Azerbajdzsán és Németország stratégiai megállapodást írt alá energiáról, közlekedésről és kereskedelemről; Merz kancellár üdvözölte, hogy az azeri gázszállítások jövőre évi 2 milliárd köbméterre nőnek, tovább csökkentve a Moszkvától való függést.
Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök kedden érkezett Berlinbe, első németországi állami látogatására, amelynek napirendjén az energiaellátás biztonsága és a Középső folyosó kereskedelmi útvonal áll az első helyen, miközben Európa tovább csökkenti az orosz fosszilis energiahordozóktól való függőségét.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Alijev kétoldalú megbeszélést folytatott Friedrich Merz kancellárral, majd szélesebb körű találkozóra került sor a kabinet tagjaival.
A felek stratégiai partnerségről szóló közös nyilatkozatot és több, az energiaágazatra, a közlekedésre, az infrastruktúrára, a kereskedelemre és a befektetésekre, valamint a tudományra és technológiára vonatkozó megállapodást írtak alá, így Németország Olaszország után a második európai ország lett, amely ugyanilyen egyezményt köt Azerbajdzsánnal. A tárgyalásokkal párhuzamosan közös üzleti fórumot is tartottak.
„Szeretném kifejezni a hálámat Ilham Alijev elnöknek” – mondta Merz. „Ön lehetőséget teremt számunkra, hogy nagyobb mennyiségű gázt kapjunk Azerbajdzsánból. Ez a kérdés is megjelenik abban a közös nyilatkozatban, amelyet ma aláírtunk.”
„Azerbajdzsán képes biztosítani a szükséges olajmennyiséget” – mondta Alijev. „Ezt egyrészt hazai forrásokból, másrészt a SOCAR kereskedelmi divízióján keresztül lehet megtenni.”
Németország Azerbajdzsán egyik legújabb gázvásárlója lett, miután 2024-ben a Dél gázfolyosón és az ahhoz kapcsolódó hálózatokon keresztül megindult az azerbajdzsáni gázszállítás az ország felé. Aliyev közölte, hogy várakozásai szerint a szállítások éves volumene már jövőre eléri a 2 milliárd köbmétert.
Merz a Dél gázfolyosót megbízható ellátási útvonalnak nevezte, és hangsúlyozta, hogy Németország hosszú távú kapcsolatot kíván kiépíteni Azerbajdzsánnal.
Azerbajdzsán jelenleg évente mintegy 12 milliárd köbméter gázt szállít Európába, a legnagyobb felvevőországok között Olaszországgal, Görögországgal, Bulgáriával és Magyarországgal.
„Azerbajdzsán kész növelni az energiaszállításokat Németország és más uniós országok felé, miközben Oroszország energialétesítményei továbbra is károkat szenvednek az ukrajnai háború következtében” – mondta Alijev.
Berlinnek az az orosz energiaforrásoktól való diverzifikáció mellett szóló döntése, amelyet Moszkva 2022 elején indított, teljes körű ukrajnai inváziója után hoztak meg, tovább növelte a Dél gázfolyosó stratégiai jelentőségét az uniós tagállamok számára.
A Középső folyosó, amely Kínát köti össze Európával Kazahsztánon, Azerbajdzsánon, Grúzián és Törökországon keresztül, szintén kiemelt szerepet kapott. Alijev elmondta, hogy Azerbajdzsán jelentős összegeket fektetett be az Alatban, a Kaszpi-tenger partján található kikötő kapacitásának bővítésébe, és a folyosón áthaladó áruforgalom érezhetően megnőtt.
Németország, mint Európa egyik vezető ipari gazdasága és az ázsiai termékek egyik fő importőre, közvetlenül érdekelt abban, hogy csökkentse a transz-orosz útvonalaktól való függőségét.
Alijev külön is kitért az Irán és az Egyesült Államok közötti, jelenleg is zajló háborúra, amely megzavarta a regionális energia- és kereskedelmi áramlásokat, és növelte a szárazföldi, illetve a Kaszpi-tengeren át vezető útvonalak jelentőségét a Hormuzi-szoros alternatíváiként.
Kijelentette, hogy Azerbajdzsán a háború során mindvégig kiegyensúlyozott álláspontot képviselt, és kész támogatni minden diplomáciai erőfeszítést, amely a stabilitás helyreállítását szolgálja.
Merz viszont dicsérte az Örményország és Azerbajdzsán közötti békefolyamatot, támogatását fejezve ki egy tartós rendezés mellett, és felszólította a feleket, hogy véglegesítsék a békemegállapodást.
Európa megbízható partnere
Orkhan Jolcsujev, a bakui székhelyű CASPIA elemző intézet igazgatója és társalapítója szerint a látogatás jelentősége abban rejlik, hogy az új stratégiai napirend sokkal szélesebb ágazati kört ölel fel.
„Első ízben fordul elő, hogy ilyen magas szinten a kétoldalú együttműködés a zöld energiát, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogént, a digitális átalakulást, az ipari modernizációt, a közlekedési összeköttetéseket és az innovációt is magában foglalja” – mondta Jolcsujev.
„Németország egyre inkább nemcsak energiaszállítóként tekint Azerbajdzsánra, hanem olyan partnerként is, amely új ipari és logisztikai projekteken keresztül kapcsolja össze Európát, a Dél-Kaukázust és Közép-Ázsiát.”
Jolcsujev szerint az újonnan létrehozott Üzleti Tanács segíthet abban, hogy a politikai megállapodásokból gyakorlati együttműködés szülessen, míg az oktatási, tudományos és kulturális csereprogramok bevonása szélesebb alapra helyezi a partnerséget.
Saheen Iszmailov, az azerbajdzsáni parlament képviselője és az Ifjúsági és Sportbizottság elnöke úgy véli, hogy a Berlinben elért megállapodások erősíthetik az energiaterületen, a kereskedelemben, a közlekedésben és a befektetésekben folytatott együttműködést.
„Ilham Aliyev elnök németországi látogatása fontos lépést jelent Azerbajdzsán és Németország stratégiai partnerségének további erősítése felé” – mondta az Euronewsnak.
„Azerbajdzsán továbbra is megbízható partnere Európának, különösen az energiaellátás stabil biztosításában és a Középső folyosó kezdeményezés előmozdításában.”
Alijev kedden később négyszemközti megbeszélésen is egyeztetett Frank-Walter Steinmeier német államfővel a két ország közötti kétoldalú együttműködésről.
Steinmeier, aki korábban Németország külügyminisztere volt, Azerbajdzsánt és Németországot „stabilitási szigeteknek” nevezte a folyamatban lévő globális konfliktusok és tágabb kihívások közepette.