Európában a női politikusoknak nem kell híresnek lenniük ahhoz, hogy online gyűlöletet keltsenek ellenük. Mi áll az ellenségeskedés hátterében?
HIRDETÉS
Giulia Fossati 2021 körül lépett be az olasz politikába, és rendszeresen a közösségi médiához fordult, hogy megossza nézeteit olyan témákról, mint a migráció, a rasszizmus és a feminizmus. Online jelenlétének azonban ára volt.
Fossati szerint a közösségi médiában nagy mértékben jelen van az erőszak. Sok kommentet kap, különösen, ha feminista témákról beszél.
- mondta az Euronews Nextnek Fossati, aki a balközép Partito Democratico tagja, és a Milánó melletti Paviában a párt regisztrált tagjainak számító nőket képviseli.
Fossati még nem túl ismert az olasz politikában, mégis már most is szembesül az online zaklatásokkal, a sértések gyakran a nemére és a korára vonatkozó megjegyzésekkel párosulnak.
- mondta Fossati, akinek a tapasztalatai egyáltalán nem számítanak kivételesnek.
A Politics and Gender című folyóiratban megjelent új, lektorált tanulmány szerint a női politikusok nagyobb valószínűséggel szembesülnek identitásalapú támadásokkal a közösségi médiában, mint férfi társaik.
A kutatók több mint 23 millió olyan bejegyzést elemeztek az X, korábbi nevén Twitter közösségi médiaplatformon, amelyeket németországi, spanyolországi, brit és egyesült államokbeli politikusoknak címeztek. A platformon ekkor még aktív tartalommoderáció működött.
Míg a férfiak és a nők hasonló számú online támadással szembesülnek, a férfi politikusokat inkább általános sértésekkel szembesülnek, a női politikusokat viszont gyakrabban támadják megjelenésük, nemük, etnikai hovatartozásuk vagy személyes erkölcsiségük miatt. Európában a hírnévnek kevés köze van a támadásokhoz. A női politikusok civilizálatlan tweetekkel szembesülnek, függetlenül attól, hogy mennyire ismertek, és jobban ki vannak téve az ilyen támadásoknak, mint férfi társaik - állapították meg a kutatók.
A tanulmány a "civilizálatlan" tweeteket úgy határozza meg, mint amelyek gyűlöletbeszédet, nemi sztereotípiákat, kirekesztő nyelvezetet (például "a nők inkább maradjanak otthon, minthogy politikával foglalkozzanak"), az egyéni jogok fenyegetését, névmásolást, karaktertámadásokat ("hazug", "áruló"), vulgaritást, szarkazmust, csupa nagybetűs kiabálást, illetve uszító vagy megalázó tartalmakat tartalmaznak.
Ezek az online támadások - figyelmeztetnek a kutatók - arra késztethetik a nőket, hogy csökkentsék online jelenlétüket, és visszatarthatják őket attól, hogy politikai hivatalokért induljanak.
A nőkkel szembeni online gyűlölet mélyen gyökerező okai
A tanulmánynak vannak bizonyos korlátai. Pető Andrea, a bécsi Közép-európai Egyetem nemi tanulmányok tanszékének professzora kritizálta a tanulmányban használt mesterséges intelligenciát, mondván, ezek a modellek ugyan képesek a kifejezett fenyegetések jelzésére, a verbális agresszió árnyaltabb formáit azonban nehezen ismerik fel.
Hasonlóképpen, a kommentek "civilizálatlanként" való megjelölésével bizonyos összefüggések kimaradhatnak, például az a tény, hogy sok "demokratikus szavazó vallja ezeket az állítólag "civilizálatlan" nézeteket" - mondta Pető az Euronews Nextnek.
Ennek ellenére a tanulmány általános következtetései nem meglepőek a nemek és a politika szakértői számára.
A nők online zaklatása már régóta a figyelem középpontjában áll, ami kutatásokat, vitákat és jogi reformokat indított el
A hatalom, a politika és a nyilvános viták történelmileg nem kapcsolódtak női szerepekhez vagy hagyományokhoz. Gondoljunk csak a nők szavazati jogára. Néhány európai országban, például Görögországban csak 1952-ben vezették be az általános választójogot az országos választásokon.
Ennek a nemek közötti egyenlőtlenségnek az öröksége még ma is nyilvánvaló.
De vajon ezt az online ellenségeskedést a mélyen gyökerező társadalmi attitűdök vagy az ezeket felerősítő technológiai rendszerek okozzák? Esetleg mindkettő?
Technológiai és gazdasági kérdések
Az Oxfordi Egyetem és a németországi Potsdamban működő Hasso Plattner Intézet technológiai és szabályozási professzora, Sandra Wachter, azt mondta az Euronews Nextnek, hogy
"Azok, akik már most is elnyomást és megkülönböztetést tapasztalnak a társadalomban, nagyobb mértékben szembesülnek ezzel, ha a technológiát teljesen korlátlanul alkalmazzuk. És ezért fontos a jog" - mondta Wachter, megjegyezve, hogy a társadalmi és történelmi okokon túl a nők elleni online támadásokat a nagy technológiai cégek gazdasági érdekei is vezérlik.
"Ezek a cégek az üzleti modelljüket úgy alakították ki, hogy a felhasználókat minél tovább online tartsák, hogy reklámokat adhassanak el" - mondta Wachter.
Ez az egyik fő oka annak, hogy a gyakran szenzációs hangvételű álhírek miért terjednek messzebbre és gyorsabban, mint a legitim információk.
Wachter szerint ennek ellenére sokan nincsenek tudatában a problémának. Az online támadások áldozatait gyakran hibáztatják, míg az elkövetők - és még a bűnüldöző szervek is - gyakran nem értik, hogy posztjaiknak milyen súlyos következményei lehetnek, részben a digitális környezet miatt.
Hogyan lehet orvosolni a problémát
Egyes platformok, például a TikTok, mesterséges intelligencia által vezérelt tartalommoderációt alkalmaznak, míg mások, például a Meta Facebook és az Instagram, visszavették a tartalomellenőrzést.
Az AI azonban nem tud mindent elkapni.
Mind de Vuyst, mind Wachter egyetért abban, hogy az olyan szabályozások, mint az Európai Unió digitális szolgáltatási törvénye (DSA) jó irányba tett lépés.
A 2024 februárjában hatályba lépő DSA célja a fogyasztók online jogainak védelme. Megkönnyíti a felhasználók számára, hogy jelezzék, ha egy online bejegyzés problémás, és a nagy közösségi médiavállalatoknak kockázatcsökkentő protokollokat kell bevezetniük.
Ugyanakkor mind de Vuyst, mind Wachter azt állítja, hogy a DSA értelmében a vállalatok elszámoltathatósága továbbra is alacsony marad.
- mondta Wachter.
Visszatérve Olaszországba, Fossati saját kezébe vette a dolgokat. Először azzal töltötte az idejét, hogy vitába szállt online gyűlölködőivel, és megpróbálta megérteni a nézőpontjukat. Azonban más megközelítést választott, miután rájött, hogy sok kommentelő nem nyitott a valódi vitára.
"Ha valaki sérteget, a válaszom mindig nagyon ironikus" - mondta.
Ha egy hozzászólás különösen sértő, emlékezteti a felhasználót, hogy feljelentést tehetne, de még soha nem tette meg, mert ez költséges és nehézkes eljárás lenne.