Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Nem sok derül ki a magyar minisztérium tanulmányából a vakcinák aktuális hatékonyságáról

Access to the comments Kommentek
Írta: Pálfi Rita
A tanulmány szerzői hangsúlyozzák, hogy szükség van harmadik oltásra
A tanulmány szerzői hangsúlyozzák, hogy szükség van harmadik oltásra   -   Szerzői jogok  MTI/Rosta Tibor

Vakcinatípusra lebontva közölt a tanulmányt a Clinical Microbiology and Infection a Magyarországon használt oltóanyagok hatékonyságáról.00639-X/fulltext) A többek közt Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter és Müller Cecília tisztifőorvos által jegyzett HUN-VE (Hungarian Vaccine Effectiveness, Magyar oltóanyag-hatékonyság) című kutatás 2021 első félévében vizsgált eredményekről számol be.

Először közöltek átfogó adatokat arról, hogy a Magyarországon használt ötféle oltóanyag milyen hatékonyan véd a koronavírus-fertőzéstől (68,7-88,7 százalék), illetve megbetegedés esetén a haláltól (87,8-97,5 %). A idén január és június közötti járványadatok alapján készült, a harmadik hullám alatt beoltott 3,7 millió fő esetében nézték a vakcinák teljesítményét úgy, hogy a teljesen beoltott (azaz a kétszer oltott) és az oltatlan lakosság adatait vetették össze.

A kutatásban azért szerepelt "csak" ötféle vakcina, mert az egydózisú Jansenhez nem állt rendelkezésre elegendő vizsgálati idő. A vakcinák eredményességét a második oltást követő 7 naptól elemezték.

A Szputnyik eredményei a legjobbak, a Sinopharmé a legrosszabbak

A legtöbb ember (csaknem másfél millióan) a Pfizer/BionTech vakcináját kapta. Esetükben a fertőzés elleni védelem 83,3 százalékos volt a vizsgált időszakban. A halálozási elleni védelem pedig 90,6 százalék. A szintén mRNS-alapú Moderna teljesítménye ennél pár százalékkal jobb: 88,7 százalék illetve 93,6 % (ezt 222.892-en kapták). A Pfizer esetében a 16 és 44 év közöttiek közt, a Modernánál a 16 és 54 év közti oltottak közül senki nem halt bele a Covid19-be.

A 820.560 embernek beadott Szputnyik V 85,7 százalékban véd a fertőzés ellen, és 97,5 százalékban a halálozástól. A Modernához hasonlóan itt sem halt bele senki a betegségbe a 16 és 54 év közötti korosztályban a teljesen beoltottak közül. Sőt, az adatok szerint az az 1830 85 év feletti közül sem, akik annak ellenére kapták el a fertőzést, hogy be voltak teljesen oltva.

Az AstraZeneca vakcináját összesen 304.138-an kapták meg, és az ő esetükben az oltás csak 71,5 százalékos védelmet biztosított a fertőzés ellen, és 88,3 százalékost a halálozással szemben. A 16 és 44 éves közötti korosztályban nem volt halálos áldozata a beoltottak körében a járványnak. A 85 év felettieknél viszont rendkívül rosszak a mutatói, mindössze 38,7 százalékban védte meg az időseket a fertőzéstől, és halálozási elleni védelem is 38,3 százalékos.

A június 10-ig terjedő vizsgálat alapján a kínai Sinopharm oltás teljesített a legrosszabbul. Összesen csaknem 900.000 ember kapta ezt az oltóanyagot. Számukra 68,7 százalékos védelmet biztosított a fertőzés ellen, a halálozással szemben 87,8 százalékost. Azok a 16 és 54 év közöttiek, akiket Sinopharmmal oltottak, nem halt senki bele a Covid19-be.

A tanulmány következtetése szerint a vizsgálati időszak mintegy 5 hónapja alatt, a harmadik hullám teljes idejében a Magyarországon elérhető vakcinákkal elkerült halálozás mintegy 9.500 főre kalkulálható.

A tanulmányban hangsúlyozzák, hogy az oltások eredményeit önmagukban kell értékelni, mivel a krónikus megbetegedések megoszlása az egyes populációkban eltérő volt, ezek megoszlását nem vizsgálták e tanulmányban.

"Tehát nem jelenthető ki, hogy a Szputnyik vakcina volt a leghatásosabb, csupán azt, hogy mind az 5 vizsgált vakcina azt az eredményességet mutatta, amit a nemzetközi irodalom alapján vártak tőlük" - tették hozzá.

Az ezután következő adatokra lenne igazán nagy szükség

A tanulmány azonban az oltási kampány első hat hónapját vizsgálta, azaz a negyedik hullám legfontosabb problémájára, hogy 6-7 hónap elteltével mennyire hatékonyak ezek a vakcinák, nem válaszol. Ahogy az sem derül ki belőle, hogy a delta, illetve a delta plusz variánssal szemben is ugyanekkora fokú-e a hatékonyság (ahogy ezt ki is emelik a szerzők).

Írországban szeptember óta hetente közölnek adatokat arról, hogy az elhunyt Covid19-betegek közt hány százalékban voltak oltatlanok, beoltottak, vagy akár egy oltást kapottak. Ezekből egyrészt az látszik, hogy az oltás hatékony védelem a halálozás ellen az esetek többségében, de ahogy telik az idő, egyre kevésbé véd, és ez főleg az idősebb korosztályra jelent veszélyt, meg azokra, akiknek valamilyen krónikus betegségük van.

A Telex cikke azt is megemlíti, hogy ahhoz, hogy valóban összehasonlítható lehessen a különböző vakcinák hatékonysága, a vizsgált időszak utáni eredményekre lenne szükség, hiszen épp azután kezdtek megjelenni a különbségek a vakcinák teljesítményében.

A tanulmány szerzői hangsúlyozzák, hogy "a tavasszal mért eredmények a megfertőződéssel szembeni védelem esetében csökkentek, a harmadik oltásra is szükség van ahhoz, hogy a most publikált 90%-os védelmet ismét elérjék a delta-variánssal szemben".