Űrélelmiszer-termesztés hódít teret: Don Pettit NASA-asztronauta részletezi űrbéli gazdálkodási hobbiját
Don Pettit NASA-űrhajós nemrég megosztott egy képet az X közösségimédia-platformon egy furcsa, lila, tojás alakú, „csápokkal” rendelkező tárgyról, amelyet a Nemzetközi Űrállomásról (ISS) készített.
Bár könnyű volna valamiféle földönkívüli lénynek nézni, valójában csak egy burgonya, amelyet Pettit az űrben nevelt.
Bár ez a szín nem túl gyakori, a burgonya lehet lila is, főként a magas antocián-tartalom miatt.
Egy X-en közzétett bejegyzésben Pettit részletesebben is mesélt űrbeli élelmiszer-termesztési hobbijáról.
„Spudnik-1, egy keringő burgonya a Nemzetközi Űrállomáson. A 72-es expedícióra burgonyákat vittem az űrkertembe, amelyet szabadidőmben gondozok. Ez egy korai lila burgonya, rajta egy darabka kampós tépőzárral, amellyel rögzíteni tudom az improvizált növénylámpás terráriumomban” – mondta Pettit.
„A burgonya az egyik leghatékonyabb növény, ha az ehető tápérték és a teljes növényi tömeg (a gyökereket is beleszámítva) arányát nézzük. Andy Weir is elismeri ezt A marsi című könyvében és filmjében; a burgonya a jövő űrkutatásában is fontos szerepet kap majd. Úgyhogy jó ötletnek tartottam, hogy már most elkezdjem” – tette hozzá.
Pettit négy űrutazása során – az elsőre 2002-ben került sor – számos felvételt készített, összesen 590 napot töltve Föld körüli pályán.
A fotók között olyan üstökösök is szerepelnek, mint a C/2023 A3 és a C/2024 G3, valamint az űrből megörökített sarki fények, például a 2024 októberében látott jelenség.
Az űrbeli élelmiszer-termelés térnyerése
Az űrben – különösen a Marson és a Holdon – történő élelmiszer-termelést lehetővé tevő technológiák fejlesztése az elmúlt években több űrügynökség számára is kiemelt fókuszterületté vált.
Köztük van a NASA, az Európai Űrügynökség (ESA), a Német Lég- és Űrkutatási Központ (DLR) és a Japán Űrügynökség (JAXA) is.
A cél elsősorban az, hogy megvalósulhassanak a Marsra és a Holdra irányuló, hosszú távú küldetések és az állandó bázisok, ahol gyakorlatilag lehetetlen lenne a Földről minden szükséges élelmiszert utánpótlásként elküldeni.
A NASA már sikeresen termesztett salátát és más leveles zöldségeket, valamint paprikát is a Veggie és az Advanced Plant Habitat (APH) nevű űr-mezőgazdasági programjai keretében.
Az ESA ezzel szemben elsősorban bioregeneratív rendszerekre összpontosít, amelyekben mikroorganizmusokból és őssejtekből, illetve laborban előállított élelmiszerekből termelnek táplálékot.
A DLR emellett az automatizált üvegháztechnológiákat fejleszti, amelyeket az űrbeli növénytermesztésben és az Antarktiszon végzett kutatásaiban is alkalmaz.
A kulcsfontosságú technológiák közé tartozik a hidroponika, vagyis a talaj helyett tápanyagban gazdag vízben történő növénytermesztés, illetve a bioreaktorok, amelyekben élesztő- vagy baktériumerjesztéssel állítanak elő fehérjét.