Franciaország ezen a héten Németországgal közösen ad otthont egy nagyszabású űrügyi csúcstalálkozónak, miközben Európa stratégiai válaszút előtt áll.
Űrhajósok, államfők és az űripar meghatározó gazdasági szereplői gyűltek össze szerdán Párizsban a Franciaország és Németország közösen szervezte nemzetközi űrcsúcsra, amelynek a párizsi Grand Palais adott otthont.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Szerdán délután Emmanuel Macron francia elnök bejelentette, hogy a kétnapos rendezvény során várhatóan több mint 50 projektről írnak alá megállapodást, és hangsúlyozta, hogy meg kell „erősíteni az európai és az űrkutatást”, valamint elmélyíteni a világ különböző országaival fennálló partnerségeket.
A görög miniszterelnök, Kiriákosz Micotákisz társaságában üdvözölte az Európai Űrügynökség (ESA) következő magánűrhajós-küldetését, a PAM-6-ot is, amely 2027-ben indul a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) – ez lesz az első alkalom, hogy görög űrhajós, Adrianosz Golemisz eljut az űrbe.
Szerda este az X közösségi oldalon azt is méltatta, hogy jelentős megállapodás született az Amazon Leo és az Arianespace között, és úgy fogalmazott: „Az Amazon Leo hat további indítással, összesen 24 starttal újítja meg bizalmát az Arianespace iránt.”
A csúcs előtt állítólag több amerikai vállalat visszalépett a részvételtől, miután Washington nyomást gyakorolt rájuk az „uniós politikai álláspontok” támogatása miatt.
Kihívás az amerikai dominanciának
Mindezek ellenére a csúcs az európai űripar számára egy stratégiai fordulóponton érkezik: Emmanuel Macron elnök már a 2025 októberében tett bejelentéskor úgy jellemezte, mint lehetőséget arra, hogy „közös ambíció köré gyűjtsük az európaiakat”, és kidolgozzunk egy „közös víziót Európa helyéről a globális űrhatalmak térképén 2035-re”.
Az Elysée-palota szerint a csúcs középpontjában a nemzetközi űregyüttműködés és az űrbiztonság megerősítése áll. Az elmúlt években Európa egyre határozottabban igyekszik megkérdőjelezni az Egyesült Államok fölényét a globális űrpiacon: saját fejlesztésű hordozórakétákat dolgoz ki, és növeli az űrre fordított forrásokat mind tagállami, mind uniós szinten.
Európa hagyományosan a GDP 0,07 százalékát fordította űrprogramokra, szemben az amerikai 0,24 százalékkal.
2025 azonban fordulópontot jelentett: az Európai Űrügynökség (ESA) novemberben rekordnagyságú, 22,3 milliárd eurós költségvetést hagyott jóvá a 2026–2028-as hároméves finanszírozási ciklusra, és 35 milliárd eurót különített el biztonsági és védelmi célú űrprogramokra.
A holdbányászat is potenciális lehetőségként jelent meg a tisztaenergia-források és a kritikus nyersanyagok biztosítására, miközben Európa igyekszik csökkenteni kínai és orosz függőségét.
Francia–német nézetkülönbségek
Alig egy évvel azután, hogy Macron bejelentette a csúcsot, már a kezdete előtt akadtak nehézségek. Friedrich Merz német kancellár pénteken megerősítette, hogy belföldi kötelezettségei miatt nem vesz részt a rendezvényen; helyette Boris Pistorius védelmi miniszter és Dorothee Bär űrügyi miniszter képviseli Németországot.
A háttérben Franciaország és Németország számos űr- és védelmi projekt kapcsán ütközött nézeteltérésekbe: 2026 júniusában, éveken át tartó viták után feladták a Future Combat Air System (FCAS) közös fejlesztését.
Macron következetesen hangsúlyozza Európa stratégiai autonómiájának kiépítését, és olyan programokat támogat, mint az Ariane 6, ahelyett hogy amerikai szolgáltatókra, például Elon Musk SpaceX-ére támaszkodna.
Németország ezzel szemben nagyobb hajlandóságot mutat arra, hogy alacsonyabb költségű amerikai alternatívákra, például a SpaceX-re támaszkodjon. Szombaton a német Isar Aerospace startup indította az első olyan kereskedelmi rakétát, amely a kontinensről startolva pályára állt – ez fontos mérföldkő Európa azon törekvésében, hogy önálló hozzáférést biztosítson az űrhöz. Merz a kilövést „egy új korszak kezdetének” nevezte.
Amerikai cégek lépnek vissza a rendezvénytől
Számos amerikai vállalat szintén visszalépett a részvételtől, miután a Politico értesülése szerint a Fehér Ház egyik tisztviselője arra figyelmeztette őket, hogy jelenlétük „úgy tűnhet, mintha hallgatólagosan támogatnák az EU politikai álláspontjait”.
Franciaország felsőoktatási és kutatási minisztériumának – amely a nemzeti űrpolitikáért felel – szóvivője az AFP hírügynökségnek azt mondta, hogy a SpaceX, a Blue Origin, a Stoke Space és a Starcloud visszavonta részvételét, és úgy fogalmazott: „Nehéz nem összekapcsolni ezt a sajtóban megjelent, nyomásgyakorlásról szóló híresztelésekkel.”
Az Euronewsnak nyilatkozva Hermann Ludwig Moeller, az Európai Űrpolitikai Intézet igazgatója „húzóerőnek” nevezte Franciaországot Európa űrszektorában, amely „erős politikai támogatást” nyújt az ágazatnak, és hangsúlyozta, hogy az „űr jelentősége csak növekszik”.
„Az űr egyre inkább a hadviselés terepévé válik, miközben a szélesebb közvélemény számára is nyilvánvaló lett, hogy a konfliktusok hibrid jelleget öltöttek, például a közlekedési, energetikai és digitális kritikus infrastruktúrák elleni támadásokon keresztül. Itt tud az űr nagyobb ellenálló képességet nyújtani.”
Moeller kiemelte az olyan űrtechnológiák szerepét, mint a műholdas navigáció, amelyeknek egyszerre van polgári és katonai felhasználása.
„Miközben nélkülözhetetlenek a mindennapi életben, az ukrajnai háború rávilágított stratégiai jelentőségükre is a modern hadviselésben” – tette hozzá.
Az, hogy Kijev a Musk-féle Starlinkre támaszkodik Oroszország Ukrajna elleni, teljes körű inváziója óta, hangsúlyozta az űrszolgáltatások stratégiai jelentőségét háborús helyzetben – a műholdas hálózat akkor is biztosítja a stabil internetkapcsolatot, amikor a földi infrastruktúra megsérül vagy megsemmisül.
Ez a valóság Európát is arra ösztönözte, hogy önálló műholdas hálózatokat fejlesszen ki, köztük az IRIS² néven ismert biztonságos internetszolgáltató konstellációt.