Az Egyesült Államok Donald Trump elnöksége alatt lépéseket tett a kábítócsempész-útvonalak visszaszorítására; Trump megígérte, hogy „háborút indít” a kartellek ellen.
Az amerikai hadsereg közlése szerint erői szombaton csapást mértek egy feltételezett drogcsempész hajóra a Karib-térségben, négy ember életét oltva ki. „A Nyugati Féltekére kijelölt Összhaderőnemi Munkacsoport halálos, közvetlen csapást mért egy gyorsnaszádra, amely a Karib-térségben a jól ismert drogcsempész-útvonalak egyikén közlekedett” – közölte az Egyesült Államok Déli Parancsnoksága (SOUTHCOM) a közösségi médiában megosztott nyilatkozatában.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A közleményben hozzátették, hogy „megerősített hírszerzési információk szerint a hajó aktívan részt vett a drogcsempészetben”. A bejegyzésben videófelvétel is szerepelt, amely feltehetően magát a csapást mutatja: egy haladó hajó látható, amelyet egy hatalmas robbanás követ.
Az Egyesült Államok Donald Trump elnöksége idején szigorította fellépését a drogcsempész-útvonalak ellen. Trump azt ígérte, hogy „háborút vív” a droghálózatok ellen, amelyek szerinte veszélyeztetik az ország nemzetbiztonságát és külpolitikáját, valamint „pusztító következményekkel” sújtják az amerikai közösségeket.
Ennek a törekvésnek a részeként indították el a „Southern Spear” (Déli Lándzsa) hadműveletet, amelynek célja, hogy „megzavarja a kábítószer-áramlást a Nyugati Féltekén” azáltal, hogy légicsapásokkal támadják a Karib-tenger és a Kelet-csendes-óceán térségében működő, drogcsempészettel gyanúsított hajókat.
Trump emellett egy új biztonsági koalíció létrehozását is kezdeményezte, amely Közép- és Dél-Amerika több országát foglalja magában, és a „Shield of the Americas” (Amerikák Pajzsa) nevet kapta, a kartellek elleni közös fellépés céljával.
Az előzmények
A hajók elleni csapások 2025 szeptemberében kezdődtek, és azóta a Karib-tengerről a Csendes-óceán keleti részére is kiterjedtek. A szombati támadással együtt az amerikai erők 69 csapásban legalább 231 embert öltek meg. Az eddigi célpontok között főként gyorsnaszádok voltak, de alacsony építésű hajókat és egy félig merülő járművet is támadtak. A hadsereg rendszerint hírszerzési adatokra hivatkozik, a hajók rakományáról és az áldozatok kilétéről azonban kevés nyilvánosan ellenőrizhető bizonyítékot közöl.
Washington szerint a kartellekkel szemben fegyveres konfliktust vív, és a tengeri szállítás megszakításával az Egyesült Államokba jutó kábítószer mennyiségét akarja csökkenteni. A bírálók szerint viszont a feltételezett csempészek elleni fellépés alapvetően rendészeti feladat: a hajó feltartóztatása, a rakomány lefoglalása és a személyzet őrizetbe vétele bizonyítékot szolgáltatna, amelyet bíróság előtt is vizsgálni lehetne.
A csapások hatásosságát az is kérdésessé teszi, hogy az amerikai droghalálozásokban meghatározó szerepet játszó fentanil jellemzően szárazföldi útvonalakon érkezik Mexikó felől.
A jogi vita középpontjában ezért az áll, hogy megölhetők-e katonai célpontként olyan emberek, akikről csupán azt állítja az amerikai kormány, hogy drogot csempésznek. Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa a csapások leállítását és kivizsgálását kérte; hivatala szerint a műveletek sértik a nemzetközi emberi jogot, és bírósági eljárás nélküli kivégzésnek minősülhetnek. Az amerikai kormány vitatja ezt az értelmezést, és a kartellek jelentette fenyegetésre hivatkozik.
Az egyes esetek körül külön viták is támadtak. Egy korábbi műveletnél például a már eltalált hajó ellen végrehajtott második csapás miatt merült fel a kérdés, hogy célba vettek-e túlélőket. Ecuadorban pedig olyan hajók elsüllyesztése váltott ki tiltakozást, amelyeket a helyi kormány drogcsempészeket kiszolgáló üzemanyag-utánpótlási pontoknak nevezett, miközben a személyzet hozzátartozói szerint halászokról volt szó. Ezek a viták mutatják, miért döntő kérdés, hogy az amerikai hatóságok a hírszerzési állításokon túl mit tudnak utólag bizonyítani.