2025-ben az apppiacon eltérnek a letöltési és a bevételi éllovasok: a hasznos vásárlási és MI-appokat ugyan letöltik, de a pénzt a szórakoztató előfizetéses és a randiappok termelik.
Az alkalmazások világa folyamatosan változik. Egyes appok villámgyorsan törnek fel, mások eltűnnek a süllyesztőben vagy teljesen új köntöst öltenek.
A Facebook valaha rendkívül népszerű volt, de sok országban visszaszorult. Akkoriban az OpenAI ChatGPT-je még nem is létezett, ma viszont letöltésekben toronymagasan vezet.
Mely appokat töltik le most a legnagyobb számban Európa-szerte? Melyik szegmensek uralják a ranglistákat? Miben térnek el az egyes alkalmazások bevételei? És mennyit keresnek a legsikeresebb appok Európában?
Az EU-ban 2025-ben legjobban teljesítő appok rangsora jól kirajzolja a felhasználói preferenciákat: az AppFigures Euronews Nextnek megosztott becslései szerint a top 20-ban a produktivitási, vásárlási és közösségi platformok uralják a letöltéseket.
2025-ben az EU-ban a ChatGPT volt a leggyakrabban letöltött alkalmazás, valamivel több mint 64 millió letöltéssel. Magabiztosan vezet mögötte a Temu közel 44 millióval.
A két éllovas után a letöltésszámok nagyjából 27 millióra esnek vissza. Innentől a helyezések nagyon szorosak, a 20. pozícióig nincs nagy eltérés: ott a Snapchat valamivel több mint 16 millió letöltést ér el.
A Threads (27,3 millió), a TikTok (26,8 millió), a CapCut (25,5 millió) és a Google Gemini (25,2 millió) egyaránt 25 millió feletti letöltésszámot hozott.
A WhatsApp Messenger (24,4 millió), a Revolut (23,9 millió), a Vinted (23,3 millió) és a Lidl Plus (22,9 millió) egészíti ki a top 10-et.
A Duolingo, a SHEIN, az Instagram és a Telegram szintén 21 milliónál több letöltést gyűjtött.
A Klarna, az Uber, a Microsoft Teams, a Canva, a Pinterest és a Snapchat is bekerült a top 20-ba, 16,4 és 17,9 millió közötti letöltésszámmal.
Produktivitás: az MI betört a fősodorba
Ha a kategóriákat nézzük, a produktivitás az egyik legerősebb szegmens, amelyet szinte teljes egészében a mesterséges intelligencia (MI) hajt. A ChatGPT messze az összes alkalmazás élén áll, és a Google Gemini is befér a legjobb tíz közé. Mindez azt jelzi, hogy az MI-eszközök a réteg- vagy kizárólag szakmai felhasználásból átlépnek a mindennapi fogyasztói szokások világába, ahogy az európaiak egyre inkább munkához, tanuláshoz és személyes ügyeik intézéséhez is MI-re támaszkodnak.
Vásárlás és fotószerkesztés
A letöltési toplista első húsz helyezettje között a vásárlási appok adják a legnépesebb csoportot. A Temu, a SHEIN, a Vinted, a Lidl Plus és a Klarna is előkelő helyen szerepel. Jelentős a fotó- és videóalkalmazások kategóriája is: erős jelenlétük a tartalomgyártás, a szerkesztés és a vizuális kommunikáció növekvő súlyát tükrözi, különösen a közösségi médiában és a kisvállalkozásoknál.
Ezek a számok azonban csak a 2025-ös letöltéseket mutatják, és nem azt, hogy összesen hányan használják az egyes appokat. Az aktív felhasználók száma valószínűleg egészen más képet rajzolna ki.
A letöltések nem egyenlők a bevétellel az appgazdaságban
Az AppFigures 2025-ös becslései arra utalnak, hogy az európai alkalmazáspiacon egyre nagyobb a szakadék a népszerűség és a jövedelmezőség között. Miközben a letöltéseket az ingyenes produktivitási és vásárlási appok uralják, a bevétel fő motorjai valójában a szórakoztató és az előfizetéses platformok.
A bevételi rangsor egészen más képet mutat, mint a letöltések. A TikTok az EU legnagyobb bevételt termelő alkalmazása, becslések szerint több mint 740 millió eurót hozott, noha letöltésszámban csak a negyedik helyen áll.
A bevételek alapján a ChatGPT következik a második helyen (448 millió euróval), ami azt mutatja, hogy az MI-előfizetések tömegesen alakítják át a felhasználókat fizető ügyfelekké.
