Astana adókedvezményekkel és reformokkal ösztönzi a kriptobefektetőket, hogy vagyonukat hazai, engedélyezett platformokra vigyék, így élesztve újra a bányászati boom után megroppant ágazatot.
Amikor Kazahsztán öt évvel ezelőtt a világ egyik legnagyobb kriptobányászati központjává vált, a fellendülés megterhelte az ország villamosenergia-hálózatát, a kormány válasza pedig ahhoz vezetett, hogy a bányászok többsége vagy elhagyta az országot, vagy a föld alá kényszerült.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Most a kazah kormány adókedvezményekkel és jogbiztonsággal igyekszik mindezt visszacsábítani az országba.
A kazah kormány rendeletet írt alá, amelynek célja, hogy arra ösztönözze az állampolgárokat: jelentsék be kriptovaluta-vagyonaikat, vigyék azokat szabályozott belföldi platformokra, és illesszék be a digitális eszközöket az ország gazdaságába.
A hatóságok három évre szóló adókedvezményt kínálnak a magánbefektetőknek a digitális eszközökkel végzett tranzakciókból származó személyi jövedelemre, feltéve, hogy az eszközök nem köthetők csaláshoz, pénzmosáshoz, illetve engedély nélküli kriptoszolgáltatásokhoz.
A döntés megnyitotta az utat ahhoz, hogy a bányászok számára könnyebbé váljon az országban való működés – és hogy ebből mindenki profitálhasson.
A kriptoboom hamar véget ért
A kriptovaluta-bányászat nagy teljesítményű számítógépeket használ összetett matematikai feladatok megoldására, hogy ellenőrizze és hozzáadja a tranzakciókat a blokklánchoz – ahhoz a főkönyvhöz, amelyen a kriptovaluta tranzakciós múltja rögzül.
A feladatokat sikeresen teljesítő bányászokat közvetlenül a saját kriptotárcájukba jóváírt kriptovalutával jutalmazzák, ami egyes esetekben, például a Bitcoinnál, jelentős nyereséget hozhat.
Hátránya, hogy a folyamat nagy mennyiségű energiát fogyaszt, mivel a számítások hosszan tartó, folyamatos feldolgozást igényelnek.
Miután Kína 2021-ben betiltotta a bitcoinbányászatot, sok bányász kezdett új, olcsó energiát kínáló helyszínek után nézni.
Ekkor Kazahsztán gyorsan az Egyesült Államok után a második legnagyobb bitcoinbányászati helyszínné vált. Sokan próbáltak részesedni a nyereségből, egyesek még az erkélyükre is bányászberendezéseket telepítettek.
Akadtak, akik odáig mentek, hogy a bányászfarmokat zöldségtárolóként, üvegházként vagy MI-adatközpontként tüntették fel elhagyott, szovjet kori ipari telephelyeken, hogy leplezzék óriási áramfogyasztásukat.
Az ország azonban nem sokáig élvezhette a kriptolázat. A bányászok rohamos beáramlása óriási terhet rótt az ország elöregedett villamosenergia-hálózatára.
2021 októberében a megugró áramigény hozzájárult három, Kazahsztán északkeleti részén lévő erőmű leállásához, miközben áramszünetek sújtottak több régiót. A csúcsidőszakban a kriptobányászok Kazahsztán teljes áramtermelésének becslések szerint mintegy 8 százalékát fogyasztották.
A hatóságok válaszul sorozatosan szigorították az áramfogyasztásra és a digitális eszközök legalizálására vonatkozó szabályokat, ami a bányászok külföldre távozásához és az illegális műveletek elszaporodásához vezetett.
Kazahsztán soha nem tiltotta be teljesen a kriptobányászatot, így nyitva hagyta a lehetőséget, hogy a jövőben esetleg hasznosítsa annak potenciálját.
Kazahsztán pénzügyi felügyelete, az Astana International Financial Centre (AIFC) adatai szerint a kazah állampolgárok körülbelül 1 millió kriptotárcával rendelkeznek.
Az AIFC, amely Dubaj DIFC pénzügyi szabadövezete mintájára jött létre, Kazahsztán pénzügyi innovációs „homokozójaként” működik, és a digitális eszközökkel foglalkozó, az országban tevékenykedő cégek felügyeleti központjaként szolgál.
Ez az adat majdnem négyszerese az engedélyezett helyi tőzsdéken regisztrált felhasználók számának, amely márciusban 256 900 volt.
A kriptoeszközök hazacsábítása
A kriptotulajdonosok hazacsábítása különféle ösztönzőkkel és egyszerűsített jogi keretekkel az elmúlt években világszinten is trenddé vált, mondják a szakértők.
Az Egyesült Arab Emírségek, Hongkong és Szingapúr hasonló adóintézkedéseket vezettek be, egyértelmű engedélyezési és szabályozási rendszerrel, valamint banki szolgáltatásokhoz való hozzáféréssel kiegészítve, ami többletbevételt hozott.
