Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Németek alapították Azerbajdzsán legrégebbi borászatát

Németek alapították Azerbajdzsán legrégebbi borászatát
Szerzői jogok  euronews   -  
Írta: Monica Pinna  & Hajagos Andrea

Explore Azerbaijan című műsorunk ezúttal Göygölbe kalauzolja a nézőket, amelyet egykor a német telepesek Helenendorfnak neveztek. Meglátták a lehetőséget az akkor még 200 szőlőfajtában, és megalapították az ország legrégebbi borászatát.

Azerbajdzsánban a borkészítésnek már négyezer éves hagyománya van, Göygölben van az ország legrégebb óta működő borászata. A ma is működő borászat alapjait német bevándorlók rakták le itt 1860-ban. Több mint 500 hektár szőlő van a göygöli ültetvényen. Ez az egyik legnagyobb birtok Azerbajdzsánban. Az itt található borok egy részének komoly történelme van.

„A szovjet éra előtt, a 18. és a 19. században több mint 200 szőlőfajta termett Azerbajdzsánban. A szovjet időszakban azonban teljesen tönkretették a borkultúrát az alkoholizmus elleni küzdelem részeként. Csupán 38 szőlőfaj maradt fenn,” mondta a borászat egyik szakembere, Faiq Huseynov.

Ma a borászatban 15 féle szőlővel dolgoznak, többségük kaukázusi vagy európai. A szőlőtőkék között van két olyan fajta is, amely a helyi túlélők közül való: a madrasa és a bayan shira. A kézzel szüretelt szőlőt a főüzembe szállítják feldolgozásra. Rasim Omarov aprólékosan ellenőrzi a termés minőségét. Ő már 32 éve dolgozik itt főborászként.

Az idei szüret során mintegy 4.500 tonna fehér és vörös szőlőt szüreteltek le. Ezekből a helyi és nemzetközi fogyasztásra szánt borok széles választéka készül. "A pincében 152 kis francia tölgyfahordó van, amelyeket a borok érlelésére használunk. Készítünk vodkát, pálinkát, vörös- és fehérbort, valamint pezsgőt,” sorolta a főborász.

A borásztatot német telepesek alapították, a Fohrer és Hummel testvérek. Az általuk használt hatalmas hordókat ma múzeumi darabokként őrzik, hogy emlékeztessenek az akkori időkre. A német bevándorlók nemcsak a borkultúrát hagyták maguk után a régióban, hanem még Göygöl városát is ők alapították, ahol a borászat található. Nyomuk különösen a városközpont építészetében érhető tetten.

"A németek 1817-ben érkeztek ide Kölnből. Öt utcában telepedtek le, és egy évvel később megalapították a várost. Akkoriban Helenendorfnak nevezték el,” mondta a helytörténeti múzeum igazgatója, Rita Ibrahimova.

A németek 1941-ig éltek Azerbajdzsánban. A nácik Szovjetunió elleni támadása után Moszkva rendeletet adott ki, hogy minden németet száműzni kell a Kaukázusból.

Megnéztük a város utolsó német lakójának házát. Viktor Kleinnek sikerül megúsznia az üldözést, itt élt élete végéig, vagyis 1935-től 2008-ig. Természetesen egy pince is tartozott a házhoz, benne egy szőlőpréselő gép és szerszámok, amelyek a régi családi hagyományról tanúskodnak.