A randialkalmazások bevételben erősek, nem letöltésben
A Tinder (429 millió euró) a harmadik helyen áll, ami jól mutatja, hogy a randialkalmazások monetizációs ereje tartós, még akkor is, ha nem szerepelnek a húsz legtöbbet letöltött app között.
És nem csak a Tinder: a bevétel szerinti top 20-as listán ott van még a Bumble (14. hely, 125 millió euró) és a Badoo Dating (20. hely, 81 millió euró) is. Egyikük sem kerül be ugyanakkor a letöltési top 20-ba.
A bevételek túlnyomó részét az előfizetésekre, prémiumfunkciókra és digitális tartalomra épülő appok hozzák. Ezt a mintázatot tükrözik a streamingplatformok, például a Disney+ (351 millió euró) és az Amazon Prime Video (323 millió euró), valamint az olyan szolgáltatások, mint a Google One (283 millió euró) és a YouTube (243 millió euró).
„Az EU-ban legtöbb bevételt termelő appoknál a költéseket ma jóval változatosabb tényezők hajtják, mint néhány évvel ezelőtt, amikor a mobiljátékokon kívüli kiadások döntő része még a szórakoztató- és randialkalmazásokhoz, például a Disney+-hoz, a Spotifyhoz, a Tinderhez vagy a Huluhoz kötődött” – mondta Randy Nelson, az AppFigures piaci elemzésekért felelős vezetője az Euronews Nextnek.
Hogyan térnek el országonként a toplistás appok: brit és török példák
A toplistás alkalmazások országonként látványosan különböznek. Ezt jól mutatják az Egyesült Királyságra, Törökországra és az egész EU-ra vonatkozó adatok. Bár mindenhol meghatározóak a globális appok, a listákon több helyi alkalmazás is felbukkan.
A 2025-ös alkalmazásbecslések összevetése azt mutatja, hogy bár az Egyesült Királyság nagyjából követi az uniós trendeket, a helyi szolgáltatások, az állami alkalmazások és a hazai pénzügyi platformok népszerűbbek, mint a kontinensen. A GOV.UK ID Check és a brit adóhivatal, a HMRC appja is az Egyesült Királyság legtöbbet letöltött alkalmazásai között van. A brit piacon a helyi pénzügyi és kiskereskedelmi márkák is erősebben láthatók: a Monzo és a Tesco is a legnépszerűbb letöltések közé tartozik.
A Microsoft Authenticator szintén szerepel a brit top 20-ban, ami a biztonság és a digitális identitás növekvő szerepére utal a mindennapi munkavégzésben.
Törökország eltér az EU-tól és az Egyesült Királyságtól
Törökország 2025-ös applikációs toplistája egészen más képet mutat, mint az uniós vagy a brit rangsor. A helyi platformoknak és az állami háttérrel működő digitális szolgáltatásoknak sokkal nagyobb a súlyuk. Olyan kormányzati appok, mint az e-Devlet Kapısı vagy az e-Nabız, a távközlési és banki alkalmazások – például a Turkcell, a Türk Telekom vagy a Garanti BBVA Mobile – mellett szerepelnek a listán. Mindez azt mutatja, hogy a közszolgáltatások és a mindennapi alapvető szolgáltatások mélyen beágyazódtak a mobilhasználatba.
A belföldi e-kereskedelmi és apróhirdetési platformok, például a Trendyol és a sahibinden szintén kiemelt helyen szerepelnek, ami arra utal, hogy a felhasználók erősen előnyben részesítik a nemzeti piactereket a határokon átnyúló alternatívákkal szemben.
A bevételi rangsorban a helyi streaming- és közösségi appok – köztük a Tabii, a TOD Türkiye és az Azar – emelik ki, milyen fontos szerepe van a régióspecifikus tartalomnak és a kulturálisan testre szabott platformoknak a török appgazdaságban.
Mit foglalnak magukban ezek a számok?
A bevételi adatok a teljes fogyasztói költést mutatják, még azelőtt, hogy az Apple és a Google levonná a saját platformdíját. Ez azt jelenti, hogy a számok nagyjából 30 százalékkal magasabbak annál, mint amennyi végül a fejlesztőkhöz kerül.
A becslések a közvetlenül az alkalmazásokon belüli költésekre – például előfizetésekre és digitális tartalomra – koncentrálnak. Nem számolnak a fizikai termékekért vagy szolgáltatásokért fizetett összegekkel, mint amilyenek az Uber-utak vagy az Amazon-vásárlások, jóllehet bizonyos appon belüli vásárlások, például a filmkölcsönzések vagy az előfizetések, beleszámítanak.