Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Nem könnyű ukrán menekültként állást találni az EU-ban

Írta: Naomi Lloyd
euronews_icons_loading
Nem könnyű ukrán menekültként állást találni az EU-ban
Szerzői jogok  euronews

Az ukránok három évre kaphatnak munkavállalási engedélyt az Európai Unióban. De milyen nehéz itt állást találni? Ausztriában követtük két álláskereső ukrán nő történetét a Real Economy-ban, és szakembereket is kérdeztünk a témában.

A háború elől menekülő ukránok három évre kapnak munkavállalási engedélyt az EU-ban. Az viszont kérdés, hogy mennyire könnyű nekik munkát találni, és persze ez is, hogy mit jelent a jelenlétük az európai munkaerőpiacra nézve.

Oroszország Ukrajna elleni háborújának kezdete óta már több mint 7 millió ukrán hagyta el az országát, bár közülük nagyjából 2 millióan már visszatértek.

Többségük nő és gyermek. Automatikus tartózkodási és munkavállalási engedélyt kaptak három évre az Európai Uniótól, de nem könnyű elhelyezkedni: nem mindig beszélik a nyelvet, egyedül kell ellátniuk a gyerekeiket, nem feltétlenül ismerik el az otthon szerzett végzettségüket, ráadásul traumatizáltak lehetnek.

Segítségképpen az EU nyelvtanfolyamokat és képzéseket biztosít számukra, illetve ukrán nyelvű útmutatót a munkakereséshez. Emellett az uniós munkáltatók is segítséget kapnak az ukrán végzettségek értelmezéséhez és elfogadásához.

A harmadik országbeli állampolgárok készségprofil-készítő eszköze elnevezésű, többnyelvű alkalmazást a harmadik országbeli állampolgárokat segítő szervezetek számára készítette az Európai Unió. Az eszköz segítségével a szervezetek felmérhetik és rögzíthetik a harmadik országbeli állampolgárok készségeit, képesítéseit és szakmai tapasztalatait, és személyre szabott tanácsokkal láthatják el őket, így például ajánlhatják az oklevelek elismertetését, a készségek érvényesítését, a továbbképzést vagy a foglalkoztatást támogató szolgáltatások igénybevételét.

Van, akinek könnyen megy

Több mint 40 ezer ukrán menekült döntött úgy, hogy – egy időre legalábbis – Ausztriában marad. Egy ideiglenes engedély lehetővé teszi számukra, hogy munkát is vállaljanak az országban.

Az ország déli részére utazott stábunk, a hegyeiről és tavairól híres Karintiába. Natalija kozmetikus volt Ukrajnában. Amikor megérkezett a helyi menekültközpontba, a hotelben máris szállást és munkát ajánlottak neki.

„Szeretek itt dolgozni. Szeptemberig kötöttünk szerződést, aztán meglátom, hogy áll a helyzet Ukrajnában,” mesélte Natalija Voznyuk az Euronewsnak.

Ausztriában virágzik a turizmus, 2019 óta a vendéglátóiparban megnőtt a munkaerőhiány, sok munkáltató nem talál megfelelő munkaerőt. A szállodaigazgató számára ésszerű döntésnek tűnt a szabad szobákat és szabad pozíciókat felajánlani nyárra az ukrán menekülteknek.

„Most nagyjából 60-70 ember lakik itt, és közülük 29-en nálunk is dolgoznak különböző területeken: a konyhán, az étteremben, takarítóként, gyermekfelügyelőként. Nagyon jól működik. Van persze nyelvi akadály, de igyekszünk kezelni,” mondta a HR-igazgató, Alexandra Tiefenbacher.

Natalija beszél néhány szót angolul, ami lehetővé teszi számára, hogy szót értsen a kollégáival. De ellátni a munkáját és vigyázni az 5 éves lányára is nem mindig könnyű.

„Nehéz. Van ugyan itt egy játszószoba, de csak fél 5-ig van nyitva. Ha este 11-ig vagyok műszakban, meg kell kérnem valakit, hogy vigyázzon rá,” mondta.

Másoknak nehéz, pedig szakember hiány is van

Ausztriában az egészségügyi- és az IT-szektorban is szakemberhiány van. Bár az Ukrajnából ide érkező menekültek fele diplomás, mégsem könnyű gyorsan betölteni egy-egy ilyen pozíciót.

Bécsben találkozott stábunk egy másik ukrán menekülttel, a háromgyermekes Gannával, aki némettanár. Elkísérték őt egy menekülteknek kialakított munkaügyi központba.

