Több mint 1000 európai vállalati vezető szerint komoly aggodalomra ad okot Európa MI-infrastruktúrája: kulcsfontosságú a megbízható, megfizethető energia, valamint a biztonságos, stabil adatkapcsolat.
A mesterséges intelligencia (MI) robbanásszerű terjedése ágazatról ágazatra gyűrűzik tovább. A vállalatok villámgyorsan vezetik be az MI-t, és egyre többen veszik igénybe nap mint nap. Az MI-óriások sorra jelentik meg az egyre több képességgel rendelkező új verziókat.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
De mi a helyzet az infrastruktúrával? Felkészült-e a világ az MI-robbanásra? A Nokia távközlési vállalat friss tanulmánya szerint Európa még nincs készen. Az európai technológiai és üzleti vezetők elsöprő többsége úgy véli, a jelenlegi hálózatokat jelentősen korszerűsíteni kell, és komoly beruházásokra van szükség ahhoz, hogy lépést tartsanak az MI-szuperciklus igényeivel.
A cégek kétharmadánál már jelen van az MI
A felmérés szerint az európai vállalatok kulcsfontosságúnak tartják az MI-t a termelékenység és az innováció növeléséhez. A cégek kétharmada (67 százalék) már legalább részben alkalmaz mesterséges intelligenciát, míg további 15 százalék kísérleti projekteket futtat. A vezetők most azt tervezik, hogy az MI-re épülő átalakítást a működés több területére is kiterjesztik.
Ha a mesterséges intelligencia rövid távú felhasználását nézzük az európai cégeknél, a kiberbiztonság áll az első helyen 63 százalékkal. Az arány az üzleti folyamatok automatizálása esetében is meghaladja az ötvenet (57 százalék), csakúgy, mint az ügyfélszolgálatnál, beleértve az MI-alapú ügyintézőket és chatbotokat is (55 százalék).
További alkalmazási területek a termékfejlesztés és innováció (48 százalék), az előrejelző elemzések és döntéshozatal (48 százalék), a robotika és intelligens rendszerek (44 százalék), valamint az ellátási lánc és a logisztika optimalizálása (44 százalék).
A legnagyobb kihívás az MI-infrastruktúra
A Nokia „Az MI túl nagy az európai internetnek” című jelentése szerint, bár a beruházások, a szakemberhiány és az energiakorlátok továbbra is kulcskérdésnek számítanak, a mélyebb probléma magában az MI-infrastruktúrában rejlik.
„Ma a kontinens digitális gerinchálózata egyszerűen nincs felkészítve az MI-re: a nagy teljesítményű kapcsolat széttagolt, a biztonság pedig sérülékeny” – áll a jelentésben.
Az energia vált az MI-infrastruktúra legszűkebb keresztmetszetévé
A jelentés szerint az energia jelenti a legnagyobb korlátot Európa MI-infrastruktúrája számára; az anyag több mint ezer olyan európai vezető megkérdezésére épül, akik az MI-beruházásokért felelnek.
A válaszadók között technológiai és üzleti döntéshozók, távközlési és adatközponti infrastruktúra-szolgáltatók, valamint olyan vállalatok és szervezetek szerepeltek, amelyek az MI bevezetését és integrálását tervezik működésükbe.
„Európa azon képessége, hogy nagy léptékben vezesse be a technológiát, ütközik az energiatermelés és az elektromos hálózat korlátaiba” – állapítja meg a jelentés.
A vezetők nagyjából kilenctizede (87 százalék) attól tart, hogy Európa energia-infrastruktúrája nem tud lépést tartani az MI iránti igénnyel. Több mint felük (57 százalék) szerint a rendszer vagy súlyos kockázatnak van kitéve, vagy már most a túlterheltség jeleit mutatja.
A nyomás már most érezhető. A cégek ötöde (21 százalék) arról számolt be, hogy az energiakorlátok közvetlenül késleltetik MI-projektjeiket, míg további 28 százalék kénytelen volt módosítani az ütemezést vagy a helyszínválasztást.
