A Roszatomra kivetett büntetőintézkedéseket leginkább Magyarország ellenzi a Paks 2 projekt miatt.
HIRDETÉSAz ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij azt kérte az uniós vezetőktől a brüsszeli csúcstalálkozón, hogy vessenek ki szankciókat az orosz nukleáris iparra. Ezt a lépést Magyarország hevesen ellenzi, mert a Paks 2 beruházás a Roszatom kivitelezésében készül. Zelenszkij szerint egyébként még nem világos, mekkora csapást mértek az uniós szankciók az orosz képességekre.
Felforgatta Volodimir Zelenszkij érkezése a brüsszeli uniós csúcsot. A rendkívüli tanácsülést eredetileg a migrációs ügyek miatt hívták össze. Azonban az ukrán elnök látogatása miatt Kijev támogatása és az ukrán tagjelöltség kérdése került a tárgyalások középpontjába.
A tanácsülés első felében Volodimir Zelenszkij elnök beszélt a 27 tagállam vezetőjéhez. Az ülés ezen része nyilvános volt. Az ukrán államfő újabb szankciókat kért Oroszország ellen, különösen a nukleáris energia szektorra. Szerinte egyébként még nem világos az, milyen hatása lesz az uniós szankcióknak Oroszország hadi képességeire, hiszen még csak a kezdetnél járunk ebben az ügyben.
Zelenszkij a múlt héten, a Kijevben rendezett EU-Ukrajna csúcstalálkozón azt kérte a szankciók ellenzőitől, képzeljék el, hogy az oroszok az ő gyerekeiket rabolják el. Akkor azt is kifejtette, hogy az orosz Roszatom emberei az ukrán Zaporizzsja erőmű személyzetét erőszakkal, a gyermekeik elrablásával bírták rá az együttműködésre.
“Egy személyes találkozó sokkal fontosabb, mint tíz online tárgyalás. Hiszen látjuk a reakciókat, valamint az elkötelezettséget és magabiztosságot Zelenszkij elnök szemében" – mondta a litván elnök, Gitanas Nauséda a csúcstalálkozó előtt.
Szintén az újabb szankciók mellett szólalt fel az észt elnök, Kaja Kallas. "Világos üzenetet kell küldenünk a háború első évfordulóján, február 24-én arról, hogy folytatjuk a szankciókat" – tette hozzá az észt elnök, Kaja Kallas.
Moldova a következő célpont?
Volodimir Zelenszkij arról is beszélt Brüsszelben, hogy tudomást szereztek az orosz titkosszolgálatok Moldova elpusztítására irányuló terveiről. Az Európai Unió vezetőinek elmondta, hogy nemrégiben beszélt Maia Sandu moldovai elnökkel az állítólagos tervről.
Zelenszkij szerint a dokumentumokból kiderül, hogy Moszkva kivel, mikor és hogyan akarja „megtörni Moldávia demokráciáját, és ellenőrzést gyakorolni Moldova felett”. Mint mondta, a terv nagyon hasonló ahhoz, amelyet Oroszország Ukrajna elfoglalására dolgozott ki. Hozzátette: nem tudja, hogy Moszkva végül elrendelte-e a terv végrehajtását.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a múlt héten azzal vádolta meg a Nyugatot, hogy Moldovát „egy másik Ukrajnává” akarja alakítani. Azt állította, hogy a Nyugat támogatta 2020-ban a nyugatbarát Sandu elnökké választását, annak érdekében, hogy felvegyék az országot a NATO-ba, és összeolvasszák Moldovát Romániával.
Decemberben a moldovai hírszerző ügynökség arra figyelmeztetett, hogy Oroszország idén új offenzívát indíthat azzal a céllal, hogy szárazföldi folyosót hozzon létre Dél-Ukrajnán keresztül a Moszkva által támogatott, elszakadt Dnyeszteren túli régióba (Transznisztriába). Moldova és Transznisztria két évtizede úgynevezett befagyott konfliktusban áll egymással.
A migrációról is tárgyalnak
Ukrajnán kívül leginkább a migrációról lesz szó az uniós csúcson. Az EU szeretné felpörgetni az illegális migránsok visszatoloncolását. Arról azonban vita van, hogy kinek kellene finanszírozni az újonnan épülő kerítéseket.
"Ahhoz, hogy előre tudjunk lépni a külső határaink védelmében, javítani kell a párbeszédet a migránsok származási országaival is" - mondta Emmanuel Macron francia elnök.
Az unió migrációs paktumáról sincs egyezség. Ennek ugyanis része lenne a migránsok kötelező elosztása a tagállamok között. Ezt azonban több tagállam – köztük Magyarország is ellenzi.