovatív megoldásokat" a migráció kezelésére.
Nem mindenki reagált ilyen pozitívan. A római bíróság pénteki döntése után az olasz ellenzék (a Demokrata Párt, az Öt Csillag Mozgalom, valamint a Zöldek és Baloldaliak Ligája) azt mondta, hogy a bírósági ítélet szerint a rendszer törvénysértő, és el kell törölni.