Az OpenAI, az Anthropic és más laborok dolgozói azt szeretnék, ha Washington irányítaná az MI-versenyt, Kína pedig, hogy felzárkózzon, szabályozó testületet hoz létre, és inkább a nyílt forrású modellekre fogad.
Amíg a Szilícium-völgyben arról folyik a vita, hogy lassítsanak-e, Peking eddig semmi jelét nem adta annak, hogy ezt szeretné.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A világ legerősebb mesterségesintelligencia-vállalatainak több mint 1100 alkalmazottja írt alá petíciót, amelyben arra kérik az amerikai kormányt, hogy segítsen „ütemezni” az iparág fejlődését, miután a múlt héten sokkoló módon kiderült: az OpenAI egyik modellje önállóan feltörte a rivális Hugging Face platform szervereit, hogy csaljon egy értékelésen.
Már önmagában is meghökkentő, hogy a Szilícium-völgy legversengőbb cégei közül néhány azt kéri, fékezzék meg őket.
Az igazán érdekes kérdés azonban nem az, hogy Washington meghallgatja-e őket, hanem az, hogy Peking hajlandó-e erre – különösen annak fényében, hogy a kínai élvonalbeli modellek teljesítménye ma már szinte megegyezik az amerikai és más nyugati modellekével, miközben nyílt forráskódú és nyílt súlyú alternatívaként is elérhetők.
A lassan eltűnő szakadék
Kína az elmúlt három évben fokozatosan ledolgozta azt az egykor behozhatatlannak tűnő amerikai előnyt.
A Stanford Egyetem 2026-os AI Index jelentése szerint a legjobb amerikai és kínai modellek közötti teljesítménykülönbség 2023 májusára több mint 1300 pontról 2026 márciusára mindössze 39 pontra zsugorodott; a vezető amerikai modell, az Anthropic Claude Opus 4.6-ja már csak 2,7%-kal előzi meg a kínai Dola-Seed 2.0-t.
Kína az MI-kutatások idézettsége, a szabadalmak és a robotika bevezetése terén is megelőzte az Egyesült Államokat. Ilyen háttér mellett egy ország általában nem szokott beleegyezni abba, hogy lassítson.
Ahelyett, hogy arra várna, meghívják egy, a Nyugat által irányított fékezési kezdeményezésbe, Kína inkább a saját alternatíváját építi.
Július elején Peking Sanghajban útjára indította a World Artificial Intelligence Cooperation Organizationt, egy olyan szervezetet, amelynek 29 alapító tagja között szerepel Oroszország és Brazília is, ám látványosan hiányzik közülük az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és az Európai Unió. Megfigyelők szerint ez tudatos kísérlet egy párhuzamos, Kína által vezetett pálya létrehozására a globális MI-irányításban.
Kína ugyanakkor nem fordított teljesen hátat a nyugati biztonsági együttműködésnek.
Kínai tisztviselők aláírták a Bletchley-nyilatkozatot – a világ első, mesterségesintelligencia-biztonságról szóló nemzetközi megállapodását, amelyet 28 ország és az EU támogatott az Egyesült Királyság 2023 novemberében tartott első MI-biztonsági csúcstalálkozóján –, részt vesznek Washingtonnal folytatott kormányközi biztonsági párbeszédekben, és társszponzorként jegyzik az ENSZ MI-biztonsági határozatát is.
Ez az együttműködés azonban nem helyettesíti, hanem kiegészíti Kína azon törekvését, hogy saját, független szabványokat és szövetségeket hozzon létre.
Alapból nyitott
Kína nyilvános álláspontja eközben határozottan a nyitottság felé, nem pedig a fékezés felé hajlik.
A kínai MI-ipar következetesen a nyílt forráskódú, nyílt architektúrájú megközelítést követi, arra hivatkozva, hogy ez az egész világ mesterségesintelligencia-fejlesztésének javára válik.
A nyílt forráskódú és nyílt súlyú modelleket bárki letöltheti, ellenőrizheti és a saját igényeire szabhatja, ellentétben az olyan zárt modellekkel, mint a ChatGPT, amelyekhez csak a vállalat saját, fizetős felületén keresztül lehet hozzáférni.
