Vasárnap lépnek életbe az AI-rendelet átláthatósági szabályai, amelyek előírják, hogy a cégek jelezzék, ha chatbotokat, képeket vagy videót mesterséges intelligencia hozott létre vagy módosított.
Vasárnaptól a deepfake-eket és más, mesterséges intelligencia által előállított tartalmakat egyértelmű jelöléssel kell ellátni, hogy az európaiak azonnal meg tudják különböztetni, amit online látnak, valódi-e vagy hamis.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Mindeközben életbe lépnek az Európai Unió átfogó, a mesterséges intelligencia átláthatóságára vonatkozó szabályai.
Vasárnaptól a vállalatoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a mesterséges intelligencián alapuló rendszerek – például a chatbotok – egyértelművé tegyék a felhasználók számára: gépi intelligenciával lépnek kapcsolatba, akár a beszélgetés elején megjelenő figyelmeztető üzenet, akár egy állandó, képernyőn látható jelölés révén.
Az értesítésnek olyasminek kell lennie, amit egy átlagos felhasználó ténylegesen észrevesz, nem pedig a szolgáltatási feltételek közé elrejtett tájékoztatásnak.
Minden, mesterséges intelligencia által létrehozott képnek vagy szövegnek szintén tartalmaznia kell ilyen jelölést, például beágyazott vízjelek vagy más azonosítók formájában, amelyek megkönnyítik az MI által generált tartalmak felismerését.
A szabályokat megszegő vállalatokra magas pénzbírságok várnak.
„A generatív mesterséges intelligencia példátlan mértékben teszi lehetővé dezinformáció előállítását, bizonyos célcsoportokra szabását és rendkívüli gyorsaságú terjesztését” – mondta egy uniós tisztviselő.
Az MI „egyre nehezebbé teszi mindannyiunk számára, hogy megkülönböztessük, mi valódi és mi mesterséges” – tette hozzá a tisztviselő, aki szerint a szabályok célja, hogy „megőrizzék az állampolgárok képességét arra, hogy megbízzanak abban, amit látnak, hallanak és olvasnak”.
A deepfake-ek – vagyis azok a szövegek, képek, videók és hangok, amelyek valódinak tűnnek, de mesterséges intelligencia hozta őket létre vagy manipulálta – különösen aggasztják az EU-t.
A szabályok a szakmai célra előállított tartalmakra vonatkoznak, és az EU szerint azok, akik a mesterséges intelligenciát kizárólag magáncélra használják, nem lesznek érintettek.
Azokat a szövegeket is jelölni kell, amelyek közérdekű kérdésekről tájékoztatják a nyilvánosságot, ha mesterséges intelligenciával, emberi szerkesztői felügyelet nélkül készültek.
A már működő MI-rendszereknek december 2-ig van idejük alkalmazkodni az új előírásokhoz. Mentességet élveznek az „alkotó, kreatív, szatirikus [és] fikciós” művek.
undefined
Reagál a Big Tech
Az EU-t bírálatok érték amiatt, hogy többletkövetelményeket támaszt a vállalkozásokkal szemben, olyan szabályokkal, amelyek idővel gyakorlatilag minden mesterséges intelligencia által előállított tartalom jelölését előírják, tekintettel arra, milyen széles körben használják már a technológiát Európában.
„Azt halljuk, hogy a szabályok bevezetése nagyon-nagyon nehéz lesz. De azt gondolom, hogy ilyesmit gyakran hallunk megfelelési követelmények esetében. A világ mégis megy tovább, és megoldjuk ezeket a dolgokat” – mondta Ashley Casovan, a Nemzetközi Adatvédelmi Szakemberek Szövetségének képviselője.
A nagy technológiai vállalatok már a szabályok életbe lépése előtt elkezdték saját jelöléseik használatát.
A TikTok évek óta előírja az alkotóknak, hogy megjelöljék az MI által létrehozott képeket, hang- és videótartalmakat, és azt állítja, hogy a platformon már több mint 3 milliárd tartalom visel jelölést az ilyen tartalmakat kiszűrő eszközei nyomán.
A Meta az Instagramon és a Facebookon „AI Info” jelölést vezetett be a mesterséges intelligencia által generált bejegyzéseken. A Google aláírta az EU mesterséges intelligenciára vonatkozó átláthatósági magatartási kódexét, és közölte, hogy az Nvidia, az OpenAI és az Apple vállalattal együtt digitális címkézőeszközökön dolgozik.
A Google munkatársa, Karen Massin ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a „szabályozási összetettség” akár visszaüthet, és „annak a veszélyét hordozza, hogy összezavarja azokat az embereket, akiken ezek a szabályok segíteni hivatottak”.
„Ha az online tartalmakat elárasztják az egymást átfedő MI-jelölések és jogi közlemények, az megnehezíti, hogy az emberek megkapják a számukra szükséges, egyértelmű kontextust” – tette hozzá.