A 2017-ben indult AI for Good csúcstalálkozó az idei évben minden korábbinál több látogatót vonzott, új rekordot döntve.
Mark Zuckerberg arcát viselő robot a közönségre kacsint. Néhány másodperccel később Barack Obama hasonmásává alakul.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ez csak egy a számos installáció közül, amely megtölti a genfi kongresszusi központot, ahol az idei AI for Good csúcsra több mint 12 000 résztvevő érkezett 170 országból.
A 2017-ben elindított csúcs idén látogatói rekordot döntött, ami jól mutatja, mennyire sürgető kérdéssé vált a mesterséges intelligencia, miközben a kormányok és az iparágak igyekeznek lépést tartani egy olyan technológiával, amely gyorsabban fejlődik, mint ahogy a szabályozási rendszerek reagálni tudnának.
A találkozó idején Genf az ENSZ mesterségesintelligencia-szabályozással kapcsolatos szélesebb kezdeményezésének is otthont ad: 193 ország küldöttei gyűltek össze, hogy megvitassák az első ENSZ globális párbeszédet a mesterséges intelligencia irányításáról.
A helyszínen mindenütt humanoid robotok, robotikus művégtagok és más MI-technológiák villantanak fel képet arról, merre tart a terület.
Ezek egyike Robert, a genfi székhelyű RB Labs által épített robot. Néhány méterrel arrébb Ling Xi áll, egy mobiltelefonnal irányítható robot vakvezető kutya.
A China Mobile szerint a szerkezet segíthet a látássérült embereknek abban, hogy önállóbban éljenek. Egy-egy eszköz 4 000 dollárba, vagyis mintegy 3 506 euróba kerül.
A szervezők szerint a csúcs iránt egyre nagyobb az érdeklődés, ahogy az emberek megpróbálják megérteni, mit jelenthet a jövőre nézve a nagy nyelvi modellek és az autonóm rendszerek villámgyors fejlődése.
„Az AI for Goodot 2017-ben hoztuk létre, és ha belegondolunk, ez egy örökkévalóságnak számít az MI világában, mert a mesterséges intelligencia hihetetlen sebességgel fejlődik” – mondta Fred Werner, a Nemzetközi Távközlési Egyesület stratégiai kapcsolatokért felelős vezetője.
„Úgy gondolom, most lépünk be abba, amit én kattintás nélküli világnak neveznék, ahol az MI-ügynökök már nem a mi utasításainkra várnak, hanem autonóm módon, a nevünkben cselekszenek. Ha pedig a mesterséges intelligencia fizikai megjelenését nézzük, ott vannak a fejlett robotok, az önvezető közlekedési rendszerek, az agy–számítógép interfészek, sőt az űrben működő számítástechnika is” – tette hozzá Werner.
Amikor a mesterséges intelligencia kilép a képernyőről
A szoftverről a fizikai világra való elmozdulás az egész kiállítótéren jól látható.
A svájci Ability Neurotech vállalat szerint agy–számítógép interfésze visszaadhatja a „kommunikáció, a beszéd vagy a mozgás képességét” azoknak, akik ezt elveszítették.
Implantátumuk az agy felszínére kerül, és azokat az idegi jeleket olvassa, amelyek olyan betegeknél is épek maradnak, akik például amiotrófiás laterálszklerózisban (ALS), sztrókban szenvednek, vagy gerincvelősérülést szenvedtek. Az adatokat ezután egy processzorhoz küldi, amely valós időben dekódolja azokat.
A cég szerint a rendszer egyre közelebb kerül a természetes beszédhez.
„Normál esetben percenként nagyjából 140 szót mondunk ki. Amit mi teszünk, az az, hogy valós időben percenként 70–80 szónyi beszédképességet állítunk vissza azoknál a betegeknél, akik ma erre egyáltalán nem képesek” – mondta Rotem Kopel, a vállalat vezérigazgatója.
A dél-koreai KAIST standján egy hordható csípőmerevítő segíti a mozgásukban korlátozott embereket.
„Mesterséges intelligenciát használunk a vezérlőalgoritmusok személyre szabására és optimalizálására, különösen a járászavarral élő emberek számára” – mondta Kim Jongwon, a KAIST posztdoktori kutatója.
Alig néhány standdal arrébb egy prototípus kerekesszék látható, amely kamerás szenzorok és mikrofonok segítségével hangutasításokkal és egyszerű kézmozdulatokkal irányítható.
Az adatok felhőn kívül tartása tudatos döntés volt a fejlesztő, Adwait Shinde szerint, aki mechatronikát oktat a University of the West of Englanden.
„Mivel ez egy orvosi eszköz, nem szeretnénk, ha a felhasználói adatok a felhőbe vagy az internetre kerülnének.
Ezért használunk helyi MI-modellt, amely egy Jetson boardon fut” – tette hozzá Shinde.
Közben a fiatalok zónájában a csapatok a Robotics for Good Youth Challenge versenyre készülnek.
Az idei megmérettetésen mintegy 250 gyerek vesz részt. Már tízéves diákok is a nulláról építettek robotokat, többnyire helyben fellelhető anyagokból, hogy választ adjanak az idei témára: az élelmezésbiztonságra.
Egy litván csapat robotja közben épp pontokat gyűjt; ők egyike annak az 50 nemzeti csapatnak, amelyek abban reménykednek, hogy bejutnak a záróünnepségre, ahol az amerikai zenész, Will.i.am adja majd át a fődíjat.