Hiába lép életbe a mesterséges intelligencia felhasználására vonatkozó uniós törvény a hétvégén, a szerzők továbbra is kiszolgáltatottak. Ezt mondja kreatív szakemberek több európai csoportja is, és további intézkedéseket kérnek.
HIRDETÉS
A mesterséges intelligenciáról szóló európai törvény (AI-törvény) hatálybalépésekor a művészeket képviselő csoportok szerint még mindig számos kiskaput kell bezárni ahhoz, hogy a művészek boldogulni tudjanak egy olyan világban, amelyet egyre inkább a mesterséges intelligencia ural.
A szervezetek szerint a mesterséges intelligenciáról szóló törvény, amelyet azért ünnepelnek, mert ez az első átfogó jogszabály, amely globálisan szabályozza a mesterséges intelligenciát, tele van problémákkal.
Az olyan csoportok, mint az Európai Zeneszerzők és Dalszerzők Szövetsége (ECSA) és a Szerzői és Zeneszerzői Társaságok Európai Csoportosulása (GESAC) szerint a jogszabály nem védi azokat az alkotókat, akiknek a műveit generatív mesterséges intelligencia modellek képzéséhez használják.
Szakértők szerint a művészek munkája folyamatosan veszélyben van addig, amíg nem születik egyértelmű szabály arra, hogy a technológiai vállalatoknak engedélyt kell kérniük, és jogdíjat kell fizetniük a művészeti alkotások fehasználásakor.
"Tagjaink munkáját nem szabadna átláthatóság, beleegyezés és díjazás nélkül felhasználni, és úgy látjuk, hogy az AI-törvény végrehajtása ezt nem garantálja" - mondta Marc du Moulin, az ECSA főtitkára az Euronews Nextnek.
"A szekér húzza a lovat"
Az új törvény célja, hogy a mesterséges intelligencia "biztonságos, átlátható, nyomon követhető, megkülönböztetésmentes és környezetbarát" maradjon - áll az Európai Bizottságnak a törvényről szóló magyarázatában.
A törvény a mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalatokat négy kockázati szint alapján minősíti: minimális, korlátozott, magas vagy elfogadhatatlan. Az elfogadhatatlan tartományba tartozókat már most is tiltják, például azokat a mesterséges intelligenciákat, amelyek manipulatívak, vagy amelyek társadalmi megkülönböztetést alkalmaznak, ahol viselkedés vagy gazdasági státusz alapján rangsorolnak egyéneket.
A Bizottság szerint a legtöbb generatív mesterséges intelligencia a minimális kockázati kategóriába tartozik. Az ilyen technológiák tulajdonosaival szemben még mindig vannak bizonyos követelmények, mint például a szerzői jogvédelem alatt álló adatok összefoglalóinak közzététele, amelyeket a vállalatok az AI-k képzéséhez használtak.
Az EU szerzői jogi törvényei szerint a vállalatoknak jogukban áll felhasználni a szerzői joggal védett anyagokat szöveg- és adatbányászathoz, ahogyan azt az AI-képzéséhez is teszik, kivéve, ha a szerző "fenntartja a jogait" - mondta Du Moulin, aki szerint nem világos, hogy a művészek hogyan tudnak nyilatkozni arról, hogy munkájukat megoszták vagy nem a mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalatokkal.
"A szekér húzza a lovat. Nem tudod, hogyan mondhatod le, de a munkádat addigra már felhasználják" - mondta. Vagyis a művész nem engedélyt ad, az már adottnak van véve, és ő legfeljebb tiltakozhat, ha egyáltalán tudomást szerez arról, hogy felhasználták a művét valamihez.
Az EU általános célú mesterséges intelligenciáról szóló gyakorlati kódexe (GPAI), amely egy önkéntes megállapodás a mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalatok számára, arra kéri a szolgáltatókat, hogy kötelezzék el magukat egy szerzői jogi politika mellett, vezessenek be biztosítékokat a jogsérelmek elkerülése érdekében, és jelöljenek ki egy helyet a panaszok fogadására és feldolgozására.
