A taskenti, Üzbegisztánban rendezett Nemzetközi Informatikai Diákolimpián 97 ország 386 fiatal programozója hat algoritmikus feladatot oldott meg, miközben a mesterséges intelligencia átformálja a kódolást, a problémamegoldást és az informatikaoktatást.
Hat algoritmikus feladat. Tíz óra a megoldásukra. A képernyőn megjelenő feladat és az értékelésre beküldött kód között pedig ott van az igazi próbatétel: a kihívás elemzése, a hatékony megoldás megtalálása és annak működő programmá formálása.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ezzel a feladattal kellett megbirkóznia 97 ország 386, a világ élvonalába tartozó fiatal programozójának az idei Nemzetközi Informatikai Diákolimpián (IOI), az üzbegisztáni Taskentben.
A verseny jóval többről szól, mint pusztán a kódírás képességéről. A résztvevőknek feladatokat kell elemezniük, algoritmusokat és adatstruktúrákat tervezniük, leprogramozniuk a megoldásaikat, majd ellenőrizniük, hogy valóban működnek-e.
Ez a nemzedék azonban olyan időszakban versenyez, amikor a mesterséges intelligencia egyre több lépésnél tud segítséget nyújtani.
Az MI már most átalakítja a programozóversenyeket
„Az MI sok mindent megváltoztat abban, ahogyan a versenyeket megszervezzük, mert számolnunk kell azzal, hogy a diákok hozzáférnek ehhez az eszközhöz” – magyarázta Giorgio Audrito, az olasz csapat vezetője az Euronewsnak.
Audrito szerint különösen nehézzé vált az online versenyek megszervezése; hozzátette, hogy a szervezők „még mindig alkalmazkodnak”, és folyamatosan vitatják a kérdést az IOI közösségén belül.
Azt is hangsúlyozta, hogy továbbra is nehéz pontosan megjósolni, merre fejlődik majd az MI. Szerinte jelenleg elengedhetetlen a programozói tapasztalat „ahhoz, hogy irányítani és felülvizsgálni lehessen mindazt, amit az MI csinál”.
Kevesebb kód, több idő a problémamegoldásra
A taskenti versenyzők közül néhányan már most úgy látják, hogy az MI felborítja az egyensúlyt a kódírás és a mögöttes problémán való gondolkodás között.
Qiwen Xu kínai aranyérmes arra számít, hogy az MI idővel a jelenleg a programozók által kézzel írt kód jelentős részét is képes lesz elkészíteni.
Xu elmondása szerint az ötórás verseny során ő és versenytársai több mint két órát töltöttek azzal, hogy a megoldásaikat kóddá formálják.
„Az MI segítségével azonban több időt fordíthatunk magára a gondolkodásra, illetve arra, hogy saját magunk oldjuk meg a problémát” – mondta az Euronewsnak.
Az MI Xu felkészülésére is hatással kezdett lenni. Ahelyett, hogy kizárólag ismétlő gyakorlásra támaszkodna, ma már azt is tanulmányozza, milyen megközelítéseket alkalmaznak az MI-rendszerek.
„Sokat tanulok abból, hogyan oldja meg vagy közelíti meg a feladatokat az MI, és ez igazán inspirál a saját problémamegoldásomban” – fogalmazott.
Ugyanakkor az azonos technológiához való hozzáférés nem feltétlenül eredményez azonos képességű programozókat.
„Manapság mindenki önállóan használhat MI-t” – mondta Xu. „Ami megkülönbözteti az embert másoktól, az [...] a saját érvelése, gondolkodása, amely túlmutat az MI-n, illetve eligazítja abban, hogyan használja az MI-t a programozás során.”
A svájci, 17 éves versenyző, Myriam Faltin is olyan készségeket emel ki, amelyek túlmutatnak a technikai ismereteken.
„Ismernie kell bizonyos algoritmusokat, de emellett nagy adag intuícióra is szükség van ahhoz, hogy tudja, melyiket mikor kell alkalmazni” – mondta az Euronewsnak.
Faltin szerint ez az intuíció gyakorlással alakul ki, illetve azzal, ha az ember időt szán a nehéz feladatokra ahelyett, hogy azonnal megoldást keresne.
Az MI nem helyettesíti az alapokat
Ugyanez a technológiai fordulat átalakítja az informatikai oktatásról és a jövő programozóinak készségeiről szóló vitát is.
Üzbegisztánban ez a vita már a nemzeti szakpolitikát is formálja. Rustam Karamjonov, a digitális technológiák miniszterhelyettese szerint a tehetségek felkészítése az ország MI-stratégiájának egyik alappillére.
„A tehetségek felkészítése és az emberek ráhangolása a világban, illetve Üzbegisztánban végbemenő MI-változásokra” az egyik ilyen prioritás – mondta az Euronewsnak.
Tan Santek professzor, az IOI elnöke elutasítja azt a nézetet, hogy a mind fejlettebb MI miatt kevésbé lenne fontos elsajátítani a programozás alapjait.
„Sokan arról beszélnek, hogy az MI majd minden programozót kivált, ezért nincs értelme programozást tanulni, vagy megtanulni, hogyan lehet számítógéppel problémákat megoldani. Számomra ennek épp az ellenkezője igaz” – mondta Tan az Euronewsnak.
„Ha nincs meg az alapvető tudás, valójában használni sem tudja az MI eszközeit” – tette hozzá.
Tan úgy véli, az oktatásnak nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie a „komputációs gondolkodásra”, vagyis arra, hogy a diákokat megtanítsák a valós problémákat számítógépes fogalmakra lefordítani, mielőtt programot írnak a megoldásukra. Úgy látja, hogy az ilyen típusú képzés akár már általános iskolában is elkezdődhetne.