Európa a Holdért folytatott versenyben az élre kíván állni egy közel 1000 négyzetméteres, a holdfelszínt reprodukáló létesítménnyel, amely lehetővé teszi az űrhajósok számára, hogy a lehető legjobb körülmények között készüljenek fel a jövőbeli küldetésekre.
HIRDETÉS
Bár első pillantásra úgy néz ki, mint egy homoksziget, a homokból és szürke sziklákból álló tér az űrtechnológia egyik legmodernebb fejlesztését képviseli. A Luna projekt a Hold felszínének reprodukciójáról szól.
Köln közelében Európa és a világ minden tájáról érkező űrhajósok felkészülhetnek a következő küldetésre. A létesítmény, amely hamarosan 900 tonna holdport fog tartalmazni, az Európai Űrügynökség (ESA) és a Német Űrkutatási Központ együttműködésének eredménye, és a világon sehol máshol nem található hasonló.
"Ez a létesítmény egyedülálló, mert itt mindent megtalálunk, amit a Holdon is. Van holdhomokunk, ami nagyon kicsi és finom, és veszélyes, ha belélegzi az ember, illetve a berendezésekre is veszélyes" – magyarázza Matthias Maurer, az ESA űrhajósa és a projekt tanácsadója.
"Aztán ott vannak a holdkőzetek is, olyanok, amelyek a Földről származnak, de valóban azonosak azokkal a kőzetekkel, amelyeket a Holdon fogunk találni".
E felszín reprodukálásához a projekt tervezői Norvégiában, Németországban és Olaszországban kerestek kőzeteket.
A megnyitáskor az űrhajósok megismerkedhettek a Hold textúrájával, dőlésszögével és hasadékaival. Mi több, 2026-ra ez a létesítmény olyan szerkezettel fog rendelkezni, amely képes lesz reprodukálni a Hold gravitációját. Egy kötélrendszer segítségével az űrhajósok képesek lesznek a holdi súlyukkal mozogni. Matthias Maurer rámutatott, hogy egy, a Földön 60 kg-os ember 10 kg-ot nyom a Holdon.
A szerkezethez egy szimulált holdbázis is csatlakozik majd, így egyhetes vagy annál hosszabb küldetések teljes elszigeteltségben végezhetők el.
A létesítmény reprodukálja azokat a különleges fényviszonyokat is, amelyekkel az űrhajósok a Hold pólusait elérve találkoznak majd.
"A Holdon nincs légkör. Így nagyon-nagyon erős kontraszt van az intenzív sötétség és az intenzív fény között. Akik már átélték, elmondhatják, hogy ez igazi kihívás. Nem ehhez vagyunk hozzászokva" – magyarázza Samantha Cristoforetti, az ESA űrhajósa.
A Luna rendszer a gyártóknak is szól. Ők tesztelhetik majd a berendezéseiket, például a rovereket és az űrruhákat, illetve ellenőrizhetik, hogy ellenállnak-e a mindenhonnan beszivárgó homoknak és a szélsőséges körülményeknek. A mérnökök és az űrhajósok tudják, hogy minden egyes, a Holdon megtakarított óra több millió eurót takarít meg.
"Ez azért fontos, mert azt akarjuk, hogy előbb menjenek tönkre a dolgok a Földön, mint a Holdon" – hangsúlyozza Jürgen Schlutz, aki a projekten dolgozik.
"Itt mindent a végletekig ki akarunk próbálni, hogy kiderítsük, hogyan működnek a dolgok, hogyan osztjuk fel a feladatokat az űrhajósok, a robotok és a földi csapatok között. És nagyon szeretnénk, ha a technológiákat valódi, valósághű környezetben tesztelnénk".
Az Egyesült Államok, Japán és Kanada küldöttsége már meglátogatta a szerkezetet. Az alig több mint 10 éve indult projekt minden tervezőjének egyetlen célja van: az űrhajósoknak azt az érzést adni, hogy már fél lábbal a Holdon járnak.