Khiva városát 500 évvel Krisztus kora előtt alapították. Az ősi település ma Üzbegisztánhoz tartozik, a közép-ázsiai ország nyugati részén.
Khiva városát 500 évvel Krisztus kora előtt alapították. Az ősi település ma Üzbegisztánhoz tartozik, a közép-ázsiai ország nyugati részén.
HIRDETÉSÜzbegisztánról dióhéjban
- A közép-ázsiai ország szomszédai: Kazahsztán, Türkmenisztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Afganisztán
- Az egykori szovjet tagköztársaság 1991-ben lett független állam, ma már 30 millió lakója van
- Területe 447 ezer négyzetkilométer, tehát csaknem az ötszöröse Magyarországénak
- Időjárását a szélsőséges értékek jellemzik: a téli átlaghőmérséklet –6 °C, nyáron gyakori a 30 °C feletti hőség
- A lakosság csaknem 80 százaléka üzbégnek vallja magát, a leggyakoribb vallás az iszlám (88 százalék)
Még állnak a régi városfalak, nem sokat változott a környék a 18. század óta. A leghíresebb látnivaló a befejezetlen Kék minaret.
Az egykor erődítményként is szolgáló, körülkerített óvárosban 18 minaret található. Van köztük magasabb is, de Khiva jelképe vitán felül a Kék minaret.
Szohiba Mamedova, idegenvezető: – Ez a minaret 29 méter magas, de sosem fejezték be, az építkezés félbeszakadt. Eredetileg úgy 70-80 méter magasra tervezték.
Az volt a cél, hogy ez legyen a térség leghatalmasabb minaretje. A munkálatok az 1850-es években kezdődtek, de az építkezést elrendelő uralkodó meghalt a csatamezőn, ezért leálltak.
Az üzbegisztáni Khiva városa 1990 óta az UNESCO világörökségének része.