Európai akadálymentes kalandok: hová utazzon a szakértők szerint

Hegyvidéki túra vagy középkori város? Nem könnyű eldönteni, mivel töltse az ember az idejét Európában. Ha ehhez még hozzáférhetőségi igények is társulnak, a döntés még bonyolultabbá válik.

HIRDETÉS

HIRDETÉS

Nem is csoda – egy nemrég készült, a Responsible Travel megbízásából végzett YouGov-felmérés (forrás: angol) szerint, amely az akadálymentes utazást vizsgálta, a költségek után az önbizalomhiány az, ami leginkább megakadályozza a hozzáférhetőségi igényekkel élő embereket abban, hogy olyan nyaralást foglaljanak, amilyet szeretnének.

Ebben a cikkben fogyatékossággal élő utazók és az akadálymentes turizmus szakértői osztják meg kedvenc úti céljaikat Európában – jó kiindulópontokat ahhoz, hogy bátrabban vágjunk neki az utazásnak.

Cairngorms, Skócia: Karen Darke

A kalandor Karen Darke (forrás: angol) egy hegymászó-balesetben bénult le 21 évesen. Azóta többek között aranyérmet nyert a 2016-os riói paralimpián, ülősível átszelte Grönlandot, és kézihajtású kerékpárral tekert Kanadától egészen Mexikóig.

„A Cairngorms ékes példája annak, hogy a szabadtéri kaland és az akadálymentesség igenis megfér egymás mellett” – mondja Darke. A nemzeti park szinte a küszöbe előtt kezdődik Skóciában, és szerinte tökéletes helyszín befogadó családi nyaralásokhoz.

Kiindulópontnak a Rothiemurchus látogatóközpontot ajánlja. „Remek bázis, akadálymentes túraösvényekkel a gyönyörű kaledóniai fenyvesben, és olyan közeli helyekkel, mint a Loch Morlich, a Loch Insh vagy a Loch an Eilean, amelyek mind más-más szintű hozzáférhetőséget kínálnak, miközben megőrzik vadregényes, látványos jellegüket.”

Darke a Cairngorm-hegyet is kiemeli, ahol egy siklóvasút teszi hozzáférhetővé a hegyi környezetet és a panorámát. Télen pedig érdemes kipróbálni az adaptív síelést a síközpontban a Disability Snowsport UK (forrás: angol) szervezésében.

Szállásnak a Badaguish Outdoor Centre (forrás: angol) tágas, akadálymentes faházait ajánlja, vagy a Glenmore Lodge (forrás: angol)-ot, amely hozzáférhető szállást és személyre szabott programokat kínál Accessible Adventures nevű programján keresztül. Emellett az Able2Adventure (forrás: angol) adaptív hegyikerékpározást, kézikerékpározást, SUP-ozást és sok egyéb tevékenységet kínál.

Göteborg, Svédország: Rachel Nafzger

Rachel Nafzger vak, ez azonban nem akadályozta meg abban, hogy bejárja Európát és a világot. A gyakorlati szempontok mellett szerinte „nagyon fontos az is, milyen a város hangulata”. A 2014-ben az EU Access City díjával kitüntetett Göteborg ebből a szempontból is jelesre vizsgázott.

„Mindenhol hihetetlenül nyugodt, nyitott és biztonságos volt a légkör” – meséli. „Egy pillanatig sem haboztam, hogy kérdezzek bárkit az utcán, és mindig segítőkészek voltak – ráadásul zavarba ejtően tökéletes angolsággal.”

Göteborg közösségi közlekedését „fantasztikusnak” nevezi: „A kiváló villamoshálózatnak köszönhetően mindig tudtam, hol vagyok, és könnyedén, zökkenőmentesen tudtam közlekedni.”

Nafzger azt javasolja, hogy aki teheti, utazzon speciális, akadálymentes utakra szakosodott céggel, vagy vigyen magával egy megbízható barátot. Emellett arra bátorítja az utazókat, hogy ha útközben segítségre van szükségük, bátran szólítsák meg a helyieket. „Az emberekkel való találkozás, beszélgetés is segít ráérezni egy hely igazi hangulatára, és gyakran a legjobb utazási történetekhez vezet” – mondja.

Berlin, Németország: Paul Mahoney

A lelkes világutazó, kerekesszéket használó Paul Mahoneyt annyira lenyűgözte Berlin, hogy már háromszor visszatért – sőt a város félmaratonján is rajthoz állt. Az útvonal sík volt, és „példásan jól meg volt szervezve” a kerekesszékes résztvevők számára.

