Egy felmérés szerint az emberek 16 százaléka vásárolt már mások nevében csak azért, hogy pontokat gyűjtsön.
Sokat változott az utazás világa azokhoz az időkhez képest, amikor a családok még a belvárosi utazási irodák prospektusai és fix csomagajánlatai közül válogattak.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ma az utazók appokkal, bankkártyákkal, hűségprogramokkal és ár-összehasonlítókkal tervezik a nyaralást és keresik az ajánlatokat. Egy új kutatás szerint a hűségprogramok ma már szerves részei ennek a stratégiának is.
A piackutató Phocuswright legutóbbi, több részből álló fogyasztói felmérése azt találta, hogy a szabadidős utazók 84 százaléka az elmúlt évben legalább egyféle „hűségjátékot” bevetett, hogy a lehető legtöbb jutalmat szerezze meg.
Kitartanak-e még az utazók egyetlen márka mellett?
Az eredmények arra utalnak, hogy átalakulóban vannak az utazók jutalomprogramokhoz fűződő szokásai a légitársaságoknál, a szállodáknál és az online foglalási platformokon.
Ahelyett, hogy egyetlen márkához ragaszkodnának, az utazók egyre inkább a hűségkedvezményeket is az árakkal, a kényelemmel és az elérhetőséggel együtt mérlegelik a foglalási döntéseknél.
A kutatás szerint azoknak az utazóknak is 57–68 százaléka foglalt az elmúlt évben más szolgáltatónál, akik megneveztek egy kedvenc légitársaságot, szállodát vagy online utazási irodát – jellemzően azért, mert máshol jobb árat vagy kedvezőbb menetrendet találtak.
„Amikor az utazási szektorban a lojalitásról beszélünk, a párbeszéd gyakran pontokra és mérföldekre egyszerűsödik, pedig így elvész a nagyobb összefüggés” – mondta közleményében Madeline List, a Phocuswright kutatási és különleges projektekért felelős vezetője.
Hozzátette: az utazók lehetnek nagyon aktívak a programokban, de az önmagában még nem jelent valódi lojalitást.
Márkaválasztáskor a többség inkább az ár-érték arányt, a tisztességes árképzést, a megbízhatóságot és a könnyű használhatóságot helyezte előtérbe, nem pedig a hűségprogramok előnyeit.
Veszik át a hitelkártya-jutalmak a légitársasági mérföldek helyét?
Azok közül, akik részt vesznek egy légitársaság hűségprogramjában, minden ötödik arról számolt be, hogy csak a tagsági szintje megőrzése érdekében vállalt be egy olyan utat, amelyre máskülönben nem repült volna el, míg a szállodaláncok programjaiban résztvevők közül minden negyedik olyan szállodában szállt meg ugyanezért, amelyet egyébként nem választott volna.
A hitelkártyákhoz kapcsolódó jutalmak szintén egyre nagyobb szerepet játszanak abban, hogyan gyűjtik és váltják be pontjaikat az utazók.
A felmérés szerint az utazók 39 százaléka vásárolt ajándékkártyát csak azért, hogy jövőbeni felhasználásra pontokat gyűjtsön, 27 százalék pedig úgy nyitott hitelkártyát, hogy már a kezdetektől az volt a célja: a bónusz jóváírása után visszafogja a költekezést, vagy egyenesen megszünteti a számlát. További 16 százalék mások nevében intézett vásárlásokat, hogy jutalompontokat szerezzen.
Ettől függetlenül egy másik, az idén a Skift Research – a turisztikai ágazatra szakosodott, amerikai Skift hírcsoport kutatórészlege – által készített felmérés azt mutatta, hogy sok amerikai utazó ma már értékesebbnek tartja a hitelkártya-jutalmakat, mint a hagyományos légitársasági vagy szállodai hűségprogramokat.
Európában is léteznek hasonló, hitelkártyához kötött programok, ám ezek általában kevésbé bőkezűek, mint az Egyesült Államokban, mivel az uniós bankközi jutalékplafonok csökkentik a nagy bónuszokra és magas pontgyűjtési rátákra rendelkezésre álló forrásokat.
Hogyan használják ma az utazók a jutalmakat?
Az is előfordul, hogy a pontok döntik el, mikor és hová utaznak az emberek.
A Phocuswright kutatása szerint azoknak az utazóknak a fele, akik nemrégiben szabadidős úton pontokat vagy mérföldeket váltottak be, olyan úti célt keresett fel, ahol korábban még soha nem járt.
A tanulmány egyértelmű generációs különbségeket is kimutatott.
A Z generációs és a milleniál utazók körülbelül fele azt mondta, hogy számukra fontosabb a változatosság, mint az, hogy mindig ugyanazt a márkát válasszák. Ez arra utal, hogy a légitársaságok, szállodák vagy foglalási platformok közötti váltás sokszor tudatos döntés, nem pedig elégedetlenség következménye.
„A lojalitás nem egy programmal való egyetlen interakció eredménye. Az a márkával kapcsolatos összes élmény összege a teljes ügyfél-életút során” – teszi hozzá List.
„A pontok és kedvezmények erősíthetik ezt a kapcsolatot, de erős termékminőség, tisztességes árképzés és jól működő ügyfélélmény nélkül nincs okunk arra számítani, hogy egy hűségprogram érdemben befolyásolja a fogyasztói magatartást.”