A schengeni tagsághoz vezető út rögös volt mindkét kelet-európai ország számára.
HIRDETÉS
2025. január 1-jétől Románia és Bulgária hivatalosan is teljes jogú tagja lesz a schengeni térségnek, amely 450 millió polgár számára teszi lehetővé a tagállamok közötti szabad mozgást.
A két ország 2007 óta tagja az Európai Uniónak (EU), de mivel nem tartoztak a határok nélküli térséghez, a belépéskor az utazóknak továbbra is útlevelet kellett felmutatniuk. Most egyszerűsödik a két ország határellenőrzése.
A Romániába és Bulgáriába utazóknak a következőket kell tudniuk a változásokról:
Schengeni tagság: Románia és Bulgária számára mérföldkőnek számító, évekig tartó folyamat
Az Európai Bizottság (EB) még 2011-ben állapította meg, hogy mindkét kelet-európai ország készen áll a schengeni tagságra, ennek ellenére egyikük sem kapott azonnal belépési engedélyt a csoportba.
Az EU többi tagja, köztük Németország és Franciaország, kormányzási és bevándorlási kérdések miatt elutasította közös jelölésüket, így évről évre késleltették schengeni csatlakozásukat. Az ellenállás azonban fokozatosan enyhült.
A két utolsó ellenálló egyike, Hollandia tavaly feloldotta vétóját, Ausztria pedig idén novemberben, Románia és Bulgária számára így szabaddá vált az út a csatlakozáshoz. Annak ellenére, hogy Ausztria sokáig ellenállt Románia és Bulgária schengeni tagságának, az Európai Közösség (EK) az év elején megszüntette a légi és tengeri ellenőrzéseket, jelezve, hogy nagyobb változások következnek.
Szükség van-e útlevélre a romániai és bulgáriai beutazáshoz?
Amikor Románia és Bulgária az új évben csatlakozik a schengeni övezethez, az utazók számára könnyebbé válik a két országba való beutazás. Legalábbis elvileg, az EK ugyanis még nem áll készen arra, hogy minden határellenőrzést megszüntessen.
Az EB arra számít, hogy "legalább" hat hónapig fenntartja az ellenőrzéseket a Magyarország és Románia, valamint Románia és Bulgária közötti szárazföldi határokon, hogy "megelőzze a közrendet és a belső biztonságot fenyegető komoly veszélyt" - a döntés valószínűleg Ausztria megnyugtatására született.
Ez azt jelenti, hogy ha valaki autóval, vonattal vagy busszal érkezik Romániába és Bulgáriába, akkor továbbra is szüksége lesz útlevélre, a többi schengeni országból légi vagy tengeri úton érkező utasoknak azonban már nem kell útlevelet felmutatniuk, tehát a repülőjáratok, hajóutak és kompok utasait nem kell útlevélvizsgálatnak alávetni.
Mely európai országokba lehet útlevél nélkül belépni?
Az uniós állampolgársággal nem rendelkező utazóknak nem szabad elfelejteniük, hogy a Bulgáriában és Romániában töltött idő beleszámít a schengeni övezetben töltött időbe, amely 180 napon belül nem lehet hosszabb 90 napnál összesen.
Ha egy utazó 30 napot tölt Bulgáriában vagy Romániában, majd belép egy másik schengeni országba, például Görögországba, akkor ez a 30 nap beleszámít a schengeni övezetben való 90 napos maximális tartózkodásba. E határérték túllépése szankciókat vonhat maga után, beleértve a pénzbírságot vagy az újbóli beutazás tilalmát.
Hány ország tartozik a schengeni övezethez?
A legutóbbi ország, amely csatlakozott a schengeni övezethez, Horvátország volt 2022-ben.
Évente 1,25 milliárd utazás történik ezen az övezeten belül, naponta 3,5 millió ember lépi át a tagországok határait.
Romániával és Bulgáriával együtt a schengeni övezet 29 államot foglal majd magában, közülük 25 az EU tagállamai, négy pedig - Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein - az Európai Szabadkereskedelmi Társulás társult államai közé tartozik.
A schengeni övezet 1995-ben jött létre, miután 10 évvel korábban az Európai Gazdasági Közösség öt tagállama, Németország, Belgium, Franciaország, Luxemburg és Hollandia aláírták a schengeni megállapodást. Ezt a 2007-es bővítésig számos további megállapodás követte, amelyekkel további kilenc országot vontak be a szabad mozgást biztosító térségbe.