„Berlin valóban etalont állít városi akadálymentesség terén” – fogalmaz. A Reichstagot ajánlja, ahol „rámpákkal egyértelműen megoldották a bejutást”, a berlini fal emlékhelyét, valamint a Brandenburgi kaput is. A Holokauszt-emlékmű oszlopmezőjének egyes ösvényei nehezebben járhatók, a helyszín többi része azonban teljesen akadálymentes, ezért szerinte nem szabad hagyni, hogy ez bárkit elriasszon.

Mahoney Berlin közlekedési infrastruktúráját is dicséri, amely szerinte „kifejezetten barátságos a kerekesszékesekkel”. Külön kiemeli, hogy „a HoHo (hop-on hop-off városnéző busz) teljesen akadálymentes, lehajtható rámpával és tágas belső térrel”. A városon kívüli koncentrációs tábor múzeumába vezető vonatút is csak kevés nehézséget okozott, ami szerinte „az épületek történelmi jellegét tekintve figyelemre méltó”.

Utazás előtt Mahoney azt javasolja, hogy nézzük át az „különösen hasznos” [visitberlin.de](http://visitberlin.de %28forrás: angol%29) oldalt, ahol naprakész információk találhatók az akadálymentességről.

Rachel Nafzger szintén ódákat zeng Berlinről, és a „tapintható modellek királyának” nevezi a várost.

„Nemcsak hogy szerte a városban találni ilyeneket, de egy egész kiállítás is foglalkozik velük, a Stadtmodelle Múzeum” – meséli. „Van benne egy hatalmas, 3D-s tapintható Berlin-térkép, amelyen az egész város elrendezését végig lehet követni, és több kisebb, tapintható modell is a legismertebb látnivalókról, Braille-információs táblákkal.”

Amszterdam, Hollandia: Carrie-Ann Lightley

Carrie-Ann Lightley (forrás: angol) díjnyertes utazási újságíró, a hozzáférhetőség szenvedélyes szószólója. Amszterdam azon kevés városok egyike, ahová visszajár, mert – mint mondja – „az akadálymentesség nem tűnik utólag, kényszerűen hozzátoldott szempontnak”.

„Őszintén könnyűnek érződik” – mondja. „A város sík és kompakt, és sokkal könnyebb önállóan eligazodni benne, mint sok más történelmi európai városban. A hozzáférhető tömegközlekedés, különösen a villamosok és vonatok, rengeteget számít, és az is sok stresszt és kiszámíthatatlanságot vesz le az ember válláról, hogy Eurostarral is el lehet ide jutni, nem kell repülni.”

Lightley azt javasolja, hogy a rugalmasság érdekében érdemes az Amsterdam Centraal pályaudvar közelében megszállni, és részt venni egy akadálymentes csatornatúrán a Blue Boat Company (forrás: angol)-val, ami „ragyogó városképet ad, anélkül hogy az egész napos zsúfolt utcai közlekedés teljesen lemerítené az embert”.

A Rijksmuseumot és a Van Gogh Múzeumot is ajánlja, mert jó az akadálymentesítettségük és áttekinthető az elrendezésük. Ha valaki még mindig bizonytalan, Amszterdam szerinte „remek önbizalomnövelő úti cél”.

Catania, Szicília, Olaszország: Damiano La Rocca

Damiano La Rocca a Seable (forrás: angol) alapítója, amely személyre szabott és csoportos utakat szervez vak és gyengénlátó emberek számára. Azt dicséri, hogy Cataniában a helyi városnéző túrák „teljesen elmerülős, többérzékes, akadálymentes élménnyé alakították át a látványosságok felfedezését”.

A város rengeteg érzékszervi élményt kínál: utcai ételeket, szicíliai fagylaltot és omlós cannolit, borkóstolót, illetve a halpiac zaját és illatait. La Rocca különösen a Tapintható Múzeumot ajánlja, amely szerinte „az egyik legjobbnak számít Európában, és hihetetlenül részletes, 3D-s kicsinyített modelleket mutat be Szicília történelmi épületeiről”.

Szerinte kihagyhatatlan egy akadálymentes Etnatúra is. „A túravezetők valóban többérzékes élményt teremtenek. Felvonóval és akadálymentesített 4x4-es dzsippel juthatnak fel a látogatók a csúcs közelébe, hogy szó szerint a talpuk alatt érezzék a vulkáni talajt.”

Egy hatnapos, személyre szabott szicíliai út (forrás: angol) ára fejenként 1 850 fonttól (2 134-től) indul, amely tartalmazza a reggelit biztosító szállást, a programokat és egy, a Seable által kiképzett látó kísérőt napi legfeljebb nyolc órában.

Sarah Faith a Responsible Travel aktivista utazási cég vezető értékszemléletű szerzője