A 1110 fényévnyire lévő csillag körül keringő két bolygó a valaha felfedezett legnagyobb, vattacukornál is kisebb sűrűségű exobolygó, és feltehetően nagyrészt hidrogénből és héliumból áll.
Csillagászok felfedeztek egy óriásbolygó-párt, amely a vattacukornál is könnyebb: ezek az úgynevezett „szuperpufók” Jupiter-méretűek, és egy több mint 1000 fényévnyire lévő csillag körül keringenek.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A pehelysúlyú páros a valaha észlelt legnagyobb exobolygók közé tartozik ilyen alacsony sűrűséggel; a kutatás vezetője, az Oxfordi Egyetemről származó George Dransfield szerint így ezek a méretkategóriájukban a legkönnyebb ismert bolygók.
„E két bolygó sűrűsége nagyjából egy frissen a flakonból kinyomott, szép adag borotvahabéhoz fogható” – mondta Dransfield. Ő és csapata a Royal Astronomical Society folyóirata, a Monthly Notices hasábjain publikálta eredményeit.
Dransfield szerint a bolygók valószínűleg fehérek vagy kékek, felhőzetüktől függően – nem pedig vattacukor-rózsaszínűek. Feltételezhetően főként hidrogénből és héliumból állnak, de kémiai összetételük megerősítéséhez a NASA James Webb űrteleszkópjának további megfigyeléseire lesz szükség.
A NASA TESS műholdja által észlelt két bolygó a déli égbolt Repülő hal (Volans) csillagképében található csillag körül kering, mintegy 1110 fényévnyire. Egy fényév nagyjából 9,7 billió kilométer.
Összehasonlításképpen: a Jupiter sűrűsége akár 35-szöröse is lehet e kettőéhez képest.
A szuperpufókat ritkának tartják. A NASA eddig jegyzett csaknem 6300 exobolygója közül kevesebb mint 40 tartozik ebbe a típusba. Úgy vélik, gázban gazdag korongokban keletkeznek fiatal csillagok körül, és idővel anyaguk nagy részét elveszítik.
„Végső soron azzal, hogy ilyen különleges, ritka bolygótípusokat tartalmazó rendszereket vizsgálunk, újabb darabkákat illesztünk a bolygókeletkezés kirakósába, és többet tudunk meg saját helyünkről a világegyetemben” – mondta Dransfield.