Dubajt a világ új városként ismeri. Ám története valójában 5000 évvel ezelőttre nyúlik vissza.
Dubajt a világ új városként ismeri. Ám története valójában 5000 évvel ezelőttre nyúlik vissza. A régészek számos izgalmas és titokzatos leletre bukkantak már az Emirátusok területén. Többek között a Fehér Város néven ismert Jumeirah nevű kikötőváros romjaira.
“Amikor felfedezték fel a várost, pontosabban annak maradványait, vakolt falakat találtak. Kívülbelül fehér vakolatot. Így könnyedén alkothattak egy képet róla, az Abbaszid-korról, benne az egykori hófehér, öböl-menti településről” - mondta Manszur Boraik régész.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
“Itt szálltak meg a kereskedők. Akik a Mezopotámiában tartó kereskedelmi útvonalon haladva is itt pihentek meg” - tette hozzá.
Jumeirah romjai között lépdelve a 10. századi Abbaszid-korba utazunk vissza. A helyszín földrajzi elhelyezkedése rendkívül lényeges, ugyanis a mai Dubaj partjainál található, egyben az akkori Mezopotámia, India és Omén közötti útvonalon. Egyben az Arab- és az Indiai-félsziget között.
Ez a hely, ez az építmény rendkívül fontos. Hogy miért? Mert ha belenézünk, egy hatalmas, ovális udvart látunk. Ez az építmény közepén helyezkedik el, és a kereskedők gyűltek össze itt, akik egy, vagy két éjszakára tértek be ide.
A 80 ezer négyzetméteres telek a Burdzs Kalifa árnyékában van, Dubaj impozáns látóhatárán, kihangsúlyzva a kontrasztot a régi és az új világ közt. A kör- és félkör alakú tornyok az akkor élt emberek jólétét mutatják, akik helyiek és átutazó kereskedők voltak vegyesen. Különféle ezüst érméket, kerámia, réz, üveg és kő tárgyakat találtak itt a régészek. Az Öbölben felfedezett egyik legnagyobb és legjelentősebb iszlám hely - itt található egyben az Emirátus egyik legrégebbi mecsetje is.
Abban az időszakban miből állt, hogy nézett ki egy iszlám város? Volt a kormányzó, a … ház, a Caravanserai, és még két fontos dolog: a mecset és a piac. Egyik imádkozni, a másik pedig az árucsere, és a kereskedelem céljából.
A Saruq al Hadid a régészeti leletek kornaékköve Dubajban: az ősi ipari kohászati központ a vaskorszakra nyúlik vissza jelezvén, hogy Dubai globális kereskedelmi csomópont volt.
“Mindenki azt hiszi, hogy Dubaj mindössze 50 vagy 60 éve épült, de ha mélyebben belemegy valaki a civilizációk történelmébe, akkor bizony rájön, hogy Dubaj valójában több mint 7000 éves. Az infrastruktúra lehetővé tette, hogy kereskedők érkezhessenek ide. Ez a fontos dolog. Meg persze az itteni emberek mentalitása. Nagyon nyitott szellemű emberek élnek itt. Bárkit szívesen látnak, aki kereskedne” - mondta Ahmed Mahmud, Dubaj Kulturális Öröksége Hivatalának vezetője.
Több mint 18 ezer réz-, bronz- és vastárgyat találtak a helyszínen, ezek most mind a Saruq Al Hadid Múzeumban vannak, a Shindhaga környékén, a Dubai Creek mellett. Az egyik kiemelkedő műkincs ez az arany gyűrű, amely a 2020-as expo logóját is ihlette.
Hatta 115 kilométerre fekszik Dubajtól. Egy csodás oázis, hegyekkel körülvéve. A régészek a térség legrégebbi leleteire bukkantak itt: sírokra, Krisztus előtt 300-ból.
“Több mint 80 sírt fedeztünk fel. Némelyikük épségben megmaradt, ahogy Ön is látja. Az ilyen típusú sírokat alakjuknál fogva kaptár-síroknak nevezzük. Olyan mint valami kupola, keskeny bejárattal, és egy boltozatos temetkezési kamrával, amelybe magzatpózban helyezték az elhunytat. Több sírban díszített kagylókat találtunk, melyek a megboldogult tulajdonát képezték, és amelyek a túlvilágra is elkísérték gazdájukat” - mondta Manszur Boraik.
Dubaj most arra vár, hogy minél több utazó felfedezze történelmiségét.