Íme néhány módszer, amellyel a szülők megóvhatják gyermekeiket az online veszélyektől anélkül, hogy teljesen eltiltanák őket a közösségi médiától.
Miközben világszerte arról vitáznak az országok, hogy teljesen be kell‑e tiltani a közösségimédia‑fiókokat a 16 éven aluliak számára, gyermekvédelmi szervezetek és technológiai vállalatok azt javasolják, hogyan lehet biztonságban tartani őket anélkül, hogy elvágnánk őket a számukra fontos alkalmazásoktól.
A szülők számos gyakorlati lépéssel védhetik gyermekeiket az interneten – a szülői felügyelettől a „kütyümentes” rutinok kialakításán át egészen addig, hogy megértik, miként működik a mesterséges intelligencia (MI).
Alakítsunk ki kütyümentes rutinokat
A legtöbb nagy közösségimédia‑platform, például az Instagram, a TikTok és a YouTube ma már kínál szülői felügyeleti funkciókat, amelyekkel szabályozható, mennyi időt töltenek a gyerekek online.
A TikTokon a szülők napi képernyőidő‑korlátot állíthatnak be, a YouTube pedig lehetővé teszi értesítések és emlékeztetők ütemezését, például hogy „tarts szünetet”, vagy hogy „ideje lefeküdni”.
Az Európai Bizottság azonban arra figyelmeztetett, hogy ezek a funkciók – különösen a TikTok esetében – önmagukban nem feltétlenül elegendők a gyerekek online töltött idejének hatékony korlátozásához.
A szülőket arra ösztönzik, hogy ennél is továbbmenve „következetes rutinokkal” segítsék gyermekeiket az önszabályozásban – tanácsolja a brit Save the Children civil szervezet.
A Save the Children arra bátorítja a szülőket, hogy vezessenek be kütyümentes időszakokat, például telefon nélküli közös vacsorát vagy szabadtéri programokat, mert ez csökkentheti a tinédzserek stresszét, és javíthatja az alvásukat.
A szülőknek érdemes átnézniük a gyermekük eszközén és közösségimédia‑profiljain beállított adatvédelmi opciókat is, hogy a lehető legkevesebb adatot gyűjtsék róluk, a UNICEF szerint.
Ugyanilyen fontos a pozitív online viselkedés mintázása is, hogy a gyerekek lássák, hogyan kell tiszteletteljesen kommunikálni, és elkerülni az etikátlan vagy ártalmas tartalmakat – tette hozzá az ENSZ gyermekvédelmi szervezete.
Ismerkedjünk meg a mesterséges intelligenciával
A Save the Children szerint a szülőknek el kell magyarázniuk gyermekeiknek, hogyan működnek az algoritmusok, hogyan ismerhetik fel az álhíreket, és miként tervezik úgy a tartalmakat, hogy magukhoz láncolják a figyelmet.
A ChatGPT‑t fejlesztő OpenAI azt javasolja, hogy a gyerekeket arra tanítsuk: a mesterséges intelligenciát partnerként használják, ne pedig saját ötleteik vagy tapasztalataik helyettesítőjeként.
„A mesterséges intelligencia remekül generál ötleteket… de nincsenek meg hozzá az élettapasztalataid, az emberi kapcsolataid és a teljes kontextusod” – áll az egyik útmutatójukban.
A tiniknek ellenőrizniük kell az MI által adott válaszokat: a ChatGPT‑től kapott információkat megbízható weboldalakkal érdemes összevetni – teszi hozzá az OpenAI.
A cég szerint arra is meg kell tanítani a gyerekeket, hogy gondolkodjanak el azon, milyen forrásokra támaszkodik a ChatGPT a válaszai megfogalmazásakor.
A brit National Society for the Prevention of Cruelty to Children (NSPCC) jótékonysági szervezet szerint a szülőknek érdemes együtt felfedezniük azokat a weboldalakat és alkalmazásokat, amelyeket a gyerekeik használnak, hogy be tudják azonosítani, hol jelenik meg mesterséges intelligencia által generált tartalom.
Tanítsuk meg a gyerekeknek, hogyan ismerjék fel a káros tartalmakat
A Save the Children szerint a gyerekeknek meg kell tanulniuk felismerni, miben különbözik a káros tartalom a többitől, és azt is, hogyan kérjenek segítséget, ha ilyennel találkoznak.
Az NSPCC arra figyelmeztet, hogy a fiatalokra leselkedő online kockázatok közé tartozik az ismeretlenekkel való nem kívánt kapcsolatfelvétel, a koruknak nem megfelelő vagy felkavaró anyagok, a torz testkép miatti nyomás, illetve a lájkok és kommentek hajszolásának addiktív jellege is.
A szervezet azt javasolja, hogy tanítsuk meg a tinédzsereknek, hogyan használják a letiltási és bejelentési funkciókat, és bátorítsuk őket arra, hogy szóljanak egy számukra megbízható felnőttnek, ha valamilyen ártalmas élmény éri őket online.
Az őszinte párbeszédet segítheti, ha a szülők rendszeresen, kötetlenül rákérdeznek gyermekeik digitális élményeire – még akkor is, ha a gyerekek maguktól nem szívesen kezdeményeznek ilyen beszélgetéseket.
Az NSPCC szerint érdemes rendszeresen feltenni olyan kérdéseket, mint például: „Láttál mostanában olyan dolgot az interneten, amitől kellemetlenül érezted magad?”, vagy hogy „Kikkel szoktál beszélgetni online?”, hogy a gyerekek érezzék a támogatást.