A gazdasági pánik beköszöntével sokan aggódnak az infláció és különösen a stagnálás miatt, és elegük van a skimpflációból. De mit jelentenek ezek pontosan?
HIRDETÉSJárt-e mostanában úgy kedvenc éttermében, hogy azt vette észre, a rendelt étel nem volt olyan jó, vagy az adagok sokkal kisebbek voltak? Tapasztalta, tapasztalja-e, hogy az otthoni étkezés is drágább lett, mivel a bevásárlás többe kerül mint korábban? Nos, az érzés, hogy minden drágább és talán egy kicsit rosszabb is lett, egyáltalán nem alaptalan. A felelősséget mindezért nagyrészt az inflációra hárítják.
A gazdasági pánik beköszöntével egyre többen aggódnak az infláció, különösen a stagnálás miatt, és elegük van a skimpflációból. De mit jelentenek ezek a szavak pontosan, kisokosunkból kiderül.
Infláció
Számos ország küzd a 40 éves csúcson lévő infláció hatásaival. Ez azt jelenti, hogy kevesebbet kapunk a pénzünkért, és még kevesebbet kapunk az árukért. Az árak alapvetően akkor emelkednek, amikor hiány van és/vagy nagy a kereslet az áruk vagy szolgáltatások iránt. Talán a legaktuálisabb példa erre az Amazon, amely úgy döntött, megemeli a Prime-tagság árát, és a lépést az inflációra fogta.
Az inflációt azzal mérik, hogy az áruk és szolgáltatások mennyire drágultak egy bizonyos időszak, általában egy év alatt. Az egyik jól ismert mutató a fogyasztói árindex, amely a háztartások által fogyasztott áruk és szolgáltatások kosarának százalékos árváltozását méri.
A mérsékelt infláció normálisnak tekinthető, ám a jelentős kiugrások azt jelenthetik, hogy a megélhetési költségek hirtelen sokkal magasabbak lehetnek. Az infláció jelenlegi magas szintjének oka a gazdasági gondok tökéletes vihara, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ugyanis kedden "komornak és egyre bizonytalanabbnak" minősítette a világ gazdasági kilátásait.
A globális pénzügyi problémáiért sokan az ukrajnai háború hatását okolták, ami megemelte a benzin- és élelmiszerárakat, és hiányt okozott az alapvető élelmiszerekből. Csakhogy még a háború februári kitörése előtt, a koronavírusjárvány miatt álltak le gyárak, és az olyan exportközpontokban, mint Kína, logisztikai akadályok is felmerültek, amelyek ellátási láncproblémákat és hiányt okoztak. Ez pedig megemelte az áruk árát és a szállítási költségeket.
Zsugorfláció (Shrinkflation)
Ha Ön szereti a svájci csokit, talán emlékszik, amikor a Toblerone 2016-ban kicsit másképp kezdett el kinézni és már nem az Alpokra hasonlított, a háromszögek közötti rések kiszélesedtek. Miközben a csokoládé ára nem emelkedett, a 170 grammos nettó tömege 150 grammra csökkent. Ez az úgynevezett "zsugorodás" klasszikus esete, amikor egy termék térfogata vagy mérete zsugorodik. Kissé alattomos megoldásnak tekinthető, mivel a fogyasztók kevésbé valószínű, hogy megmérik a terméket, és észreveszik a különbséget az áremelkedéshez képest.
Skimpfláció
Azt jelenti, amikor a vállalatok "spórolnak" a termék vagy szolgáltatás minőségén. Ennek egyik fő oka az, hogy a vállalatok visszavesznek a szolgáltatás minőségéből, hogy az továbbra is nyereséges maradhasson, ergo kevesebb pénzt fordítanak a személyzetre vagy az anyagokra.
Recesszió
Ha a stagflációt inflációval kísért recesszióként határozzuk meg, akkor fontos tudni, hogy mi is a recesszió pontosan. Bár a szó riadalmat kelthet, a recesszió a gazdasági ciklus természetes része. A recessziót úgy határozzák meg, hogy két egymást követő negyedévben a bruttó hazai termék (GDP) csökkenő eredményeket mutat. Problémák merülnek fel azonban, ha az alacsony növekedés munkanélküliséggel vagy magas inflációval párosul, az úgynevezett stagflációban, ami sokkal ritkább.
Stagfláció
Ahogy a név is sugallja, minden stagnál, nem mozog sokat. Gazdasági szempontból ez egyszerre jelent magas inflációt, gazdasági stagnálást és magas munkanélküliséget. Stagfláció akkor alakulhat ki, ha recesszió következik be, mielőtt az inflációs ráta a központi bankok által kívánt szintre csökkenne.
A kifejezést az 1970-es években használták széles körben, miután az Egyesült Államokban súlyos recesszió sújtotta a gazdaságot, amelyet infláció kísért. A 70-es és 80-as évek stagflációs időszakában több recesszió és gyenge gazdasági növekedés volt jellemző. Azután ért véget, hogy az USA nemzeti bankja, a Federal Reserve az infláció megfékezése érdekében kamatemelést hajtott végre.