A Közel-Kelet és az Öböl térségének turisztikai ágazata várhatóan különösen súlyosan megszenvedi a konfliktus következményeit.
Az Egyesült Államok és Izrael, valamint Irán közötti konfliktus eszkalálódása káoszba taszította a közel-keleti és öböl menti turizmust.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Számos kormány utazásra vonatkozó tilalmat vagy a létfontosságúnak nem minősülő utak lemondására felszólító figyelmeztetést adott ki többek között Izraelre, az Egyesült Arab Emírségekre és Katarra, és a térségben továbbra is zárva tartanak egy széles légi folyosót.
A Dubajhoz és Dohához hasonló turisztikai fellegvárakban tartózkodó utazók kétségbeesetten próbálnak hazajutni az immár korlátozott számban indított mentőjáratokkal.
Hétfőn Donald Trump amerikai elnök azt mondta, hogy az Irán elleni hadműveletet eredetileg négy-öt hétre tervezték, de „sokkal tovább is elhúzódhat”.
A közel-keleti turizmusra gyakorolt hatások várhatóan súlyosak lesznek.
Akár 30 millióval is csökkenhet a Közel-Keletre érkező turisták száma
A fokozódó feszültség várhatóan derékba töri a közelmúlt látványos turisztikai fellendülését a Közel-Keleten és az Öböl térségében – kérdés, hogy csak átmenetileg vagy tartósan.
Ibrahim Khaled a Middle East Travel Alliance (forrás: angol) marketingvezetője; a B2B cég nemzetközi utazásszervezőkkel és utazási irodákkal dolgozik együtt a térségben.
„Évről évre folyamatosan nő a látogatók száma, különösen a térségben zajló új turisztikai beruházásoknak köszönhetően” – mondja az Euronews Travelnek.
„Szaúd-Arábia jelenleg nagyjából 10 százalékos részesedéssel bír, de elképesztő ütemben növekszik, mióta 2019-ben megnyitott a szabadidős turizmus előtt. Egyértelműen ez a legizgalmasabban feltörekvő úti célunk.”
A hétvégi események azonban egyik napról a másikra megakasztották ezt a növekedést.
„Azokra a helyekre, amelyeket az amerikai és a brit kormány feketelistára tett, és ahová nem javasolják vagy egyenesen tiltják az utazást, sajnos rengeteg lemondást látunk” – mondja Khaled. „A légi közlekedés akadozik, és az ilyen térségekbe irányuló utazások gyakorlatilag teljesen leálltak.”
A Tourism Economics friss jelentése előrejelzéseket tett közzé a háború turizmusra gyakorolt hatásairól, amelyek összhangban vannak a Middle East Travel Alliance tapasztalataival.
„Becslésünk szerint a Közel-Keletre érkező külföldi turisták száma 2026-ban éves összevetésben 11–27 százalékkal eshet vissza a konfliktus miatt, miközben decemberi előrejelzésünk még 13 százalékos növekedéssel számolt” – közölték Helen McDermott globális előrejelzési igazgató és Jessie Smith vezető közgazdász.
„Abszolút értékben ez 23–38 millióval kevesebb nemzetközi látogatót jelentene az alapeseti, korábbi előrejelzésünkhöz képest, valamint 34–56 milliárd dollár (29–48 milliárd euró) kiesést a turisták költéseiben. Ebben az az elhúzódó bizalomvesztés is benne van, amely az azonnali konfliktusidőszakon túl is érezteti majd hatását.”
Hozzátették, hogy ez a konfliktus nagyobb visszaesést okoz majd a turizmus iránti keresletben, mint a tavalyi.
Ennek fő oka, hogy Irán megtorló csapásokat mért a szomszédos, a turizmusban jóval beágyazottabb Öböl menti Együttműködési Tanács (GCC) országaire, és az idén a légtérzárak is jóval nagyobb területet érintenek, mint tavaly.
A GCC-országokat sújtja majd leginkább a visszaesés
A Tourism Economics előrejelzése szerint volumenszinten a GCC-országok szenvedik el a legnagyobb veszteségeket, „mivel ők a térség legnagyobb úti céljai, amelyek eddig elsősorban a biztonságos, stabil célpontként róluk kialakult képre támaszkodtak” – fogalmazott McDermott és Smith.
Különösen sérülékeny az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia, mivel óriási a nemzetközi beutazóforgalmuk, és erősen rá vannak utalva a légi összeköttetésekre. A jelentés szerint a légi közlekedést a romló közhangulat jóval érzékenyebben érinti, mint a szárazföldi utazási módokat.
Összehasonlításképpen: Katarban és Bahreinben a szárazföldi érkezések a teljes forgalom 32, illetve 74 százalékát teszik ki, ezért őket arányaiban kevésbé érinti a visszaesés.
„Tekintettel az Irán által a hétvégén végrehajtott kiterjedt megtorló csapásokra, a bizalomvesztés hatásai várhatóan szélesebb körben érződnek majd a GCC-országokban” – áll a jelentésben.
A Tourism Economics a Közel-Kelet globális tranzitcsomópontként betöltött szerepét is kiemeli: a térség repülőterei adják a nemzetközi tranzitforgalom mintegy 14 százalékát.
Ez óhatatlanul a térségen kívül is láncreakciószerű hatásokat vált ki, mivel a mostani fennakadások azokat az útvonalakat is érintik, amelyek jellemzően a közel-keleti átszálló reptereken keresztül bonyolódnak, köztük a legfontosabb Európa és az ázsiai–csendes-óceáni térség közötti járatokat.
Ellenálló régió
A jelenlegi helyzet súlyossága ellenére az ágazat szakértői szerint a hosszú távú hatások talán nem lesznek ennyire drasztikusak.
„Nem tartunk a vállalatunkat vagy a régió turizmusát érő hosszú távú következményektől. A Közel-Kelet mindig rendkívül rugalmas piac volt, és a kereslet rendszerint gyorsan visszapattan, amint helyreáll a stabilitás” – mondja Khaled.
Hasonlóan fogalmazott Gloria Guevara, a World Travel & Tourism Council elnök-vezérigazgatója is. „Az utazási és turisztikai ágazat a globális kihívások közepette újra és újra bizonyította ellenálló képességét” – hangsúlyozta közleményében.
„Mint a kapcsolatok, a gazdasági stabilitás és a kölcsönös megértés egyik kulcsfontosságú motorja, az ágazat a bizonytalanság időszakaiban is folyamatosan alkalmazkodik, és felelősen reagál.”