„Akár naponta visszavonunk egy diákvízumot, amíg el nem tűnnek ezek a tébolyultak” – mondja Rubio
Eddig 300 külföldi Hamász-pártinak mondott egyetemi hallgató tartózkodási engedélyét vonták be az USA-ban, és folyik ezeknek a személyeknek a kiutasítása. Rubio külügyminiszter határozottan folytatni akarja az ilyen eljárásokat.
A kitoloncolási láznak már vannak torzszülöttei, mint például annak a francia tudósnak az esete, akit azért nem engedtek be az Államokba, mert Trumpot bíráló kommenteket találtak a mobil telefonján. Tegnap pedig egy Oroszországból elmenekült Harvard-i kutató akadt fenn a buzgalom hálóján, amikor visszatért az USA-ba egy franciaországi akadémiai konferenciáról. Őt egy Louisianai bevándorlási gyűjtőhelyre vitték, és fenyegeti az Oroszországba való visszatoloncolás réme.
Főként az egyetemi fronton keményedik tovább a helyzet
Az első lépések után újabb hullám várható, mivel az Igazságügyminisztérium (DOJ) március közepén felállította különleges munkacsoportot az antiszemitizmus és a pro-Hamász tevékenység üldözésére. Az akció a nemzetbiztonsági minisztérium (DHS) és az FBI szoros együttműködésében zajlik.
A Trump-kormányzat már olyan tervekről is tárgyal, amelyek megpróbálják már a felvételét is megakadályozni bizonyos főiskolákon azoknak a külföldi jelentkezőknek, akiket Hamász-pártinak találnak, mondták az Axios hírportálnak az igazságügyi és külügyminisztérium vezető tisztviselői.
A törekvésnek részei lesznek az esküdtszéki idézések is, ami eszkalálja Trump fellépését a bevándorlás és az antiszemitizmus ellen. A polgári libertáriusok szerint viszont mindez elfojtja a szabad egyetemi beszédet, és számos perhez fog vezetni. dezek közül több már meg is kezdődött.
A felvételizés megakadályozása Marco Rubio külügyminiszter „Elkapni és visszavonni” (Catch and Revoke) programjának következménye. Jelenleg még csak azokra a vízummal rendelkező hallgatókra összpontosítanak, akik tavaly a Hamász-párti egyetemi lázongások szervezői vagy közreműködői voltak, de ezt az elvet bővíteni akarják.
A második szakaszban eleve megakadályoznák ilyen beállítottságú személyek felvételét, főként a Columbia és a UCLA egyetemeken, ahol a legkiterjedtebb akciók folytak. A külügyminisztérium egyik magas rangú tisztviselője a legaktívabb tüntetőket 'hamasznikokat' nevezi, vagyis azokat a hallgatókat, akik nyíltan támogatták a gázai terrorszervezetet.
A szűrés hosszadalmas és drága lesz, mert jelenleg országszerte 1,5 millió diákvízummal rendelkező személyt tartanak nyilván. Ezért első körben a Hallgatói és Cserelátogatói Program átvizsgálása kezdődik meg, melyet sokan cselnek használnak arra, hogy az Egyesült Államokban éljenek és dolgozzanak, miközben az egyetemi tanulmányokat hanyagolják. Közülük többen is feltűntek váratlanul a tavaly tavaszi-nyári demonstrációkon.
Az egyetemekre nehezedő nyomás is nőni fog
Az adminisztráció azt us tervezi, hogy az eddig kirótt pénzügyi megvonások eszközét fokozottan használja, és kiterjeszti már a felvételi szakaszra is. Eddig a Columbia és a Pennsylvania Egyetem került jelentős pénzügyi prés alá, amit tovább fognak szorítani.
„Minden intézmény, ahol külföldi hallgatók vannak, átesik valamilyen felülvizsgálaton” – mondta egy külügyi tisztviselő. „Olyan sok rossz alma lehet egy helyen, hogy az az iskola minősítésének megszüntetéséhez vezet. Még nem tartunk ezen a ponton, de ez nem üres fenyegetés”.
A tekintélyes kaliforniai UCLA már közölte is, hogy
elkötelezett a gyűlölet felszámolása mellett, és az intézmény - a kormányprogramok mellett- saját tervet is készít az antiszemitizmus elleni küzdelemre.
Az ellenoldal is aktív és egyre keményebb, sok bíró is inkább őket támogatja
A kritikusok azzal vádolják az adminisztrációt, hogy lábbal tiporja a szólásszabadságot és a tisztességes eljárási jogokat, és méltánytalanul összekeveri a palesztin jogok védelmét a Hamász támogatásával. Az Egyéni Jogokért és Kifejezésért Alapítvány (FIRE) szólásszabadságot hirdető csoportja azt mondja, hogy egész egyetemek támogatásának megszüntetése nem alapulhat azon, hogy ki a Hamász-párti. Szerintük ez kifejezetten nézőpont-vezérelt döntéshozatal, ami visszaélésekre és önkényes végrehajtásra adhat alapot, - mondta Will Creeley, a csoport jogi igazgatója.
Egy bíró kedden ideiglenesen megtiltotta, hogy a szövetségi ügynökök őrizetbe vegyék Yunseo Chungot, egy kolumbiai diákot, aki részt vett a palesztin-barát tüntetéseken. A végzés azzal érvel, hogy a bevándorlási végrehajtást nem lehet eszközként használni a nem állampolgárságú megszólalók megbüntetésére, akik a jelenlegi adminisztráció által előnytelen politikai nézeteket fejeznek ki.
Ebben a hónapban Mahmúd Khalil, a Columbia palesztin-párti tüntetéseinek szervezője indította el az első jelentősebb adminisztratív pert, amelyben Rubio zöldkártya visszavonására vonatkozó jogát vitatják.
Ellenkezést vált ki a a körülmény is, hogy a diákvízummal rendelkezők jövedelmező bevételi forrást jelentenek a főiskolák számára, amelyeket a végrehajtó hatalom elzárhat.
„Ez az egyik legnagyobb készpénzes tehénük, a külföldi hallgatók. Ez jelentős bevételi forrás számukra” – ismerte el az igazságügyi minisztérium egyik magas rangú tisztviselője. „A nem túl távoli jövőben az fog történni, hogy azok az egyetemek, amelyekről ki tudjuk mutatni, hogy nem tettek semmit a Hamászt támogató tüntetések leállítása érdekében - vagy aktivisták által ösztönzött beiratkozásra -, elesnek a diákvízumok jóváhagyásától, és nem fogadhatnak be külföldi hallgatókat” – mondta az illetékes.
Március 10-én az Oktatási Minisztérium 60 egyetemnek küldött levelet, amelyben figyelmeztette őket az antiszemitizmussal kapcsolatos lehetséges lépésekre.