Az európai műsorszolgáltatók és reklámügynökségek egyértelmű útmutatásra várnak azzal kapcsolatban, hogy pontosan mi tartozik az új uniós politikai reklámokra vonatkozó szabályok hatálya alá, amelyeket október 10-től kell teljes mértékben alkalmazni.
Az Európai Bizottság ígéretet tett arra , hogy további iránymutatással segíti a szabályok végrehajtását, valamint annak meghatározását, hogy mi minősül politikai reklámnak, de egyelőre nem érkezett ilyen iránymutatás.
A Meta és a Google technológiai óriáscégek már közölték, hogy az új szabályok hatályba lépésével leállítják a politikával, választásokkal és társadalmi kérdésekkel kapcsolatos hirdetéseket az uniós platformjaikon.
A Meta egy júliusi nyilatkozatában azt mondta, a jogszabály "jelentős működési kihívásokat és jogi bizonytalanságokat", valamint "megvalósíthatatlan követelményeket" vezet be.
A politikai reklámok átláthatóságára és célzott reklámozására vonatkozó uniós szabályok (TTPA) - amelyek célja az információk manipulációja és a választásokba való külföldi beavatkozás elleni küzdelem - 2024 áprilisában léptek hatályba, de a legtöbb rendelkezés idén október 10-én válik teljes mértékben alkalmazhatóvá.
A szabályok értelmében a politikai hirdetéseknek átláthatósági címkével kell rendelkezniük, és egyértelműen azonosítaniuk kell a legfontosabb információkat, például a szponzorokat, a választást, amelyhez kapcsolódnak, a kifizetett összegeket és a célzási technikákat.
A Bizottság felhívására adott nyilvános visszajelzéseikben a szervezetek figyelmeztetnek a politikai reklám fogalmának kétértelműségére.
A kiadók tanácsa - amely Európa vezető médiaszervezeteinek vezérigazgatóit tömöríti, akik a hírmédia, a televízió, a rádió és a digitális piacokon tevékenykednek - attól tart, hogy a kiadók nem lesznek képesek megfelelni a szabályoknak.
"A kiadóknak nemcsak a rendelkezésnek való megfeleléshez nem lesznek meg a technikai eszközei, de ahhoz sem, hogy visszautasítsák a politikai hirdetéseket, ha azokat programozott hirdetéseken keresztül szolgáltatják, ezáltal a kiadókat elfogadhatatlan kockázatnak teszik ki" - áll a visszajelzésben.
A kiadók a szponzorok azonosításának módját, a következetesség biztosítása érdekében a nyilatkozatok formátumát, valamint a szponzorok hitelességét biztosító ellenőrzési folyamatokat illetően nagyobb egyértelműségre szólítanak fel.
A European Advertisers Standards Alliance, a hirdetések jogszerűségének és valósághűségének biztosításán dolgozó civil szervezet szerint a politikai reklámok meghatározása "közvetlen aggodalomra ad okot", és "garantálni kell, hogy a kereskedelmi reklámok ügyeit kizárják belőle".
"A politikai szereplők [...] tág meghatározása kihívást jelenthet a végrehajtás szempontjából. Úgy véljük, jelenleg nincs olyan megbízható információforrás, amelynek alapján a szolgáltató ellenőrizni tudná egy ügyfél vagy felhasználó politikai státuszát, hogy megerősítse, politikai szereplőnek minősülhet-e" - áll a hozzászólásban .
Az Európai Műsorszolgáltatók Uniója is osztja ezeket az aggodalmakat.
Az 56 európai és Európán kívüli ország 113 közszolgálati médiaszervezetét tömörítő szövetség szerint több egyértelműségre van szükség azzal kapcsolatban, hogy mire vonatkoznak a politikai reklámkampányok. "Nem teljesen világos, hogy bizonyos nem díjazott, témaalapú hirdetések alá tartozhatnak-e ennek a meghatározásnak a hatálya alá" - fogalmazott a szervezet.
"Abban az esetben, ha egy műsorszolgáltató úgy dönt, hogy a közönséget környezettudatosabb magatartásra buzdító reklámsorozatot sugároz, ez tekinthető-e olyan 'házon belüli' tevékenységnek, amelynek célja a politikai folyamatok befolyásolása?" - tette fel a kérdést.
Az október 29-i holland parlamenti választás lesz az első, amelyen a politikai hirdetésekre vonatkozó uniós szabályok teljes körűen alkalmazandók lesznek.