Az aláírók között eddig olyan nagy technológiai és mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalatok voltak, mint az Amazon, a Google, a Microsoft és az OpenAI.
A Bizottság szerint a szerzői jog ugyanúgy mindenkire nézve kötelező, mint eddig is
A mesterséges intelligenciáról szóló törvény szerinti további átláthatósági követelmények egyértelművé teszik a művészek számára, hogy ki és mikor használta már fel az anyagukat - tette hozzá du Moulin, aki szerint így nehéz kifizetést követelni olyan munkákért, amelyeket már felhasználtak a mesterséges intelligencia modellek képzéséhez.
"Még ha a mesterséges intelligenciáról szóló törvénynek van is néhány jó jogi következménye, az csak a jövőre vonatkozik, nem lesz visszamenőleges hatályú" - mondta Du Moulin.
Adriana Moscono, a GESAC vezérigazgatója elmondta, hogy néhány tagjuk megpróbált lépéseket tenni, leveleket és e-maileket küldött az egyes AI-cégeknek, hogy licencet kapjanak a tartalmaikra, de nem jártak sikerrel.
"Nem érkezett válasz" - mondta Moscono az Euronews Nextnek. "Abszolút elutasították ... a szerzői jogok tiszteletben tartásának és az engedély megszerzésének szükségességét. Tehát kérem, hogy az Európai Bizottság ösztönözze az engedélyezést".
Thomas Regnier, a Bizottság szóvivője az Euronews Nextnek elmondta, hogy a mesterséges intelligencia szolgáltatóinak tiszteletben kell tartaniuk a jogtulajdonosokat, amikor szöveg- és adatbányászatot végeznek, és ha jogsértés történt, akkor azt magánúton rendezhetik. Az AI-törvény "semmilyen módon nem érinti a hatályos uniós szerzői jogi jogszabályokat" - folytatta Regnier.
A csoportok kérik a licenctárgyalások mandátumát
Du Moulin és Moscono arra kérik a Bizottságot, hogy sürgősen tisztázza a törvényben szereplő szerzői jogvédelemmel kapcsolatos szabályokat.
"A gyakorlati kódex, a sablon és az iránymutatások nem biztosítanak számunkra semmilyen lehetőséget arra, hogy javítsunk a helyzetünkön" - mondta Moscono. "Nem garantálják ... a mesterséges intelligenciáról szóló törvény megfelelő alkalmazását".
Az érdekvédők szerint a Bizottság azt is előírhatná, hogy a mesterséges intelligenciával foglalkozó cégek átfogó vagy kollektív licencekről tárgyaljanak az érintett művészcsoportokkal.
A németországi Zenei Előadóművészi és Mechanikai Többszörözési Jogok Társasága (GEMA) két szerzői jogi pert indított az OpenAI nevű AI-vállalatok, a ChatGPT anyavállalata, valamint a Suno AI, egy AI-zenegyártó alkalmazási gyakorlata ellen.
Bár Du Moulin szerint az ítélet nem kapcsolódik közvetlenül a mesterséges intelligenciáról szóló törvényhez, mégis meghatározhatja, hogy a mesterséges intelligenciával foglalkozó cégeket milyen mértékben kötelezhetik a szerzői jogi törvények.
Du Moulin szerint a Bizottság és az Európai Bíróság, az EU legfelsőbb bírósága is jelezte, hogy felülvizsgálják a 2019-ben kiadott szerzői jogi jogszabályban szereplő szöveg- és adatbányászati mentességet.
Az új AI-vállalkozásoknak 2026-ig meg kell győződniük arról, hogy megfelelnek az AI-törvény előírásainak. Ez a határidő 2027-ig meghosszabbodik az EU-ban már működő vállalatok számára.