Az Anthropic bírósághoz fordult San Franciscóban: fellebbez az USA-kormány nemzetbiztonsági feketelistája ellen.
Az Anthropic és az amerikai kormány közötti szembenállás várhatóan kedden éri el csúcspontját, amikor a mesterségesintelligencia-vállalat a szövetségi bíróságon próbál ideiglenes intézkedést kicsikarni a Hadügyminisztériummal és a Fehér Házzal szemben.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Donald Trump amerikai elnök és Pete Hegseth védelmi miniszter februárban nyilvánosan bejelentették: megszakítják az együttműködést a mesterséges intelligenciával (MI) foglalkozó céggel, miután az nem engedélyezte, hogy Claude nevű MI-modelljét korlátlanul katonai célokra használják. A vitatott korlátozások között szerepel a halálos autonóm fegyverek emberi felügyelet nélküli alkalmazása, valamint az amerikaiak tömeges megfigyelése.
Válaszul az amerikai kormány az Anthropicot „az ellátási lánc nemzetbiztonsági kockázatának” minősítette, és elrendelte, hogy a szövetségi szervek szüntessék be a Claude használatát.
Az ügy jól mutatja, milyen bonyolult etikai, üzleti és jogi metszéspontban mozog a fejlett MI, és felveti a kérdést: ki határozza meg a technológia határait – a saját biztonsági elveikhez ragaszkodó technológiai cégek, vagy a nemzetbiztonságra és geopolitikai érdekekre hivatkozó állami hatóságok?
Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a meghallgatásról.
A meghallgatást San Franciscóban tartják Rita Lin szövetségi kerületi bíró előtt. A bíró előrehozta az eredetileg április 3-ra kitűzött időpontot.
Mit képvisel az Anthropic?
Az Anthropic a „ellátási lánckockázat” minősítés ellen küzd; a cég társalapítója és vezérigazgatója, Dario Amodei úgy fogalmazott (forrás: angol), hogy az Anthropicnak „nincs más választása, mint bíróságon megtámadni” a döntést.
Március 9-én az Anthropic két keresetet nyújtott be a kormány ellen a minősítés miatt. Az egyik eljárásban a Pentagon döntésének felülvizsgálatát kérik a jelenleg hatályos jogszabály alapján.
Az Anthropic szerint a feketelistára vétel „példátlan és jogszerűtlen”, mivel korábban kizárólag olyan külföldi ellenfelekre, mint a Huawei, alkalmazták, és jogilag nem használható fel hazai vállalat ellen pusztán egy szakpolitikai vita miatt.
A másik perben azt állítják, hogy a feketelista sérti az amerikai alkotmány első kiegészítését, vagyis a szólás- és tiltakozási szabadságot.
Mit állít az amerikai Hadügyminisztérium?
2025-ben az Anthropic 200 millió dollár értékű szerződést kötött a Pentagonnal technológiájának minősített rendszerekben való alkalmazására. A szerződést követő tárgyalásokon az Anthropic közölte, hogy nem kívánja, hogy MI-rendszereit tömeges megfigyelésre használják, és hogy technológiája még nem alkalmas fegyverek tűzparancsainak meghozatalára.
Egy március 17-én benyújtott bírósági beadványában (forrás: angol) a Hadügyminisztérium azt írta, attól tart, hogy az Anthropic „megpróbálhatja letiltani technológiáját, vagy előzetesen megváltoztathatja modelljének működését” a „harci műveletek” előtt vagy alatt, ha a cég „úgy érzi, hogy átlépik vállalati ‚vörös vonalait’”.
Az Anthropic szerint ez az aggodalom a tárgyalások során soha nem merült fel, és csak a kormány bírósági irataiban jelent meg.
Az Euronews Next megkereste az Anthropicot, de a cikk megjelenéséig nem kapott választ.
Lin bíró arról hallgat meg érveket, hogy adjon-e ideiglenes jogvédelmet az Anthropicnak.
A tágabb következmények
MI-kutatók és szakértők – köztük az OpenAI, a Google és a Microsoft munkatársai –, valamint jogi szervezetek beadványokban álltak ki az Anthropic mellett.
A Pentagon ezzel párhuzamosan más MI-cégekre, köztük az OpenAI-ra, az xAI-ra és a Google-re irányította a figyelmét.