További gondot jelentenek a magas energiaköltségek, amelyek gyakran az elöregedett infrastruktúrával függnek össze. A vállalatok többsége (52 százalék) szerint Európa energiaárai már most versenyképtelenek a globális riválisokhoz képest. A vezetők 40 százaléka az engedélyezési eljárások elhúzódását említette, 35 százalék pedig az elektromos hálózat elégtelen kapacitására vagy a megújuló energiák korlátozott hozzáférhetőségére mutatott rá.
Ötből hárman fontolgatják a költözést az olcsóbb energia miatt
Még beszédesebb adat, hogy az európai vállalatok vezetőinek háromötöde (61 százalék) fontolgatja, hogy egyes, nagy adatintenzitású tevékenységeit olcsóbb energiájú régiókba telepítse át, vagy ezt már meg is tette.
Mintegy 21 százalék szerint a költözés napirenden van, de lépések egyelőre nem történtek, míg mindössze 16 százalék tervezi, hogy az energiaellátástól függetlenül marad a jelenlegi helyszínen.
„Miközben az amerikai MI- és adatközpont-üzemeltetők közvetlen megállapodásokat kötnek atomerőművekkel projektjeik energiaellátásának biztosítására, Európának nagyon sok a behoznivalója” – figyelmeztet a jelentés.
Az internet megbízhatósága is komoly aggodás
Az MI-rendszerek telepítése óriási terhet ró a hálózati kapcsolatokra, és a feszültség már most látható. A vállalatok több mint fele (54 százalék) számolt be gyenge hálózati teljesítményről – késleltetési időről, leállásokról vagy átviteli problémákról –, amelyet a növekvő MI- és adatforgalommal hoznak összefüggésbe.
A cégek 16 százaléka szerint ezek a zavarok már érdemben befolyásolják működésüket. A nagy többség (77 százalék) pedig már most tapasztal kapcsolódási problémákat, még azelőtt, hogy igazán nagyszabású MI-fejlesztésekbe fogott volna.
Arra a kérdésre, mennyire tartják megbízhatónak az internetet az MI-terhelés növekedésével, az európai cégvezetők 86 százaléka válaszolta, hogy aggódik. Ez azt jelzi, hogy a döntő többség szerint a jelenlegi hálózatok még nincsenek felkészítve a mesterséges intelligencia széles körű elterjedésére.
Világszinten elszállhat az adatforgalom
Előrejelzések szerint 2033-ra az összesített globális adatforgalom az ötszörösére, akár a kilencszeresére is nőhet, ami példátlan terhelést ró majd Európa amúgy is feszesen működő hálózataira.
„Ha nem épülnek ki határozottan a rugalmas és biztonságos hálózatok, Európa könnyen az MI 'felhasználójává' válhat, amely mások infrastruktúrájára és szabványaira támaszkodik, ahelyett hogy 'MI-gyártóként' lépjen fel” – sugallja a jelentés.
A szuverenitás is az infrastruktúra része
A jelentés szerint a szuverenitás a digitális bizalom alapjává vált, és az európai szereplők a biztonságot tekintik annak kulcsának, hogy ez a szuverenitás megvalósulhasson.
A szuverenitás az európai vállalatok egyik legfontosabb prioritása: 86 százalékuk szerint nagyon vagy rendkívül fontos, hogy az adatok és az ellenőrzés Európán belül maradjon. A cégek 73 százaléka a szuverenitást kulcsfontosságú szempontnak tartja, amikor az infrastruktúra-fejlesztést tervezi.
Mit szeretnének az európai cégek?
A kihívások kezelésére a vezetők egyszerűbb és egységesebb szabályozást sürgetnek az egyes piacokon, gyorsabb hozzáférést a frekvenciákhoz, valamint olyan versenyszabályok módosítását, amelyek lehetővé tennék az ágazati konszolidációt. Emellett hangsúlyozták, hogy átfogó, iparági szintű beruházásokra van szükség az energiahatékony, MI-re felkészített hálózatok kiépítéséhez.