Mesterséges intelligencia átalakítja a tanulást: egyetemek új vizsgamodelleket keresnek a tudás mérésére
A jelenet egyre gyakrabban ismétlődik az egyetemeken és más oktatási intézményekben: egy hallgató makulátlan dolgozatot ad le, jól megfogalmazva, strukturáltan, hibák nélkül. Amikor azonban a tanár a tartalomról kérdezi, máris felmerül a kétely. Ő írta… vagy egy mesterséges intelligencia?
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A ChatGPT-hez hasonló eszközök megjelenése gyökeresen megváltoztatta a tanulás módját, és ezzel együtt átalakítja az értékelés gyakorlatát is.
Messze nem múló divatról van szó, a mesterséges intelligencia mára a mindennapi egyetemi élet része. A Fundación CYD friss jelentése (forrás: spanyol) szerint a spanyol egyetemisták 89%-a használ valamilyen MI-eszközt tanulmányaiban.
Ráadásul nem alkalomszerűen: a többség rendszeresen, sőt naponta veszi igénybe őket. A kérdések megválaszolásától a teljes dolgozatok megírásáig a mesterséges intelligencia sokaknál állandó tanulmányi asszisztenssé vált.
A változás példátlan helyzetet teremtett: az órán kívül készített dolgozatok már nem garantálják, hogy a hallgató valóban elsajátította az anyagot.
Értékelés a MI-korszakban
Az egyetemek tisztában vannak ezzel az új valósággal. Ugyanennek a jelentésnek a megállapítása szerint az intézmények többsége már kimutatta, hogy a hallgatók MI által generált válaszokat is beépítenek még a vizsgadolgozatokba is.
A kihívás egyértelmű: hogyan lehet mérni a tudást, amikor egy gép másodpercek alatt képes helyes válaszokat adni?
Ehhez társul egy másik aggodalom is: a plágium és az ilyen eszközök használatának nehéz felismerhetősége. Sok MI-észlelő rendszer megbízhatósága korlátozott, ami még inkább megnehezíti az ellenőrzést.
Megoldás lehetnek a szóbeli vizsgák?
Ebben a helyzetben egyes intézményekben változnak az értékelési módszerek. Bár még nem minden egyetem alakította át a rendszerét, egyre több helyen keresik azokat a megoldásokat, amelyek rákényszerítik a hallgatót, hogy valós időben bizonyítsa a tudását.
Az évekig szinte teljesen háttérbe szorult szóbeli vizsgák újra előtérbe kerülnek. Ilyenkor a hallgatónak önállóan kell fogalmakat elmagyaráznia, érvelnie és kérdésekre válaszolnia, külső segítség nélkül.
Egyre elterjedtebbé válik a dolgozatvédés is: nem elég leadni egy dokumentumot, azt meg kell védeni, elmagyarázni, és a róla feltett kérdésekre is felelni kell. Emellett sok egyetem növeli a jelenléti vizsgák súlyát, hogy csökkentse az otthon, ellenőrizetlen körülmények között végzett feladatokra való támaszkodást.
A kérdés az egyetemi jogvédő irodákig is eljutott, amelyek feladata a hallgatók és az oktatók jogainak védelme. Idén május 21-én az Almeríai Egyetem mesterségesintelligencia-napokat (forrás: spanyol) szervezett, miután „a megkeresések lavináját” kapta az MI használatával összefüggő vitás ügyekben.
A rendezvényen Maribel Ramírez rektorhelyettes arra figyelmeztetett, hogy a mesterséges intelligencia „rendkívüli gyorsasággal alakítja át az egyetemi élet számos területét”, és olyan kihívásokat vet fel, „amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni”, például a adatvédelem, az átláthatóság vagy az elfogultság kérdését.
Bernardo Claros egyetemi ombudsman pedig elmondta, hogy az egyetemek már most is „számos beavatkozási kérelmet kapnak” az MI-vel összefüggésben a vizsgáztatástól más akadémiai területekig, ami „közös válasz” kidolgozását teszi szükségessé.
Nyilatkozataik azt jelzik, hogy a vita már túlmutat a puszta puskázás problémáján: etikai, jogi és együttélési kérdéseket is érint.
Nem csak kockázat: a MI előnyöket is hoz
Minden kétség ellenére a mesterséges intelligenciát nem kizárólag fenyegetésként látják. Maguk a hallgatók is elismerik az előnyeit: a többség szerint javíthatja tanulmányi eredményeiket – derül ki a Fundación CYD jelentéséből.
Az egyetemek is látják a technológia potenciálját az oktatás személyre szabásában, a kutatás támogatásában és az órákra való felkészülés javításában. Ugyanakkor mindennek van árnyoldala is: fennáll a veszélye, hogy a hallgatók túlságosan rászoknak a technológiára, kevesebb erőfeszítést tesznek, vagy felszínes tudást sajátítanak el.
Mélyreható változás az oktatásban
A mostani folyamat messze túlmutat a vizsgák egyszerű átalakításán: strukturális változás zajlik abban, hogyan gondolkodunk a tanulásról. Az oktatási rendszer évekig elsősorban a memorizálást és az írásbeli dolgozatkészítést jutalmazta. Ma ezeknek a feladatoknak a jelentős részét már át tudja venni egy mesterséges intelligencia.
Ezért egyre nagyobb hangsúly kerül az olyan készségekre, mint a kritikai gondolkodás, az ötletek közérthető magyarázata vagy a problémák valós időben történő megoldása.