Fordított bolygórendszert talált ESA-műhold, kihívás elé állítva keletkezési elméleteket

Csillagászok szerint felfedeztek egy távoli bolygórendszert, amelyben a bolygók meglepő sorrendben helyezkednek el, és ez megkérdőjelezi a bolygók keletkezéséről alkotott, régóta elfogadott elképzeléseket.

HIRDETÉS

HIRDETÉS

Naprendszerünkben a Naphoz legközelebb keringő négy bolygó kicsi és kőzetes, míg a távolabbi négy hatalmas gázóriás. A tudósok sokáig úgy gondolták, hogy ez a minta – belül kőzetbolygók, kívül gázbolygók – az egész világegyetemben általános.

Azonban a Tejútrendszer vastag korongjában található, LHS 1903 nevű csillag mást sejtet.

Európa-szerte dolgozó kutatók közös munkájának eredményeként csillagászok több távcső adatait elemezve már korábban azonosítottak három bolygót, amelyek a mi Napunknál hűvösebb és halványabb vörös törpecsillag körül keringenek.

A csillaghoz legközelebbi bolygó kőzetbolygónak bizonyult, ezt pedig két gázóriás követte. A tudósok nagyjából ilyen elrendezésre számítanak.

Csakhogy az Európai Űrügynökség (ESA) exobolygók után kutató Cheops űrtávcsövének megfigyeléseit alaposabban átvizsgálva a kutatók egy negyedik, a csillagtól távolabb keringő bolygót is találtak. Meglepő módon ez a legtávolabbi bolygó szintén kőzetbolygónak tűnik.

„Ez egy fordított felépítésű rendszer, ahol a bolygók sorrendje kőzet–gáz–gáz, majd megint kőzet” – mondta Thomas Wilson, a tanulmány vezető szerzője, a brit University of Warwick bolygóasztrofizikusa az ESA-val közösen kiadott közleményben.

„A kőzetbolygók általában nem alakulnak ki ilyen messze az anyacsillaguktól” – tette hozzá Wilson.

Egyik bolygó a másik után

A belső bolygóktól elvárható, hogy kicsik és kőzetesek, mert a közeli csillag intenzív sugárzása lefújja róluk a gáz legnagyobb részét, és csak a sziklás mag marad.

Távolabb, a rendszer hidegebb vidékein azonban vastag légkör alakulhat ki a magok körül, így jönnek létre a gázóriások.

A szokatlan LHS 1903 rendszer magyarázatára a kutatók több lehetőséget is megvizsgáltak, mielőtt új elképzeléssel álltak elő: lehet, hogy a bolygók nem egyszerre, hanem egymás után alakultak ki.

A jelenleg legszélesebb körben elfogadott elmélet szerint a bolygók egyszerre, egy hatalmas, gázból és porból álló gyűrűben, az úgynevezett protoplanetáris korongban keletkeznek.

Ebben az apró porszemcsék összetapadnak, majd egyre nagyobb testekké, maggá nőnek, amelyekből végül hatalmas bolygók fejlődnek ki.

Ebben a rendszerben azonban a kutatók úgy vélik, hogy ez a bolygó akkor jöhetett létre, amikor a gáz nagy része már eltűnt.

„És mégis itt ez a kicsi, kőzetes világ, amely dacol az elvárásokkal” – mondta Wilson.

„Úgy tűnik, hogy most találtuk meg az első bizonyítékát annak, hogy egy bolygó olyan, úgynevezett gázban szegény környezetben alakult ki” – tette hozzá.

Az 1990-es évek óta a csillagászok már több mint 6000, Naprendszerünkön kívüli bolygót – úgynevezett exobolygót – fedeztek fel, többnyire úgy, hogy apró fényességváltozásokat figyeltek meg, amikor a bolygók elhaladnak csillaguk előtt.

„Történelmileg a bolygók kialakulását leíró elméleteink azon alapulnak, amit a saját Naprendszerünkről látunk és tudunk” – mondta Isabel Rebollido, az ESA bolygókorongokat kutató szakembere.

„Ahogy egyre több, egymástól nagyon különböző exobolygórendszert fedezünk fel, elkezdjük ezeket az elméleteket is újragondolni.”