Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Egy közönséges nátha segíthet kivédeni a covid-ot - de csak ha be vagyunk oltva

Access to the comments Kommentek
Írta: Noemi Mrav  & Tom Bateman
Egy közönséges nátha segíthet kivédeni a covid-ot - de csak ha be vagyunk oltva
Szerzői jogok  Getty Images via Canva

Segíthet a szervezetnek a Covid-19 elleni védekezésben, ha náthásak vagyunk, vagy nemrég estünk át megfázáson - derítette ki az Imperial College London új kutatása. A kislétszámú mintán végzett kutatás szerint azok, akik átestek a fertőzésen, kisebb eséllyel lettek koronavírus-fertőzöttek - ettől függetlenül a kutatók óva intenek attól, hogy valaki csak erre hagyatkozzon a vírus elleni védekezésben.

Egy közönséges nátha is segíthet abban, hogy ne fertőződjünk meg a koronavírussal - állítja egy, a Nature magazinban publikált tudományos kutatás, melyet az Egyesült Királyságban, 52 fő részvételével végeztek. A kis létszámú kutatásban a vizsgált személyek mindegyike ki volt téve a koronavírus fertőzésveszélyének otthonában - ennek ellenére mégis csak a résztvevők fele, 26 ember kapta el a vírust. Vérmintáik alapján közülük mindenkinek alacsonyabb volt a T-sejt (másnéven fehérvérsejt) száma, mint azoknak, akik nem kapták el a vírust, annak ellenére sem, hogy ugyanúgy ki voltak téve a veszélynek.

T-sejtes védelem

De miért van ez így? A megfázás, vagyis közönséges nátha esetén szervezetünk T-sejteket kezd termelni, melyek kulcsszerepet játszanak abban, hogy az immunrendszerünk rendesen működjön. A kutatók arra jöttek rá, hogy bár ezek a T-sejtek eredetileg a nátha legyőzésére jöttek létre, a Covid-19 elleni védekezésben is hatásosak voltak, mivel képesek voltak felismerni és megtámadni a vírust.

"Azt találtuk, hogy a már meglévő fehérvérsejtek magas szintje, melyet a szervezet akkor hozott létre, mikor a koronavírus egy másik fajtájával, pl náthával találkozott, képesek voltak a Covid-19 ellen is védeni az adott személyt" - mondta el a kutatás vezetője, Dr. Rhia Kundu. Ez az eredmény kulcsfontosságúak lehet a következő generációs, a koronavírus jövőbeni variánsai elleni védőoltások fejlesztésében is.

A fehérvérsejtek keresztirányú reakciójának oka az, ahogyan a vírust megtámadják. "A T-sejtek a vírusban lévő fehérjét támadják, nem pedig a vírus felszínén lévő tüskefehérjét" - mondta el Ajit Lalvani professzor, rangidős kutató. A jelenlegi koronavírus-védőoltások működési elve ugyanis az, hogy úgy kényszerítik immunválaszra a szervezetet, hogy a vírus tüskefehérjéjét támadják. Az omikron variáns feltűnésével azonban egyértelművé vált, hogy a különböző tüskefehérje-variánsok felbukkanásával a tüskefehérje elleni támadás kevésbé hatékonnyá vált és így a rendelkezésre álló vakcinák hatékonysága is csökken.

AFP
A tüskefehérje a vírus azon része, mely kapcsolódik az emberi sejtekhez és megfertőzi őketAFP

"Ezzel ellentétben a vírus belső fehérjéje, melyet a T-sejtek támadnak, sokkal kevésbé mutálódik, aminek eredményeképp ez a módszer sokkal hatékonyabb a különböző variánsokkal szemben, ide értve az omikront is - mondta Lalvani. - Az új vakcinák, melyekben megtalálható ez a konzervált belső fehérje, sokkal inkább hozzájárulnak a T-sejtek védekező reakciójának kiváltásához, ez pedig hatékonyabb védelmet biztosít a jövőbeni variánsok ellen."

Nem elég a nátha védelmében bízni

De miközben a kutatás úgy találta, hogy a magasabb T-sejt számmal rendelkező személyek kevesebb eséllyel kapták el a koronavírust, a szerzők a tanulmányban kiemelik: senki se számítson arra, hogy ha náthás volt, az majd megvédi a fertőzéssel szemben - már csak azért sem, mert nem minden náthát okoznak koronavírusok.

"Kiemelném, hogy senki nem támaszkodhat csak erre. A legjobb módja a védekezésnek az oltás, és a megerősítő oltás felvétele" - mondta a kutatás vezetője.

Arról sem feledkezhetünk el, hogy míg a kutatók szerint tanulmányuk a "jelenlegi legegyértelműbb bizonyítékot" szolgáltatta arról, hogy a koronavírus okozta közönséges nátha alatt termelődött T-sejtek védelmet nyújtottak a későbbi koronavírus-fertőzéssel szemben is, a kutatásban részt vevők alacsony létszáma, illetve az, hogy 88 százalékuk fehér, indoeurópai eredetű volt, nem ad elégséges bizonyítékot arra, hogy ugyanez a reakció játszódik le minden demográfiai csoportban.