A háborúban vigaszt kereső ukránok, szülők, akik a mesterséges intelligencia által elvégzett munka miatt időben odaérnek a gyerekükért, vagy egy izraeli ügyvéd, aki attól tart, lassan elfelejt önállóan gondolkodni – az Anthropic feltérképezte, mit várnak az emberek az MI-től, és mitől tartanak.
A mesterségesintelligencia-fejlesztő cég több mint 80 ezer embert kérdezett meg (forrás: angol), 159 országból; az Anthropic szerint ez a maga nemében a legnagyobb kvalitatív kutatás.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A kutatás fő megállapítása kellemetlen igazságra és felhasználói kettősségre mutat rá: amit az emberek a legjobban szeretnek az MI-ben, attól egyben a leginkább félnek is.
Az úgynevezett „fény és árnyék” problémaként leírt jelenségre utalva a tanulmány kiemeli: miközben sokan érzelmi támaszként értékelik az MI-t, háromszor nagyobb eséllyel tartanak attól, hogy függővé válnak tőle.
Sok válaszadó érzelmi támaszként tekint az MI-re: voltak, akik egy szülő elvesztése után fordultak hozzá, mások pedig rendkívüli helyzetekben, például háború idején.
„Néma vagyok, és együtt készítettük ezt a szövegfelolvasó botot – így szinte valós időben tudok kommunikálni a barátaimmal, anélkül hogy az idejüket rabolnám az olvasással. Erről álmodtam, és azt hittem, lehetetlen” – mondta egy irodai dolgozó Ukrajnából.
A jelentés szerint az egyik legelterjedtebb felhasználási mód a munkahelyi feladatok automatizálása volt; a válaszadók azt mondták, ez felszabadítja őket, hogy más, fontosabb munkára koncentráljanak. Amikor azonban arról kérdezték őket, valójában mit nyernek az MI-vel, a legtöbben a családdal tölthető időt említették.
A technológia ugyanakkor kétélű fegyver: sokan attól tartanak, hogy lassan elveszítik szellemi képességeiket.
„Szerződéseket ellenőriztetek vele, időt spórolok… és közben félek: elveszítem a képességemet, hogy magamtól olvassak? A gondolkodás volt az utolsó határ” – írta a tanulmány egyik, jogászként dolgozó résztvevője.
A kutatás szerint a jogászok különösen erősen érzik a dilemma mindkét oldalát: csaknem felük tapasztalta már első kézből az MI megbízhatatlanságát. Ugyanakkor ők számoltak be a legtöbb, döntéshozatalt segítő előnyről is az összes szakma közül.
A válaszadók mintegy 11 százaléka állította, hogy egyáltalán nem fél az MI-től, a fennmaradó 89 százalék azonban öt fő aggodalmat sorolt fel.
Az egyik legnagyobb félelem az volt, hogy a chatbot megbízhatatlan. A megkérdezettek 27 százaléka aggódott amiatt, hogy az MI rossz vagy hibás döntéseket hoz, miközben mindössze 22 százalék említette a jobb döntéshozatalt mint előnyt.
A második legnagyobb félelem az volt, milyen hatással lesz a technológia a munkahelyekre és a gazdaságra (22 százalék), beleértve a bérek stagnálását és a növekvő egyenlőtlenséget. Ugyanekkora arányban (22 százalék) tartanak attól is, hogy az MI emberi felügyelet nélkül hoz döntéseket, miközben az emberek passzívvá válnak. A negyedik fő aggodalom a kritikus gondolkodás képességének elvesztése (16 százalék), az ötödik pedig az, hogy az MI-t nem szabályozzák, és nem egyértelmű, ki viseli a felelősséget, ha baj történik (15 százalék).
Mesterséges intelligencia megosztja a világot
Világszerte a válaszadók 67 százaléka pozitívan viszonyul az MI-hez, de egyes kontinensek jóval optimistábbak a többinél.
Észak-Amerikában, Nyugat-Európában és Óceániában a felhasználók elsősorban a kormányzási hiányosságok, a szabályozási kudarcok és a megfigyelés miatt aggódnak.
Ezzel szemben a szubszaharai Afrika, Latin-Amerika és Dél-Ázsia jóval pozitívabban ítéli meg az MI-t, és gazdasági egyenlősítő erőnek tartja, amely megkönnyíti a vállalkozásalapítást és az oktatáshoz való hozzáférést.
„Technológiailag hátrányos helyzetű országban élek, és nem engedhetem meg magamnak, hogy sokat hibázzak. Az MI-nek köszönhetően egyszerre értem el professzionális szintet a kiberbiztonság, a UX-tervezés, a marketing és a projektmenedzsment terén. Ez egyenlősítő erő” – mondta egy kameruni felhasználó.
A felhasználók Észak-Amerikában, Nyugat-Európában és Óceániában viszont továbbra is leginkább a kormányzási hiányosságok, a szabályozási kudarc és a megfigyelés miatt aggódnak.
Kelet-Ázsiában kevéssé foglalkoztatja az embereket, ki irányítja az MI-t, annál inkább az, hogy milyen mértékben okoz szellemi elsorvadást.
Általános tendencia, hogy a gazdagabb országokban, ahol a munkahelyeken már használják az MI-t, az emberek jobban félnek attól, hogy a technológia elveszi a munkájukat, mert ennek jeleit már látják. A szegényebb országokban viszont kevésbé tartanak az MI hatásaitól, mivel az még nem jelent meg tömegesen a munkahelyeken, és a mindennapi megélhetés fontosabb gondot jelent.
Az Anthropic közölte, hogy az eredmények meghatározzák, milyen irányban fejleszti tovább Claude nevű MI-chatbotját.