„A legfontosabb számomra az volt, hogy találjak iskolai helyet a három gyerekemnek. És most, hogy sikerült, tudok munkát keresni,” mesélte Ganna.

Ganna szeretne némettanárként olyan menekülteknek segíteni, akik nem beszélik a nyelvet. De a diplomáját nem ismerik el itt. „A bizonyítványaimat le kell fordítani, hitelesíttetni és elismertetni itt. Ez gondot jelent, mert nagyon sokáig tart.”

A munkaügyi központ dolgozói segítenek ebben Gannának.

„Elkísértük őket ezekre a találkozókra, fordítunk, és segítünk, ahol kell. A cél egy nagy hálózat kiépítése, hogy minden partnerrel együtt dolgozzunk, mert akkor a lehető leggyorsabban tudunk segíteni,” magyarázta az Itworks alkalmazottja, Marjana Celebi.

Addig pedig Ganna – akárcsak a többi, Ausztriában regisztrált menekült – minimálbért kap és egészségbiztosítást.

Hogyan felelhet Európa ezekre a kihívásokra? Erről Sandra Leitnert, a migrációs folyamatok szakértőjét kérdeztük.

"Ha csak a munkaerő-piaci integrációról van szó, ha nem vesszük figyelembe a kulturális szempontokat, a politikai hatásokat, akkor azt hiszem, sokat tanultunk az előző migrációs hullámokból, olyan szempontból, hogy mi az, ami valóban fontos a munkaerő-piaci átmenet zökkenőmentessége szempontjából. Ez pedig a nyelv, az oktatás, a képesítések elismerése, és ha ezek megvannak, akkor szerintem bárki boldogulhat,” véli a közgazdász.

A 2015-ös migrációs válság tapasztalata segít

Johannes Kopf az Osztrák Állami Foglalkoztatási Szolgálat főigazgatója, és egyben az Állami Foglalkoztatási Szolgálatok Európai Hálózatának vezetője. Őt kérdezte a műsor házigazdája, Naomi Lloyd.

Ebben a hálózatban mind a 27 uniós tagállam, Norvégia, Izland és Lichtenstein, valamint az Európai Bizottság részt vesz, és lehetővé teszi számukra a legjobb gyakorlatok megosztását, valamint az ötletek és tapasztalatok cseréjét.

A hálózat kulcsszerepet játszik abban, hogy az újonnan érkezett ukránok készségei megfeleljenek a munkaerőpiac igényeinek, és nyilvánosan kifejezte szolidaritását az ukránokkal, valamint elkötelezettségét a háború elől menekülők támogatása mellett.

Naomi Lloyd:Hogyan tudják európai szinten kezelni az ukrán menekültek megjelenését?

Johannes Kopf: Ez a téma már néhány nappal a borzalmas háború kitörése után aktuálissá vált, amikor a lengyel kollégáink értesítették a hálózatot, hogy hamarosan itt lesznek az első ukrán menekültek, akiknek segítségre lesz szükségük. Ez pedig a szolidaritás egy valóban nagy hullámát okozta az állami foglalkoztatási szolgálatoknál Európa-szerte. Van néhány állam, Svédország, Németország és Ausztria is, amelyek elég nagy tapasztalatra tettek szert a 2015-16-os menekültválság alatt és után. Például hogy hogyan szervezzék meg a képzések elismerésének folyamatát, vagy hogyan térképezzék fel az egyén készségeit az anyanyelvükön.

Naomi Lloyd:Nagyon bizonytalan, hogy meddig húzódhat el a háború, de sok ukrán haza akar menni. Ennek fényében, hogyan lehet integrálni őket az európai munkaerőpiacra?

Johannes Kopf: Jelenleg az ide érkezők többsége nő és gyerek, természetesen különböző szükségletekkel. De a legfontosabb, hogy gyermekfelügyeletre biztosan szükség van. Ausztriának elegendő helyet kell biztosítania iskolákban, óvodákban. A következő lépés a munkaerőpiacra való belépés. Persze van munkaerőhiány is, és olyan vállalatok, amelyek képzett szakembereket keresnek, és most felcsillant a remény, hogy találnak is, például IT-szakembert Ukrajnából. De én nem igazán szeretem összemosni a menekültügyi kérdéseket a munkaerőpiaci igényekkel. És igen, sokkal jobb integrálni ezeket az embereket, mint csupán szociális ellátást fizetni nekik. De ez elsősorban – és ez a legfontosabb – humanitárius kérdés.