Miley Cyrus híresen úgy szállt le a gépről az LAX-en, hogy csak egy álma és egy kardigánja volt, de elgondolkodott már azon, mire is szolgálnak valójában a repülőtérkódok?
Míg korábban a repülőtéri kódok legfeljebb a beszállókártyán és a poggyászcímkéken jelentek meg, ma már a három betű szinte mindenhol ott van. A saját városát is reklámozhatja mobiltokokon, lakásdekorációkon, pólókon – én még repülőtéri kódos cipőfűzőt is láttam.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
De elgondolkodott már azon, hogyan választják ki ezt a három betűt, és egyáltalán miért van rájuk szükség?
Ahogy a repülőtéri kódok a hírekbe kerülnek amiatt, hogy a Palm Beach International Airport kódja DJT-re változik, miután átnevezték a jelenlegi elnökről, Donald J. Trumpról, úgy gondoltuk, itt az ideje, hogy alaposabban utánanézzünk a témának…
Mi is az a repülőtéri kód, és mire használják?
A repülőtéri kód egy egyedi, hárombetűs geokód, amely egy adott repülőtérhez tartozik a világon.
A geokódokat a Nemzetközi Légi Közlekedési Szövetség (IATA) osztja ki, és nagyjából 11 300 szerepel az IATA Airline Coding Directory kiadványában. A kódokat nem csak repülőterek kapják – használják helikopter-leszállóhelyekre, vasútállomásokra és autóbusz-állomásokra is.
A repülőtéri kódokat az 1930-as években vezették be: eredetileg csak két betűből álltak, a repülőterek számának növekedésével azonban a negyvenes évekre hárombetűsre bővültek.
„Ezek az univerzális kódok alapvető fontosságúak a légiközlekedés és az utazási iparág működése szempontjából, biztosítják, hogy a foglalásban, menetrendkészítésben, jegykiadásban, árufuvarozási dokumentációban és más műveletekben érintett rendszerek ugyanazt a nyelvet beszéljék” – jegyzi meg az IATA a honlapján (forrás: angol).
Hogyan választják ki a repülőtéri kódokat?
Évente nagyjából 40–50 új kódot osztanak ki.
Normál esetben a helyszín nevének első három betűjét használják, ha azonban ez már foglalt, a repülőtérnek olyan szabad kombinációt kell választania, amely lehetőleg a helyszín nevének első betűjével kezdődik.
Például az amszterdami repülőtér, Schiphol IATA-kódja AMS, a frankfurti nemzetközi repülőtéré FRA, a dublini repülőtéré pedig DUB, míg a dubaji nemzetközi repülőtér DXB, mivel a DUB kódot már korábban lefoglalták.
Dubai azonban jól járt ezzel, hiszen a repülőteret a mindennapokban szinte mindenki a kódja alapján emlegeti – ahogy New Yorkban a JFK-t vagy Los Angelesben a LAX-et.
Egyes repülőtéri kódok magából a repülőtér nevéből erednek, mint a párizsi Charles de Gaulle repülőtér (CDG) vagy a stockholmi Arlanda repülőtér (ARN) esetében.
Kivételek a szabály alól
A szabály egyik legjelentősebb kivételét a kanadai repülőterek jelentik, ahol a nagyobb repülőterek kódja többnyire Y betűvel kezdődik.
Ennek az az oka, hogy amikor a hárombetűs kódokat kialakították, úgy döntöttek: ahol már volt korábbi kétbetűs kód, és működött meteorológiai állomás, ott annak elé egy Y-t tesznek.
Így lettek olyan kódok, mint az ottawai YOW vagy a vancouveri YVR.
Miért változnak meg a repülőtéri kódok?
Bár az IATA szerint a repülőtéri kódokat „állandónak tekintik, és szinte soha nem változtatják meg”, az elmúlt 12 hónapban mintegy 750 módosítás történt.
A kódot megváltoztató repülőterek közül jó példa a Don Mueang nemzetközi repülőtér, amelyet eredetileg Bangkok International Airport néven ismertek, kódja pedig BKK volt. Ma már a DMK kódot viseli, míg a 2006-ban megnyílt, a thaiföldi fővárost kiszolgáló forgalmasabb Suvarnabhumi repülőtér vette át a BKK kódot.
A John F. Kennedy nemzetközi repülőteret eredetileg Idlewild Airport néven ismerték, kódja pedig IDL volt. A JFK kódot akkor kapta, amikor 1963-ban a néhai amerikai elnökről nevezték el.
A világ összes repülőtéri kódját az IATA honlapján (forrás: angol) böngészheti.