Technológiai értelemben a nyílt súlyú, nyílt forráskódú modellek olyanok, mintha egy étel teljes receptjét közzétennék, minden hozzávalóval és mennyiséggel együtt, így bárki elkészítheti otthon.
A zárt modellek – mint például a ChatGPT – inkább ahhoz hasonlíthatók, mintha ugyanazt az ételt egy étteremben rendelné meg: élvezheti az eredményt, de a konyha megtartja magának a receptet, és csak az étterem ajtaján belépve juthat hozzá.
A Nvidia vezérigazgatója, Jensen Huang is hasonlóan érvelt amellett, hogy a modelleket nyitva kell tartani.
Szerinte a nyitottság javítja, nem pedig aláássa a biztonságot, mivel a külső kutatók auditálhatják a modelleket, feltárhatják a sebezhetőségeket és védelmi mechanizmusokat építhetnek. Úgy fogalmazott, hogy egy olyan világ, ahol csak egy domináns modell létezik, egyetlen hibaponttal, rendkívül sérülékeny lenne.
Huang szavának különös súlyt ad, hogy a Nvidia tervezi a mesterséges intelligenciához és gépi tanuláshoz világszerte használt speciális grafikus processzorok, az úgynevezett GPU-k mintegy 90%-át.
Peking saját válasza
A július 17-én Sanghajban rendezett World AI Conference-en Hszi Csin-ping államfő bejelentette a World Artificial Intelligence Cooperation Organization létrehozását, egy új, Sanghaj székhelyű kormányközi szervezetet.
A 29 ország által aláírt alapító okiratban többek között Oroszország, Kazahsztán, Laosz, Pakisztán és Indonézia neve szerepel, az ENSZ főtitkára, António Guterres is jelen volt, ám egyetlen nagy nyugati demokrácia sem csatlakozott.
Hszi „a mesterségesintelligencia-fejlesztés történetének fontos mérföldköveként” jellemezte a szervezetet, és azt ígérte, hogy a következő öt évben 5000 MI-képzési lehetőséget biztosít a fejlődő országok számára, ezzel is jelezve: Peking a „Globális Dél hívására” válaszként tekint a globális MI-szabályok alakításában játszott nagyobb szerepére.
Ugyanazon a konferencián Hszi arra biztatta az országokat, hogy ragadják meg a nyílt forráskódú mesterséges intelligencia által kínált, általa „történelmi lehetőségnek” nevezett esélyt.
Peking számára az új szervezet jóval több egyszerű diplomáciai gesztusnál. A központot Sanghajban helyezik el, a személyzetet kínai kormányzati szervekből állítják össze, és az alapító tagságot olyan államok előtt is megnyitják, amelyek eddig kimaradtak a Nyugat által vezetett csúcsfolyamatból, amelyet eddig az Egyesült Királyság, Dél-Korea, Franciaország és India rendezett.
Otthon eközben Kína továbbra is a saját, különálló ellenőrzési rendszerét működteti.
A kínai MI-modelleknek a megjelenés előtt kormányzati biztonsági és tartalmi ellenőrzésen kell átesniük, bár a szabályok nem terjednek ki az utólagos módosításokra. Az iparági megfigyelők szerint sok kínai labor, amely nem rendelkezik elegendő számítási kapacitással kiterjedt biztonsági tréningekhez, ehelyett inkább a nyers képességek fejlesztésére összpontosít.
Washington pedig a jelek szerint szintén arra készül, hogy uralja az MI-versenyfutást.
A Reuters múlt heti exkluzív értesülése szerint Marco Rubio amerikai külügyminiszter egy július 16-án kelt táviratban arra utasította az amerikai diplomatákat, hogy lépjenek fel azokkal a hangokkal szemben, amelyek egy amerikai technológiai „kill switch”-ről beszélnek, és ellensúlyozzák az Európában egyre népszerűbb „MI-szuverenitás” érveket.
A távirat arra szólította fel a diplomatákat, hogy az amerikai MI-termékeket a rendelkezésre álló legjobb eszközökként hirdessék, és idő- és erőforrás-pazarlásként írják le azokat a törekvéseket, amelyek rivális MI-rendszereket próbálnak a nulláról felépíteni.