A Microsoft, az Anthropic és a Google DeepMind vezérigazgatói Davosban kifejtették a mesterséges intelligenciával kapcsolatos vízióikat és aggodalmaikat.
A mesterséges intelligencia (MI) gyakorlatilag minden beszélgetésbe beszivárgott a 2026-os davosi fórumon, és már a hagyományos kényes kérdésekkel vetekszik, mint a kereskedelmi vámok, a nemzetközi verseny és a geopolitikai feszültségek.
Tavaly Davosban a kínai DeepSeek cég felbolydulást keltett, amikor bemutatta MI-modelljét és chatbotját, amelyről a vállalat azt állította, hogy olcsóbb, és ugyanúgy teljesít, mint az OpenAI rivális ChatGPT-je.
Idén azonban az MI-ről szóló viták kitágultak: szó esik a gyakorlati bevezetésről, a technológia kockázatairól, valamint a munka és a társadalom világára gyakorolt hatásáról.
Íme, mit mondtak a technológiai vezetők Davosban.
„Tegyünk valami hasznosat” - Satya Nadella
A Microsoft vezérigazgatója, Satya Nadella hangsúlyozta, hogy az MI használata hasznos.
„Világközösségként el kell jutnunk oda, hogy [MI]-t valami hasznosra használunk, ami megváltoztatja az emberek, a közösségek, az országok és az iparágak számára az eredményeket”, mondta Nadella.
Nadella arra figyelmeztetett, hogy az MI bevezetése a világban egyenlőtlenül alakul majd, elsősorban a tőkéhez és az infrastruktúrához való hozzáférés korlátai miatt.
Az MI-ben rejlő lehetőségek kiaknázásához „nélkülözhetetlen feltételek” szükségesek, mindenekelőtt a beruházások bevonzása és a támogató infrastruktúra kiépítése, mondta. Miközben a nagy technológiai vállalatok „mindenütt, beleértve a globális délt is” fektetnek be, a siker azon politikákon múlik, amelyek a köz- és a magántőkét egyaránt vonzzák.
A létfontosságú infrastruktúrákat, például az elektromos hálózatokat „alapvetően a kormányok határozzák meg”, mondta, és a magáncégek csak akkor tudnak hatékonyan működni, ha a legfontosabb rendszerek, mint az energia- és a távközlési hálózatok, már rendelkezésre állnak.
„Az egyik legfontosabb lépés, ha nem adunk el chipeket Kínának” - Dario Amodei
Az Anthropic vezérigazgatója és társalapítója szerint izgalmasan alakul az MI fejlődése: „hihetetlen képességek küszöbén állunk”, de a következő néhány év döntő lesz abban, hogyan szabályozzuk és irányítjuk ezt a technológiát.
A vita arról szólt, mi történik az általános mesterséges intelligencia (AGI) megjelenése után, amikor az MI eléri vagy meghaladja az emberi kognitív képességeket, és az emberek elveszíthetik felette az ellenőrzést.
Almodei azzal érvelt, hogy „az egyik legnagyobb dolog, amit tehetünk, ha nem adunk el chipeket Kínának, így lesz időnk kezelni ezt”, utalva arra, hogy az MI kicsúszhat az ellenőrzés alól. Azt is mondta a Bloombergnek, hogy „súlyos” következményei lehetnek az Egyesült Államok MI-előnyére nézve annak, hogy most az Nvidia H200-as MI-chipeit Kínának értékesíti.
Almodei szerint ha „a hasonló ütemben építkező geopolitikai ellenfelek lelassítanak”, akkor az igazi MI-verseny közte és más technológiai cégek között zajlik majd, nem pedig az Egyesült Államok és Kína között.
A munka jövőjéről szólva Almodei híressé vált kijelentése szerint az MI felszámolhatja a belépő szintű irodai állások felét.
Hozzátette, hogy bár jelenleg nincs tömeges MI-hatás a munkaerőpiacon, a programozói ágazatban már lát bizonyos változásokat.
Demis Hassibis - „Új, tartalmasabb munkahelyek jönnek létre”
A Google DeepMind Technologies vezérigazgatója optimistább volt. Almodeivel közös panelen azt mondta, hogy „új, tartalmasabb munkahelyek jönnek létre”.
Hassibis szerint várhatóan lassul a gyakornoki felvételek üteme, de ezt „ellensúlyozzák majd a mindenki számára elérhető, lenyűgöző eszközök”.
Az alapképzésben tanulóknak azt tanácsolta, hogy a gyakornoki programok helyett inkább arra használják ezt az időt, hogy „magas szintű jártasságot szerezzenek ezeknek az eszközöknek a használatában”, ami szerinte „jobb lehet a hagyományos gyakornokságnál, mert ezzel a következő öt évre előnyhöz juttatják magukat”.
Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy az AGI megjelenése után a munkaerőpiac „ismeretlen terepre” kerül.
Hassibis szerint ez öt-tíz éven belül bekövetkezhet, és előfordulhat, hogy nem lesz elég munka az embereknek, ami nemcsak a fizetésekről, hanem az élet értelméről és a célokról is komoly kérdéseket vet fel.
A vezérigazgató azt is jelezte, hogy a geopolitikai és a vállalatok közötti MI-verseny miatt a biztonsági standardok sietve készülnek. Nemzetközi megállapodást sürgetett, például egy minimális biztonsági sztenderdet, amelyet valamivel lassabb tempóban dolgoznának ki, hogy „a társadalom szempontjából jól alakítsuk ezt”.