A GSMA főigazgatója, Vivek Badrinath az Euronewsnak beszélt arról, mire számíthatunk a technológiai konferencián, és kemény figyelmeztetést intézett Európának az 5G-hálózatok kiépítése kapcsán.
A Mobile World Congress hétfőn nyitja meg kapuit, és immár huszadszor rendezik meg Barcelonában.
A kapcsolódásra épülő technológiai konferencia mára kinőtte eredeti szerepét, amikor még főként az új okostelefonok bemutatója volt, és idén már elsősorban a mesterséges intelligencia újításaira, az úgynevezett IQ-korszakra (az MI-integrációra), a repülőtéri utazás jövőjére, valamint az 5G-ről és 6G-ről szóló vitákra összpontosít.
A technológia ígéretein túl a rendezvény egy kemény figyelmeztetést is tartogat: a szabályozási és beruházási problémák visszafogják Európát az 5G-technológia bevezetésében – erről Vivek Badrinath, a konferenciát szervező GSMA főigazgatója beszélt az Euronews Nextnek.
Miközben az Egyesült Államok és Kína vezetik az 5G (5GSA) bevezetését, és valós ipari automatizálást hoznak a kikötőkbe és gyárakba, Európa jelenleg mindössze 3 százalékos 5GSA-kiépítettségnél toporog – tette hozzá a GSMA vezetője, megjegyezve: „valami nincs rendben”.
Tyúk-tojás probléma
A késlekedés egy klasszikus „tyúk-tojás” probléma – mondta. Széles körű lefedettség nélkül az európai vállalatok nem tudnak 5G-re épülő robotikába vagy mesterséges intelligenciába fektetni, mert nincs meg a kereslet, így a hálózatépítés is megreked.
„Ha nem építjük ki rendesen az 5G-t, kimaradunk a játékból. Beszélhetünk bármennyit a versenyképességről, de ha nincsenek meg azok a hálózatok, amelyek ezeket a technológiákat kiszolgálják, nem fogunk előrelépni” – fogalmazott Badrinath.
Az európai szabályozás kiemelt téma lesz Barcelonában, mivel a távközlési szektor szereplői a Digital Network Act (DNA), azaz az EU „összekapcsoltságra vonatkozó szabályainak modernizálását, egyszerűsítését és egységesítését” célzó tervének átalakítását sürgetik.
Októberben a távközlési szolgáltatók egy közös nyílt levélben (forrás: angol) fordultak Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez, „bátor reformokat” sürgetve a jobb kapcsolódás érdekében, és arra figyelmeztetve, hogy Európa lemaradhat a digitális jövőről.
Ennek fő oka, hogy míg az Egyesült Államokban és Kínában három nagy szolgáltató működik, amelyek egyenként 150 és 450 millió közötti ügyféllel rendelkeznek, addig Európában széttagolt a piac, mintegy 200 szolgáltatóval, amelyek átlagosan 5 millió ügyfelet szolgálnak ki.
A mérethatékonyság hiánya miatt a távközlési cégek szerint pénzügyileg lehetetlen, hogy az európai vállalatok lépést tartsanak globális versenytársaik K+F- és infrastrukturális kiadásaival.
Mivel több biztos is részt vesz az MWC-n, ez jó alkalmat teremthet az uniós szabályozók és a távközlési cégek közötti párbeszédre.
A miniszteri programra is jelentős kormányzati jelenlét várható: tavaly 111 szabályozó hatósági vezető és 66 miniszter vett részt rajta, ami az egyik legnagyobb kormányzati találkozóvá teszi az eseményt.
Mi várható még az MWC-n?
A 2026-os MWC-n azonban nemcsak a politikáról lesz szó.
„Az MWC az a hely, ahol az üzletet megkötik” – mondta Badrinath, hozzátéve, hogy több „kifejezetten menő” készülék is látható lesz.
Az újítások közül megemlítette a Honor összehajtható „robottelefonját”. Arra a kérdésre, hogy igazak-e a pletykák a kínai cég első humanoid robotjáról, amelyet állítólag itt mutatnak be, nem kívánt válaszolni.
Két teljesen új programelem is lesz az MWC-n.
Az első, a Jövő repülőtere (Airport of the Future) névre keresztelt bemutatótér azt mutatja be, miként alakítja át a kapcsolódás a légiközlekedés és a légi utazás világát – a légitársaságoktól és repülőterektől kezdve a poggyászkezelő rendszerekig.
A másik újdonság a New Frontiers névre hallgató terület, amely a mesterséges intelligencián túlmutató, feltörekvő technológiákat vonultatja fel, köztük a kvantumszámítástechnikát, a robotikát és az olyan nem földi hálózatokat (NTN), mint amilyenek a műholdak.