Antonio Guterres ENSZ-főtitkár szerint a testület létrehozása alapvető lépés az MI globális tudományos megértése felé.
Az ENSZ ezen a héten egy 40 tagú globális tudományos testületet hozott létre, amely a mesterséges intelligencia (MI) kockázatait vizsgálja majd, az Egyesült Államok erőteljes ellenkezése ellenére. A döntésre azt követően került sor, hogy mesterségesintelligencia‑cégek volt munkatársai is riadót fújtak a technológia miatt.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az ENSZ Közgyűlése 117:2 arányban szavazta meg a testület felállítását; nemmel szavazott az Egyesült Államok és Paraguay, Tunézia és Ukrajna pedig tartózkodott. Oroszország, Kína és az európai szövetségesek igennel voksoltak.
A Független Nemzetközi Mesterségesintelligencia‑tudományos Testület szakértői évente jelentést tesznek közzé, amelyben összegzik és elemzik az MI kockázatait, lehetőségeit és hatásait abban a formában, amit az ENSZ úgy nevez, mint „első ilyen jellegű globális tudományos testületet a világon”.
A testület felállítása „alapvető lépés a mesterséges intelligencia globális tudományos megértése felé” – fogalmazott António Guterres ENSZ-főtitkár.
„Egy olyan világban, ahol a mesterséges intelligencia szinte fékezhetetlen tempóban fejlődik – mondta Guterres –, ez a testület azt nyújtja majd, ami eddig hiányzott: szigorú, független tudományos elemzést, amely lehetővé teszi, hogy valamennyi tagállam technológiai fejlettségétől függetlenül egyenlő feltételekkel kapcsolódjon be a párbeszédbe.”
Az ENSZ-szavazás idején már sorra mondanak fel a mesterségesintelligencia‑cégek dolgozói is, mert aggódnak a vállalatok gyakorlata miatt.
Mrinank Sharma, az Anthropic volt biztonsági kutatója nyílt levélben figyelmeztetett, hogy „veszélyben a világ” a mesterséges intelligencia fejlesztése és más válságok miatt.
Az OpenAI egykori vezető kutatója, Zoe Hitzig pedig a New York Timesnak úgy nyilatkozott, hogy „komoly fenntartásai” vannak volt munkaadója mostani stratégiájával kapcsolatban.
A mesterséges intelligencia területének legnevesebb szereplői közül többen – például az Anthropic vezérigazgatója, Dario Amodei, az OpenAI-t vezető Sam Altman és az Apple társalapítója, Steve Wozniak – szintén rendre figyelmeztetnek az MI kockázataira.
„Jelentős túllépés az ENSZ mandátumán”
Az ENSZ által kijelölt 40 tagot több mint 2600 jelölt közül választották ki, több ENSZ-szerv és a Nemzetközi Távközlési Egyesület független értékelése után – közölte Guterres. Megbízatásuk három évre szól.
Európának 11 hely jutott az asztalnál: a francia Joëlle Barral, a török Melahat Bilge Demirkoz, a finn Anna Korhonen, a lett Aleksandra Korolova, az orosz Andrej Neznamov, a német Maximilian Nickel és Bernhard Schölkopf, a spanyol Roman Orus, az osztrák Johanna Pirker, a lengyel Piotr Sankowski és az olasz Silvio Savarese.
Lauren Lovelace, az Egyesült Államok képviselője „az ENSZ mandátumának és hatáskörének jelentős túllépésének” nevezte a testületet, és kijelentette: „az MI szabályozása nem olyasmi, amiről az ENSZ rendelkezhetne”.
Lovelace ehelyett arra kérte az ENSZ-t, hogy a „kulcsfontosságú feladataira” összpontosítson – például a nemzetközi békére és biztonságra, az emberi jogokra és a humanitárius segítségnyújtásra –, ahelyett hogy „megpróbálná szabályozni vagy elfojtani azoknak az átfogó technológiáknak a fejlődését, amelyek a huszonegyedik század gazdasági és stratégiai versengését meghatározzák”.
Donald Trump amerikai elnök a lehető legkevesebb szabályozást szorgalmazza az MI területén: célja a szövetségi bürokrácia csökkentése és annak megakadályozása, hogy az innovációt lassító, egymásnak ellentmondó tagállami jogszabályok „tarka foltja” alakuljon ki. Az Egyesült Államokat és Kínát fej fej mellett haladónak tartják az MI bevezetéséért folyó versenyben.
Az amerikai ellenkezés ellenére az Egyesült Államoknak két képviselője így is helyet kapott a testületben: Vipin Kumar, a Minnesotai Egyetem professzora, valamint Martha Palmer, a Coloradoi Egyetem nyugalmazott professzora, nyelvész szakértő.