Panos Giannopoulos, a Görög Nemzeti Meteorológiai Szolgálat munkatársa, évek óta műholdképeket elemez. A meteorológus a „Euronewsnak” beszél arról, mit hoz újdonságként a Francia Guyanáról felbocsátott új Meteosat, a világ legfejlettebb időjárási műholdja.
Augusztus 28-án a MTG-I2 műhold (Meteosat Third Generation Imager-2) az Európai Űrközpontból, Kourou-ból startolt egy Ariane 6 hordozórakétán, a hordozórakéta kilencedik küldetésén, amely egyben első repülése volt geostacionárius átmeneti pálya felé. Ezzel az indítással az ESA és az Eumetsat teljessé tette a Meteosat harmadik generációs konstellációjának első, működő hármasát, amely az egyenlítő fölött 36 000 kilométeres magasságban kering, hogy Európa éghajlatát folyamatosan megfigyelje, valamint a Földközi-tenger és Észak-Afrika térségét.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Hogy megértsük, valójában mi változik ezzel a műholddal, olyan szakemberrel beszéltünk, aki évtizedek óta műholdképeket elemez mindennapi munkája során: Panos Giannopoulos, a Görög Nemzeti Meteorológiai Szolgálat (HNMS) meteorológusa és a SKAI Media Group időjárás-jelentője.
„Amikor 25 évvel ezelőtt elkezdtem dolgozni, csak félóránként kaptunk egyetlen felvételt, három csatornával: ez volt a Meteosat első generációja, amelyet két évtizede indítottak” – emlékszik vissza. A második generáció – magyarázza – már egyértelmű változást hozott: 12 csatornát és tízpercenként (Európa fölött ötpercenként) készített képeket, és lehetővé tette a csatornák kombinálását, hogy ködöt, port, vulkáni hamut érzékeljen, valamint nyomon kövesse a viharok fejlődését a kialakulástól egészen a lecsengésig.
A harmadik generációval, amelyhez az MTG-I2 tartozik, a fejlődés még látványosabb. Az új műhold 2,5 percenként pásztázza majd a Föld felső negyedét, Európára összpontosítva, ami Giannopoulos szerint „ilyen formában még soha nem sikerült a világon, még az Egyesült Államokban sem”. Ez a változás – ismeri el – akár meg is haladhatja az emberi elemzőképesség határait: „Nem tudom, hogy a meteorológusok önmagunkban képesek leszünk-e maradéktalanul hasznosítani ezt a rengeteg információt, de a mesterséges intelligencia segítségével ezek a 2,5 percenként érkező felvételek jelentősen javíthatják a nagyon rövid távú előrejelzéseket.”
Az új generációs műholdak egy villámdetektort is tartalmaznak – olyasmit, amivel a Meteosat még soha nem rendelkezett –, amely másodpercenként 1 000 mintavételre képes a spektrum egy nagyon keskeny sávjában. És nem egyedül érkezik: már pályán működik a család második tagja, az MTG-S, amelyet 2025-ben indítottak, és a légkörben a nedvesség- és hőmérsékleti profilokat méri. „Eddig elsősorban radioszondás léggömbökre támaszkodtunk, amelyeket 12 óránként engedtek fel néhány kijelölt pontról. Ez a műhold még egy éve sem szolgáltat adatokat, és azokat máris beépítik a globális előrejelzési modellekbe” – jegyzi meg a meteorológus.
Az MTG-I2-nek várhatóan még mintegy hat hónapra lesz szüksége ahhoz, hogy teljesen üzembe álljon, mielőtt két testvérműholdjával együtt integrálják és kalibrálják. Ezután – várhatóan 2027 áprilisa körül – a három műhold már egyetlen rendszerként fog működni. Giannopoulos szerint az összkép egyértelmű: „A Meteosat harmadik generációja nemcsak a nagyon rövid távú előrejelzéseket – a következő két-három órát –, hanem a megszokott, egytől tíz napig terjedő időtávot is érezhetően befolyásolni fogja.”