A rendelet az energiafelhasználás kérdésére is kitér, amely Kazahsztán korábbi bányászati válságát kiváltotta.
A tervek szerint az állami felhasználásra nem szükséges kísérő gázt az olajmezőkön áramtermelésre lehet majd használni bányászati műveletekhez, ami szélesíti a bányászok mozgásterét a nemzeti hálózaton túl is.
A Binance Kazakhstan vezérigazgatója, Nurkhat Kushimov úgy véli, az adókedvezmény a rendelet legfontosabb eleme.
„Ez erős ösztönző arra, hogy a felhasználók a szabályozott joghatóságokat és az ezekben működő platformokat válasszák” – mondta Kushimov az Euronewsnak.
„Ez a megközelítés vonzóbbá teszi az engedélyezett környezetben végzett tevékenységet, erősíti a bizalmat a piacon, és megteremti a további fejlődés feltételeit” – tette hozzá.
Kazahsztán Fintech-, MI- és Kriptoipari Szövetségének elnöke, Bakhytzhan Kenzhebayev úgy véli, az adókedvezmény elhárítja a magánbefektetők egyik fő bizonytalansági tényezőjét, nevezetesen azt a kérdést, hogy mikor és milyen alapon keletkezik adófizetési kötelezettségük. Önmagában azonban ez az intézkedés nem elegendő.
„A felhasználók nem az adókulcs alapján választanak platformot, hanem tényezők kombinációja alapján: mennyire könnyű be- és kiutalni a (helyi) pénznemet, milyen a likviditás, és mennyire átláthatóak a szabályok” – mondta Kenzhebayev az Euronewsnak.
„Egy engedéllyel rendelkező szereplő számára a szabály kiszámíthatósága értékesebb, mint maga a kedvezmény.”
Kazahsztán Blockchain- és Digitális Bányászati Szövetségének elnöke, Daniyar Mubarakov az Euronewsnak azt mondta, hogy minden kormányzati támogatás üdvözlendő, ugyanakkor felmerül benne a kérdés, meddig lesz hatásos ez az intézkedés.
„Bizonyos vállalkozói kategóriák számára a kedvezményes adózási rendszerek nemcsak az aktuális időszakban jelentenek adócsökkentést, hanem a megnövekedett volumen miatt a jövőben akár többszörös adóemelést is” – fogalmazott Mubarakov.
Az MI és digitális fejlesztés helyettes minisztere, Gizzat Baitursynov közölte, hogy tárcája javaslaton dolgozik egy egyszerűsített adózási rendszer bevezetésére a jelenlegi hároméves mentesség lejárta után.
Hozzátette, hogy a minisztérium azon is dolgozik, hogy törölje a magánbefektetőkre vonatkozó, az előző három évet érintő adóellenőrzéseket.
Az adókedvezményeken túl
A szakértők szerint a kazah magánbefektetők visszatérése a belföldi platformokra azok versenyképességétől függ majd.
„A legtöbb felhasználó számára továbbra is a szolgáltatás kényelme, a likviditás, az elérhető eszközök köre, a tranzakciók gyorsasága, valamint a bankszektorral való zökkenőmentes együttműködés képessége a kulcsfontosságú” – mondta Kushimov.
Kenzhebayev szerint a fő kockázatok jelenleg a használt jogi definíciókban és terminológiában rejlenek. Ha a mentességet túl tágan határozzák meg, az teret adhat a rendszer kijátszására, és arra, hogy más, a kriptovalutákhoz nem kapcsolódó eszközök után se kelljen adót fizetni.
„Ez azt a kockázatot hordozza, hogy egy-két éven belül visszavonják a szabályt, ami nagyobb kárt okoz a piacnak, mint egy kezdetben magas, de stabil adókulcs” – magyarázta Kenzhebayev.
Arra is figyelmeztetett, hogy ugyanazt a digitális eszközt két különbözőként kezelhetik attól függően, hogy az AIFC vagy Kazahsztán nemzeti szabályai alá esik-e, ami azt jelentené, hogy a cégeknek egyszerre két külön jogi keretrendszernek kell megfelelniük.
„A nehézség a metszéspontnál jelentkezik. Ennek következtében az adott szereplő egyetlen üzletágra két párhuzamos infrastruktúrát kénytelen kiépíteni, ami a költségekben is meglátszik” – mondta.
Kenzhebayev szerint pusztán az adókedvezmények nem lesznek elegendők ahhoz, hogy a felhasználókat az engedéllyel rendelkező kazah platformokra vonzzák.
Szerinte a döntő tényező a megbízható banki hozzáférés, a kriptovaluták helyi pénznemre váltásának egyértelmű szabályai, az ügyfélvagyon biztonságos megőrzésére vonatkozó világos követelmények, valamint olyan szabályozási környezet lenne, amely nem hozza hátrányos helyzetbe az engedéllyel rendelkező szolgáltatókat.