Japán kutatók szerint a koronavírus omikron variánsa akár nyolc napig is túlél a műanyagon vagy az emberi bőrfelületen - ez többszöröse annak, mint amit korábban gondoltak.
HIRDETÉSHosszabb ideig tud túlélni a koronavírus omikron variánsa különböző hordozófelületeken, mint a vírus korábbi változatai - derült ki egy friss japán kutatásból. Valószínűleg épp ez az oka annak, hogy egyre inkább kiszorítja a szintén rendkívül fertőző delta variánst és mára a megbetegedések nagy részét az omikron okozza.
A Kiotói Prefekturális Orvostudományi Egyetem egyik csapata által publikált kutatás szerint az omikron sokkal hosszabb ideig él túl a műanyag felületeken vagy az emberi bőrön, mint elődei. Ennek oka, hogy az omikronnak nagyon jó a "környezeti stabilitása", vagyis hosszú időn át fertőzőképes bír maradni gazdaszervezet nélkül is.
"A tanulmányunk azt mutatta meg, hogy egy műanyag felszínen és az emberi bőrön az alfa, béta, delta és omikron variánsok kétszer tovább maradtak fertőzőképesek, mint az eredeti koronavírus-változat."
Míg az eredeti vírus átlagos túlélési ideje a műanyag felületeken 56 óra volt, addig az alfa variánsnál ez 191,3 óra, a béta verziónál 156,6 óra, a gammánál 59,3 óra, a deltánál pedig 114 óra volt. Ehhez képest az omikron 193,5 óráig - vagyis nyolc napig - marad fertőzőképes.
Az emberi bőrön is legalább 21 órán át megmarad
A halottak bőrmintáin, melyeket a kísérletben használtak, az eredeti vírus átlagos túlélési ideje 8,6 óra volt. Az alfa verziónál ez 19,6 órára nőtt, a bétánál 19,1 órára, a gammánál 11 órára, a deltánál 16,8 órára, az omikronnál viszont már 21,1 órára. Megjegyzendő az is, hogy a vírusmutációk általában ellenállóbbak voltak az etilalkoholos fertőtlenítéssel szemben, mint az eredeti vírus - de 15 másodperccel az alkoholos kézfertőtlenítés után végül minden esetben inaktívvá váltak a bőrön. "Így bizonyítást nyert, hogy erősen ajánlott betartani a WHO által javasolt kézfertőtlenítést és a fertőtlenítők használatát" - teszik hozzá a kutatók.
"A tanulmány megmutatta, hogy a vizsgált variánsok közül az omikronnak van a legjobb alkalmazkodóképessége, ez pedig arra utal, hogy ez a rendkívül jó környezeti alkalmazkodás lehet az egyik oka annak, hogyan tudta az omikron variáns kiszorítani a deltát ilyen gyorsan" - írják a szerzők.
Az omikron mostanra már minden európai uniós országban megjelent, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ adatai szerint a tagállamok többségében pedig átvette a domináns vírusmutáció helyét is. A legnagyobb arányban Finnországban (a vizsgált minták 99,9 százaléka), Belgiumban (99,7 százalék), Máltán (99,3 százalék) és Dániában (98,8 százalék) mutatták ki.