Az MTG-I2 francia guyanai startja teljessé teszi a harmadik generációs Meteosat első hármasát, és 2,5 percenként nagy felbontású adatokat ad az időjárási előrejelzéshez és a szélsőségek korai riasztásához.
Az Európai Űrügynökség (ESA) történelmi mérföldkőhöz érkezett a Föld megfigyelése és a meteorológiai tudomány terén, a klímaválság és az egyre gyakoribb időjárási katasztrófák közepette. A MTG-I2 („Meteosat Third Generation Imager-2”) műholdat sikeresen elindították a Ariane 6 hordozórakétával az Európai Űrkikötőből, a francia guyanai Kourou-ból.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ezzel a küldetéssel az ESA teljessé tette a Meteosat harmadik generációs konstellációjának első hármas egységét (MTG). A most, július 27-én sikeresen pályára állított MTG-I2 a flotta második képalkotó műholdja: csatlakozik az első Imagerhez (2022-ben indították) és a Sounderhez (2025-ben indították). Amint lezárul az üzembe helyezési fázis, a konstelláció maximális kapacitással kezdheti meg működését.
Forradalom a szélsőséges időjárási jelenségek előrejelzésében
A 36 000 kilométeres magasságban, geostacionárius pályán keringő MTG-I2 rögzített pozíciót tart, így afféle „sólyomszemként” figyelheti a Föld felszínét. Fő műszere, a Flexible Combined Imager gyorsletapogatási szolgáltatást nyújt Európa fölött, nagy felbontású megfigyeléseket biztosítva 2,5 percenként.
Ez a rendkívül sűrű frissítési gyakoriság valódi paradigmaváltást jelent az azonnali időjárás-előrejelzésben: nemcsak a rövid távú időjárási prognózisokat javítja, hanem létfontosságú lesz az árvizekhez vagy erdőtüzekhez hasonló katasztrófák nyomon követésében is. A technológia lehetővé teszi a légköri frontok valós idejű követését, a heves viharok vagy a DANA típusú szélsőséges mediterrán időjárási helyzetek kialakulásának előrejelzését, valamint a tüzek és a légszennyezés monitorozásának javítását egész Európában, különös tekintettel a Mediterráneumra és Észak-Afrikára.
Ezenfelül a műhold a Lightning Imager nevű detektort is hordozza, amely képes észlelni és feltérképezni az egyes villámkisüléseket, éjjel és nappal egyaránt. A műholdak integrációja lehetővé teszi az úgynevezett „meteorológiai kocka” létrehozását: a villámok, a szelek, a felhődynamika és az üvegházhatású gázok háromdimenziós ábrázolását.
Mérföldkő az Ariane 6 számára és a következő üzemeltetési lépések
Az esemény a kilencedik Ariane 6-missziót (forrás: spanyol) jelentette, és ez volt az első alkalom, hogy az európai nehézrakéta műholdat juttatott átmeneti geostacionárius pályára (GTO). A rakéta eddigi leghosszabb elért pályájának biztosításához két P120C szilárd hajtóanyagú segédrakétával konfigurálták.
A műhold leválását követően sikerült stabil kapcsolatot létesíteni az űreszközzel. A földi irányítócsapatok most a napelemtáblák kinyitását és a hajtóműrendszer fokozatos beindítását hangolják össze, hogy megemeljék a perigeumot, és beállítsák a végleges geostacionárius pályára vezető trajektóriát. Miután a műholdat ismét a Föld felé fordítják, lezárul a pályára állítást követő kezdeti műveleti szakasz (LEOP), és megkezdődhet a tudományos kalibráció.
Európai ipari együttműködés és a program jövője
Az MTG-műholdcsalád fejlesztését az ESA vezette egy európai ipari konzorciummal együttműködve, amelynek élén a Thales Alenia Space áll, az OHB System és a Leonardo támogatásával. A kalibrációs fázis befejezése után az űreszközök üzemeltetése és az adatok nemzetközi tudományos közösség felé történő terjesztése a Eumetsat feladata lesz.
Ez a flotta biztosítja a Meteosat második generációs sorozata (2002 és 2015 között üzemelt) által megkezdett megfigyelések folytonosságát. 2033-tól ütemezetten indítják a második MTG-műholdcsaládot, amely a 2040-es évek után is garantálja a szolgáltatás folyamatosságát.